„Brazília egy őrült, elszabadult űrhajó, ahol bármi megtörténhet – és mi ráadásul benne ülünk.” A latin-amerikai ország egyik leghíresebb popsztárja, Lobão jellemezte ezekkel a szavakkal országa helyzetét. Amire persze kritikusai rögtön azzal válaszoltak, hogy jobban tenné, ha a zenénél maradna, mert ahhoz legalább ért. Csakhogy a művész mostani értékelését az teszi érdekessé – és hihetővé is -, hogy nem is olyan régen még ő volt a fél éve hivatalba lépett elnök, Jair Bolsonaro egyik legnagyobb híve. A tavalyi választások előtt többször arra biztatta híveit, hogy szavazzanak a szélsőjobboldali politikusra, mert csak ez hozhatja el a kívánt változásokat Brazíliának. Nem kellett azonban hosszú idő, hogy kiábránduljon belőle és ezzel az érzéssel egyáltalán nincs is egyedül.
Januári beiktatásakor a megkérdezettek mindössze 11 százaléka vélte úgy, hogy Bolsonaro nem alkalmas elnöknek. Fél év alatt ez a szám 32-re nőtt. A felméréseket készítő intézet vezetője, Mauro Paulino szerint az utóbbi harminc évben egyetlen elnök sem indult ilyen rosszul. Még azt is hozzátette, ha valamiért most újra választást kellene tartani, az elnök már aligha győzne.
Pedig igazán nagy reményekkel tekintettek rá országa polgárai. Bíztak benne, hogy valóban hatásosan lép majd fel az országát régóta mételyező korrupció ellen. Első elnöki beszédében persze Bolsonaro még rá is játszott erre. Arról beszélt, hogy a felelőtlenség történelmük legmélyebb erkölcsi és politikai válságát eredményezte. Majd természetesen megígérte, hogy örökre véget vet ennek. Megszabadítja tehát Brazíliát „a korrupció jármától, a bűnözéstől, az ideológiák bilincsétől” és gazdasági fellendülést is hoz. S hogy teljesen hihető legyen, mindehhez még a demokrácia tiszteletben tartását is kilátásba helyezte.
A néhány hete tartott hatalmas tüntetések azonban már jelezték, hogy a szép tervek megvalósítása – finoman szólva is – megbicsaklott. Országszerte az utcákra vonultak ugyanis az emberek, miután kiderült, befagyasztották az oktatásra szánt kiadások negyedét. Bolsonaro első reakciója az volt, hogy hülyének nevezte a tüntetőket. Egyúttal tagadta, hogy bármilyen megszorítást terveztek volna. Csakhogy a tények ellene szólnak. A gazdaság rosszul teljesít, miközben nőtt a munkanélküliség. Mi több, néhány lépése közfelháborodást váltott ki. A brazil szövetségi ügyészség például eljárást indított a kormány ellen, amiért az elnök megkönnyítette a fegyvertartást, a fegyverek behozatalát és a lőszervásárlást is. Ugyancsak komoly – és nem pozitív – visszhangja volt Bolsonaro azon kijelentésének, hogy szívesen látja országában a szexturistákat, hacsak nem homoszexuálisok. Emiatt a nyugati sajtóban néhányan már azt írták róla, hogy olyan, mintha Hitler utóda lenne.
A legnagyobb botrány azonban még csak kibontakozóban van és egyelőre nem látni, hová vezet. Ebben az államfő egyik kedvenc minisztere, az igazságügyet irányító Sérgio Moro érintett. Az újabban napvilágra került adatok ugyanis valószínűsítik, hogy nem is véletlenül ő a kedvenc. Korábban bíró volt és e minőségében sokat tett Bolsonaro megválasztásáért. Egész pontosan azért, hogy legveszélyesebb ellenfele ne indulhasson az elnökválasztáson.
Emlékezetes, hogy az országot 2004 és 2011 között vezető Luiz Inácio Lula da Silva tavaly áprilisban börtönbe került. Korrupcióval vádolták, de népszerűségét sem ez, sem a bírósági ítélet nem csökkentette. S bár minden közvélemény-kutatás szerint megnyerte volna a választást, de sikerült megakadályozni az indulását. Az ügyben eljáró bírót úgy hívták, hogy Sérgio Moro. Aki sajtóértesülések nyomán indított vizsgálatot, majd Lulát sietve, a lakásáról vitette be kihallgatásra. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy jogi szempontból problematikus, etikátlan és politikai befolyást tükröző beszélgetések zajlottak a nyomozást felügyelő ügyészcsapat vezetője, Deltan Dallagnol, és az ügy bírója között. Brazília legbefolyásosabb konzervatív magazinja, a Veja – amely sokáig a korrupció elleni küzdelem élharcosa volt – hosszú cikkekben rántotta le a leplet Moro ténykedéséről. Majd oda jutott, hogy az immár miniszterré avanzsált bíró „saját kezébe vette az igazságszolgáltatást” és működése így nem sokban különbözött a hírhedt halálbrigádokétól.
A titkos együttműködésről még egy helyen jelentek meg dokumentumok. A The Intercept portálon, amelyet a Brazíliában élő amerikai újságíró, - az Edward Snowden kiszivárogtatásai révén világhírűvé vált - Glenn Greenwald alapított. Greenwald férje egyébként szintén politikus, tavaly óta Rio de Janeiro állam szövetségi képviselője. Közléseit – amelyek magánbeszélgetéseken, audio- és videofelvételeken, fotókon és bírósági dokumentumokon alapulnak - eddig senki sem cáfolta, Bolsonaro viszont jelezte, továbbra is bízik miniszterében. Egy ünnepségen ugyanis kitüntetést adott át neki. Közben az is kiderült, Moro állítólag azzal a feltétellel fogadta el az igazságügyi tárcát, ha az államfő később jelöli a Legfelső Bíróságba.
A brazil elnök januári beiktatásán egyetlen európai uniós állam vezetője vett részt. Orbán Viktor akkor meg is hívta Budapestre Jair Bolsonarot. Kilátásba helyezték a kétoldalú együttműködés bővítését is és ez már el is kezdődött. Az utóbbi fél év brazíliai fejleményei pedig érthetővé teszik, hogy szívesen tanulnak egymástól.
