Megújítja a Kutyapárt a Soros-bankókat

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:45

Fotó: Népszava
Még az októberi önkormányzati választás előtt újra nyomtat pénzeket a Kétfarkú Kutya Párt, amelynek az utóbbi hónapokban meggyűlt a baja az adóhivatallal a Soros-pénznek nevezett utánzatok miatt.
Kovács Gergely pártelnök a Népszavának azt mondta: valószínűleg apróbb módosításokat hajtanak majd végre, mivel a bankók egyesek szerint most túlságosan hasonlítanak az eredetiekre. A Kutyapárt január elején kezdte el árulni a kormány legnagyobb „ellenségeit”, többek között Judith Sargentinit, Soros Györgyöt, Jean-Claude Junckert és Nagy Blankát ábrázoló bankókat, amelyekkel – állításuk szerint – maga Soros látta el az országot. A húszezresen a távozó európai bizottsági elnök szerepel az egyik oldalon, a másikon pedig brüsszeli látkép azzal a felirattal, hogy „Állítsuk meg Brüsszelt! Túl sok pénzt küld”. A tízezres hátoldalán migránsok árasztják el Magyarországot, a kétezresen Varjú László DK-s képviselő küzd az MTVA biztonsági őreivel. A Soros-pénzeket tízezrével osztogatták az EP-választási kampányban, sőt, valódi pénzért is árulták azokat. Nagyjából 2-3 millió forintot gyűjtöttek össze ezzel. A NAV azonban májusban beidézte a kutyapárt elnökségét „pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése szabálysértés” miatt. Pedig az akció előtt ügyvéddel is konzultáltak. Az eljárás végére egy ideig biztosan várni kell, hiszen eddig csak Victora Zsolt alelnököt idézték be az adóhivatalhoz. – Az önkormányzati voksolás előtt újra kell kutyapénz, különben hogyan nyerjük meg a választást – fogalmazott lapunknak a pártelnök.
Szerző
Témák
Kutyapárt

Táborba sem engedik gyerekeiket a szegények

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:25

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Bass László szociológus szerint a magyar gyerekek százezreinek elképzelhetetlen bármilyen nyaralás.
Ha egy család nem engedhet meg magának évente egyszer egy egyhetes nyaralást, jó eséllyel benne van a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett háztartások körében. A szegénységi mutatók ugyan minden uniós tagállamban javulnak, a magyar eredmények papíron a kontinens átlagánál is látványosabbak, de még a tavaly mért 19,6 százalékos arány is majdnem 1,9 millió embert sorolt ebbe a körbe. Ők nagy valószínűséggel nem járnak üdülni. A KSH és az Eurostat adatai szerint a nem utazóknak csak a fele marad otthon a pénztelenség miatt, de két éve egy banki kutatás azt mutatta ki, az otthon maradók 71 százalékának nem volt elég pénze az üdülésre. A statisztikák sok mindent elfednek, például azt is, hogy a nyaralás kérdésében milyen óriási a szakadék a magyar háztartások között – hangsúlyozta a Népszavának Bass László. Az ELTE szociológusa szerint a középosztály iskoláiban a hetedikes, nyolcadikos diákok körében már nagyon kilóg a sorból, aki még nem nyaralt tengerparton, miközben gyerekek százezreinek elképzelhetetlen bármilyen utazás, nyaralás. Ez a távolság a két csoport között egyre csak nő, ebben az értelemben is szétszakadt az ország. Tíz év alatt 20-ról 14 százalékra, egyes térségekben 10 százalékra csökkent a szegénység veszélyének kitett gyerekek aránya, de ez csak az átlagot mutatja. A gazdasági értelemben javuló térségek kiugróan jó eredményei mellett vannak régiók, ahol az utóbbi évtizedben a gyerekek fele mindvégig szegénységben élt és így él ma is. Borsodban, az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon vagy a Viharsarokban a fiatalok úgy nőnek fel, hogy nem ismerik a polgári értelemben vett nyaralást, soha nem mentek még üdülni, a legtöbben még nem tették ki a lábukat a szüleik falujából – vázolta a lesújtó helyzetet a Gyerekesély Egyesület alelnöke. Minden gyerek számára fontos lenne, hogy lásson többféle települést, megtapasztalja, hogy kell viselkedni, ha nem a megszokott környezetében van. Az egyesület munkatársai azonban sok olyan, a Balatontól 20-25 kilométerre lévő faluban dolgoztak az utóbbi időben is, ahol a 8. osztályos gyerekek nagy része még soha nem járt a magyar tengernél. A nyaralási lehetőségeket korlátozza az is, hogy a sokat emlegetett Erzsébet-táborok a középosztály gyerekeinek szólnak, ha pedig egy olyan civil szervezet jelenik meg, amelyik kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekeknek akar tábort szervezni, a szülők eltiltják a csemetéiket a nyaralástól – mutat rá a korlátokra Bass László. A családok bizalmatlanok, köztük nincs benne a hétköznapi kultúrában a nyaralás, táborozás és nem merik elengedni a gyerekeket, mert az óvodai és iskolai hétköznapokban eddig csak kirekesztéssel találkoztak. Elenyészően kevés pedagógus, egészségügyi dolgozó tud és akar közvetlen kapcsolatot építeni velük, bizalom nélkül pedig marad a tiltás a nyaralásnál is. Ehhez társul, hogy szégyellik a ruhájukat, felszerelésüket is, hisz egy mélyszegénységben élő gyereknek nincs strandfelszerelése a tóparti táborozáshoz és tudják, az ingyenes tábor is költséggel jár. – A vágyak is szűkösebbek ebben a körben – állítja a szociológus egy korábbi csereháti kutatásukat idézve, ahol megkérdezték a gyerekeket, hová mennének kirándulni, ha lenne rá lehetőség. Azt felelték, jó lenne eljutni Edelénybe, ami egy 20 kilométerre lévő, meglehetősen unalmas kisváros. Nem gondolkodnak tópartban, túrázásban, nem ismerik, nincs hát rá igény sem. Otthagytunk, elfelejtettünk egész régiókat, ezeken a területeken nincs javulás, innen biztosan nem mennek nyaralni se a felnőttek, se a gyerekek – hangzik Bass László összegzése.

