Szintet léphet a 7. cikkelyes eljárás - mindjárt a kormányt faggatják

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:20

Fotó: Shutterstock
Szeptemberben hallgatják meg Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás keretében az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsában – tudta meg a Népszava.
A tavaly ősz óta tartó folyamatban a tárcavezetők eddig csak rövid véleménycseréket folytattak magyar partnereikkel az eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésben foglalt kritikus megállapításokról. A meghallgatás a strukturált párbeszéd új, fontos állomását jelenti, amelynek során a budapesti kormány képviselőinek tényszerű információkat és válaszokat kell adniuk a jogállam és a demokratikus értékek magyarországi tiszteletben tartására vonatkozó kérdésekre. Az EU július 1-jén hivatalba lépett soros finn elnöksége kiemelten kíván foglalkozni a jogállamiság kérdéseivel, és komoly előrehaladást szeretne elérni a 7. cikkelyes eljárásban. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a finnek már a jövő heti tanácsülés napirendjére tűznék a meghallgatást. A halasztás oka, hogy előbb egyeztetni kívánnak a folyamatot kezdeményező EP illetékeseivel. Mivel a képviselő.testület a napokban állt fel, idő kell a konzultáció megszervezésére – tájékoztatták lapunkat EU diplomaták.
Frissítve: 2019.07.09. 06:30

Lakásrendelők: sok beteg, sok titok

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem tudni, mi történik a lakásrendelőkben, és miért fizetnek a betegek – mutatott rá az ágazat gondjaira a Budai Egészségközpont vezetője.
Elhagyta a magánegészségügyi intézmények két éve létrehozott szövetségét, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületét a Budai Egészségközpont, a szervezet harmadik legnagyobb alapítója. Noha Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont vezetője továbbra is úgy gondolja, hogy szükség van a magánegészségügyi piacot átfogó szakmai szervezetre, arra ezt az egyesületet nem látja alkalmasnak. Két éve a magánegészségügy szakmai és gazdasági érdekképviseleteként alapította meg az ágazat 12 legnagyobb árbevételű szolgáltatója a Primust. Az alapítók egyike, a Budai Egészségközpont volt. Az egyesülethez tartozóknál tavaly mintegy 440 ezer orvos-beteg találkozón ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálat zajlott. Az alapító okirat szerint tagjaik sorába csak legalább évi egymilliárd forintos árbevételű ellátók jelentkezhetnek, kisebbek nem. Varga Péter Pál emlékeztetett: a tagok vállalták azt is, hogy egyfajta minőségi garanciarendszert hoznak létre, melybe évente külső audittal megerősítik: átláthatóan, hálapénzmentesen biztosítják a szolgáltatásokat.
– Azért vettem részt az alapításában, mert azt gondoltam, hogy a Primus az egész szektort, a lakásrendelőkben működő, illetve az egyéb kis- és középvállalkozásokat is magába olvasztja majd, és ez hatással lesz a teljes piacra – magyarázta Varga Péter Pál. – Ezzel szemben továbbra is élesen elkülönülnek a „nagy mamutok” és a kisebb szereplők. Miközben a betegek nagy többségét a lakásrendelőkben működő kisvállalkozásokban látják el. Sőt a magánegészségügy évi több százmilliárdosra becsült bevételének nagyobb hányada is az utóbbiaknál keletkezik. Azaz nem lehet az ő tevékenységük figyelembe vétele nélkül bármit lépni, gondolni a területen. Varga Péter Pál szerint nem megosztani szeretnék a magánegészségügyet, hanem épp ellenkezőleg, szélesíteni az együttműködést a szereplők között. S úgy tűnik – tette hozzá – erre jelen formájában nem alkalmas a Primus. „Miután már úgy éreztem, hogy nem tudom ezt a filozófiát ott megvalósítani, döntöttem, távozom a szervezetből.” – mondta. Arra a kérdésre, hogy miért csak most lépett, Varga Péter Pál azt felelte: tudomása szerint a kormányzat most látott neki újra a köz- és magánegészségügy kapcsolata szabályozásának. Szerinte éppen időben, mert a magán és a közellátás közötti szinergiák kiépítését már nem lenne szabad halogatni. Mint arról a G7 portál a napokban beszámolt, 2017-ben is kifejezetten gyors ütemben bővült a magán-egészségügyi szolgáltatások piaca Magyarországon, igaz ez a növekedés a múlt évre kicsit megtorpant. Ez az elemzés azonban csak a nagy cégek adatait tudta vizsgálni, miközben a forgalom mintegy 85 százalékát lebonyolító kis és a közepes méretű szolgáltatók tevékenységének java részét homály fedi. Az viszont tudható, hogy rossz a bizonylatadási fegyelem, és a kezelés leírásában, a betegnek elvben járó dokumentálásban sem erősek ezek a szolgáltatók. Ennek ellenére is az a tapasztalat, hogy miután mind nagyobb a bizalomvesztés az állami egészségüggyel szemben, aki teheti, magánorvoshoz fordul. – Az önmagában elfogadhatatlan, hogy transzparens dokumentáció hiányában nem ismerhető meg, mi történik a magánrendelőkhöz fordulókkal orvosilag, miért fizetik ki az emberek ezt az összességében több száz milliárdot. Sőt népegészségügyi közérdek is, hogy megismerhetővé váljon a magánorvoslásban kapott ellátás. De a szakmai kontroll mellett hiányzik a szektor jogi- és a pénzügyi átláthatósága is – fogalmazott Varga Péter Pál. A szakember úgy véli: a megfelelő hatékonyság eléréséhez megkerülhetetlen, hogy a magánorvoslással foglalkozók méretüktől függetlenül tartozzanak egy szakmai, érdekvédelmi szervezethez, akár a Vállalkozók Országos Szövetségén belül is. Varga Péter Pál szerint az utóbbira jó megoldás lehetne például az, ha csak az jutna működési engedélyhez, aki vállalja, hogy a hozzáfordulók kezelési adatait rögzíti az állami e-térben. Az is várható, hogy az adóhatóság előbb vagy utóbb lép, és a magánorvoslásban működő gyógyítókat is kötelezi pénztárgép használatra. Jó lenne, ha mire ez a döntés megszületik, már létezne az erős érdekvédelmi szervezete a szektornak. A Népszava úgy tudja: a Budai Egészségközpont mellett a Róbert Magánkórház is kilépett az egyesületből. A változásokról szerettük volna megkérdezni az egyesületet is, ám ők nem kívántak reagálni.
Szerző

