„Ebből a Fidesz nem tud jól kijönni”

Publikálás dátuma
2019.07.10. 06:00

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Újabb kényelmetlen népszavazás fenyegeti a kormányt. A Momentum és a Jobbik támogatja a kezdeményezést. Várhatóan így dönt majd az MSZP és a DK elnöksége is.
Kötelezően és rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokat a hatósági nyilvántartásokkal – ezt akarja elérni Kassai Dániel volt LMP-s politikus, XVIII. kerületi önkormányzati képviselő népszavazási kezdeményezése. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítette a kérdést. Az apropót aligha kell magyarázni: minden évben téma, hogy egyes politikusok mintha eltitkolnák vagyonuk egy részét a nyilvánosság elől. A gyanú különösen erős a fideszes kétharmad óta mesés gyarapodáson átment kormánypárti képviselők esetében. - Végre esély nyílik a régóta húzódó, szándékos törvényhozási mulasztás népszavazásos korrekciójára – így értékelte a fejleményeket Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Szerinte a vagyonnyilatkozati rendszer működőképességének az alfája és az ómegája a valódi ellenőrzés, a valódi nyilvánosság, és a valódi szankcionálás. A kezdőlépés az, hogy az állam hivatalból és automatikusan vesse össze a vagyonnyilatkozatokban foglalt állításokat a hiteles állami nyilvántartásokkal és az adóbevallásokkal. Így kiderül, ha valami kimaradt a leírásból, meg az is, ha a nyilatkozó adózott jövedelme nem fedezi a vagyonosodás adott évi mértékét.  Ligeti Miklós szerint nemcsak a parlamenti képviselők, hanem a bírák,  az ügyészek, az állami vállalatok vezetői és a polgármesterek, valamint minden érintett hozzátartozója vagyonnyilatkozatának nyilvánosnak kellene lennie. A hibás közlések pedig nem maradhatnának következmény nélkül: akár bűncselekmény is lehetne a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése. Ligeti szerint ez a népszavazási kezdeményezés ezek nélkül is jó, fontos és előremutató. Ha sikeres lesz, tette hozzá, akkor a parlament köteles a népszavazás eredményének megfelelő törtvényt alkotni, amit három éven át nem vonhat vissza és nem írhat felül módosításokkal. Addig azonban még hosszú az út: az NVB döntése például még megtámadható a Kúrián. A Kúria, amely egy hasonló beadványnak egyszer már zöld jelzést adott, papírforma szerint most sem fogja akadályozni a kezdeményezést. A kérdés inkább az, mikor tárgyalja meg az ügyet. Kilencben napja van rá, július közepétől azonban ítélkezési szünet kezdődik. Döntés tehát ősszel várható, majd négy hónap alatt kell összegyűjteni 200 ezer támogató aláírást. Ha ez az időszak érintené az októberi önkormányzati választásokat, akkor az azt megelőző és az azt követő 40 napban fel kellene függeszteni az aláírásgyűjtést. Kassai Dániel lapunknak elmondta: ha az NVB-döntés a Kúriára kerül (amire jó esély van), akkor előregisztrációt indít az aláírások gyűjtéséhez. Elsősorban azokra a civil aktivistákra számít, akik Hadházy Ákos kampányát segítették az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kikényszerítéséért, és felveszi a kapcsolatot az ellenzéki pártokkal is. Kassai felkészült arra is, hogy ha a Fidesz nagy érdeklődést tapasztal, akkor szigorítja a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó törvényt, tehát a követelés teljesítésével akadályozza meg a népszavazás kiírását. A kezdeményezés ezzel is eléri célját, akár így, akár úgy alakul, „ebből a Fidesz nem tud jól kijönni”, hangsúlyozta.  Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa szerint a kezdeményezés támogatottságra számíthat a téma miatt. Kérdés, hogy mögé állnak-e a pártok: 200 ezer szignóhoz komoly szervezés és erőforrás kell. Az ellenzék nyitottnak tűnik. A kezdeményezés céljával határozottan egyetértenek – ezt nyilatkozta lapunknak a Momentum Mozgalom. Szerintük sok fideszes kiskirály ellen hasznos eszköz lehet egy ilyen intézkedés, „bár Orbán Viktor, sajnos, Mészáros Lőrinc nevén tartja a vagyonát”. A Jobbik is támogatja a kezdeményezést, hiszen - mint mondták - évek óta küzdenek a vagyonnyilatkozati rendszer átláthatóságáért. A párt több törvényjavaslatot is beterjesztett az ügyben, ezeket a Fidesz-KDNP rendre leszavazta. Országgyűlési képviselőik önként nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát. Az MSZP a tiszta politikai közélet megteremtése érdekében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség újraszabályozásáról már 2016-ban határozati javaslatot nyújtott be, amiben már szerepelt a hatósági nyilvántartás. Az Országgyűlés fideszes többsége napirendre sem tűzte a javaslatot. Kassai most még nem kereste meg a szocialistákat, az MSZP ezért ennél többet nem tudott mondani. Megkeresés esetén az elnökségük dönt, jelezték.  „A Demokratikus Koalíció mindig a legteljesebb átláthatóságot támogatta, nálunk az elnökségi tagok vagyonnyilatkozata is nyilvános” – közölte kérdésünkre a DK-s Gréczy Zsolt. Népszavazási kezdeményezésekről a DK esetében is az elnökség dönt. 