A közpénzpumpa sem segített Mészáros Lőrinc egykori húsüzemén

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Mohssen Assanimoghaddam / AFP
A gyárat azután is milliárdokkal sámfázták ki, hogy a leggazdagabb gázszerelő túladott alkalmi befektetésén.
A bíróság fizetésképtelenné nyilvánította a Bakony Hús Kft.-t  és elrendelte  a felszámolását – értesült a 24.hu. Emlékeztetnek: arról a veszprémi húsüzemről van szó, amely Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos céghálójába tartozott 2016 nyaráig, és amelyiknél a tulajdonosváltás után sem apadtak el a közpénzforrások. 
A bírósági végzés június elején kelt, a sorsdöntő felszámolás iránti kérelmet pedig áprilisban adták be – ekkor, áprilisban derült ki az is, hogy Puskás-kolbásszal akart tarolni Mészáros Lőrinc a vergődő magyar sertésfeldolgozók között, de 1,2 milliárd forint tőkeemelés után dolga végezetlen eladta a Bakony Hús Kft.-t. Az új tulajdonos sem tudott kasszát robbantani, azt, hogy milyen nehéz helyzetbe került a veszprémi üzem, azt itt ecsetelte az Index. Pedig papírforma szerint több mint kétmilliárd forint közpénzzel próbálták egyengetni a cég útját.
A finanszírozók között volt Matolcsy György jegybankelnök rokonának bankja, az azóta már bedőlt Növekedési és Hitel Bank Zrt., erről árulkodott egy 600 millió forintos jelzálogbejegyzés, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásban 1,458 milliárd forinttal felbukkant a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is. A Portfólió áprilisban még arról cikkezett, hogy uniós támogatásra érdemesítették a Bakony Húst. Az uniós gazdaságfejlesztési operatív programból (GINOP) csaknem 750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, a veszprémi telephely komplex technológia- és infrastruktúra-fejlesztésére. Figyelemre méltó, hogy az idén márciusban zárult pályázat 48 győztese közül csupán négyen jutottak a maximális összeghez, ebbe az elitcsapatba fért be a Bakony Hús. (Az állam által többször kistafírozott Pápai Hús is szerepelt a győztesek listáján, igaz, csak 747 millióval.)
Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az említett, 750 millió forint uniós támogatás nem veszett el végérvényesen, sőt a cég eladásáról tárgyalnak, befektető mentheti meg a húsfeldolgozót. A cégközlönyben megjelent hirdetmény szerint azonban invesztor helyett a felszámoló, Marjasné  Endrédi Zsuzsa  vette át az irányítást Veszprémben – írja a hírportál. A cikket teljes terjedelmében itt olvashatják el.
Szerző