Már megkaphatta volna a világörökségi címet a Limes, ám az Orbán-kormány az utolsó pillanatban elkaszálta

Publikálás dátuma
2019.07.08. 21:36

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
18 éve dolgoztak rajta, hogy megvalósuljon, azonban a magyar kormány egy indoklás nélküli határozattal keresztbe húzta az eljárást.
2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne a Limes, azaz a Római Birodalom határa. Ez egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán – írja a 444.  A Limes több szakasza szerepel már az UNESCO világörökségi listáján, 
a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítőmunka után, 2018 elején Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára.

A tervek szerint július elején Bakuban meg is született volna a döntés arról, hogy a Limes ezen szakasza megkapja a világörökség minősítést. Azonban 2019 májusában
a magyar kormány egy határozattal váratlanul kivette a Hajógyári-szigetet a világörökségi várományos helyszínek közül. A határozathoz nem tartozott indoklás.

A Hajógyári-sziget pedig a Limes része, ott van a Hadrianus-palotának nevezett helytartói palota is. Mivel az eredeti jelölésben a sziget is szerepelt, az ICOMOS ennek megfelelően készítette el a szakvéleményét, most újat kell készíteniük a helyszín új határaival, így az eljárás csúszni fog. A portál nemzetközi örökségvédelmi forrásai szerint 
a kialakult helyzet nagyon kínos a magyar kulturális diplomáciára nézve, hiszen az osztrák-német-szlovák-magyar jelölésnek Magyarország volt a koordinátora, most mégis a magyar kormány miatt csúszik tovább az eljárás.

Szerző