Hitelességi löket

Kétségkívül van némi ellenérdekeltsége a parlamenti ellenzéki pártoknak abban, hogy megnehezítsék a gazdagodás titkolását, de nyilvánvalóan ezredannyira sem fájna ez nekik, mint a Fidesznek – nyilatkozta László Róbert, a Political Capital választási szakértője, akit arról kérdeztünk, mennyi esélyét látja annak, hogy az ellenzék országos kampányt épít a témára. Épp az ilyen komfortzónán túli ügyek felkarolása adhatna hitelességi löketet az ellenzéknek. László Róbert szerint az ellenzéki pártok könnyen a maguk javára fordíthatják a kezdeményezést, mondván, semmi titkolnivalójuk nincs (bezzeg a kormányoldalnak), és erről végre a választók is meggyőződhetnének.

Szerző
Frissítve: 2019.07.10. 09:58

EP: A liberálisok és a Zöldek egységesen le fogják szavazni a vezető pozíciók fideszes várományosait

Publikálás dátuma
2019.07.09. 21:54

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A liberálisok és a Zöldek nem szavazzák meg az Európai Parlament szakbizottságainak fideszes alelnök-jelöltjeit, a szocialisták egyelőre megosztottak. A bizottsági irányító testületek szerdán állnak fel.
Az Európai Parlament EU-párti többsége várhatóan nem fogja egységesen elutasítani a vezető posztokra jelölt fideszes EP-képviselőket, de a liberálisok és a Zöldek nemmel szavaznak majd, akárcsak a szocialisták egy része. Az Európai Néppárt (EPP) tagjainak zöme bizonyára kiáll mellettük, és várható, hogy a képviselőtestület euroszkeptikus, szélsőjobboldali frakciói támogatni fogják őket. A szavazás kimenetelét nem lehet megjósolni. Az Újítsuk meg Európát (RE) liberális frakció tagjai nem fogják megszavazni a Fidesz, valamint a lengyel Jog és Igazságosság párt jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottságainak vezető tisztségeibe — írták sajtóközleményükben. A politikai csoport azért döntött így, mert a két kormánypárt által vezetett Magyarország és Lengyelország ellen 7. cikkelyes eljárás folyik a jogállam veszélyeztetése miatt. A RE frakció azt ajánlja az érintett EP-képviselőket jelölő pártcsoportoknak, hogy állítsanak helyettük megfelelő jelölteket a bizottsági elnöki és alelnöki tisztségekre. A Zöldek frakciója szintén úgy határozott, hogy a szerdai szavazásokon el fogják utasítani a Fidesz vezető pozíciókra aspiráló EP-képviselőit. Értesüléseink szerint az uniós parlament szocialista frakciójában még nem született hasonló döntés. A Szocialisták és Demokraták csoport vezetősége azt az álláspontot képviseli, hogy a Európa-párti erőkkel, így az Európai Néppárttal (EPP) megkötött egyezség értelmében a vezető pozícióra aspiráló EPP-seket, köztük a Fidesz képviselőit is támogatni kell a szerdai szavazáson. De jónéhány baloldali EP-képviselő ezzel nem ért egyet, és szeretné jobb belátásra bírni még vonakodó frakciótársait. Mint megírtuk, az Európai Néppárt a Fidesz öt EP-képviselőjét jelölte egy-egy parlamenti szakbizottság alelnöki tisztségére. Trócsányi László az alkotmányügyi, Bocskor Andrea a kulturális, Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrzési, Hidvéghi Balázs az állampolgári jogi bizottság, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikai albizottság elnökségében foglalna helyet. Az EP 22 bizottságának, illetve albizottságának irányító testületeit szerdán választják meg.
Frissítve: 2019.07.09. 22:07

Orbánnal ünnepelte Cornstein a jogállamiságot

Publikálás dátuma
2019.07.09. 21:27

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Zugligeti úti rezidencia kertje helyett idén a Budapesti Kongresszusi Központban rendezte meg függetlenség napi fogadását az amerikai nagykövetség. Nem ez volt az egyetlen változás: majd egy évtized után ugyanis újra részt vett és beszédet is mondott az ünnepségen a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Erre Eleni Kounalakis nagykövet hivatali ideje óta nem volt példa. Ami változatlan maradt: az amerikaiak határtalan vendégszeretete, a hamburgerek mennyisége és persze a szigorú biztonsági ellenőrzés a kapuknál. Az ünnepség hivatalos kezdete előtt David B. Cornstein amerikai nagykövet jelezte a meghívott újságíróknak – így lapunk munkatársának is –, hogy szívesen válaszol kérdésekre. Amikor azonban a CEU-ról kérdeztük, kitérő választ adva annyit mondott: szerinte az elmúlt években sokat elértek ebben az ügyben, és már „ideje lapozni”. Ezek után beszédét azzal kezdte: 
„Ez egy olyan nap, amikor a szabadságunkat, a jogállamunkat, a szólásszabadságot és a sajtószabadságot ünnepeljük, nemtől, bőrszíntől és kortól függetlenül.”

David B. Cornstein – aki külön üdvözölte a vendégek között Philip T. Reeker eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárt – később hosszan dicsérte Orbán Viktort és kabinetjét. „Úgy gondolom, Magyarország és az Egyesült Államok között baráti viszony alakult ki” – fogalmazott, s hozzátette, a kormány legtöbb miniszterével dolgozott már együtt, és ők olyan csapatot alkotnak, olyan együttműködésre képesek, amely mindkét országnak, de még a NATO-nak és Európának is hasznára válik. Orbán Viktor sem fukarkodott az elismerő szavakkal az angolul elmondott beszédében. „Az évek során érzelmekkel teli volt a kapcsolatunk az Egyesült Államokkal, voltak jó és rossz idők is. Most jó időket élünk, ezt köszönöm Davidnek.” A kormányfő szerint a két ország kapcsolatát az határozza meg, hogy milyen értékeket képviselnek, ma pedig ugyanazt védik. „Számunkra Magyarország, számukra pedig Amerika az első, egyaránt hazafias álláspontot képviselünk. Fontos számunkra a család, a férfiak és nők közötti egyenlőség, valamint a biztonság. És egyikünk se hajlandó elfogadni a napjaink politikájára jellemző álszentséget. Mi egy olyan közép-európai ország vagyunk, amely megértette a történelem kihívásait. Tudjuk, hogy amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus van, akkor mi veszítünk. Éppen ezért békére van szükségünk és a NATO tagjaként a világ legsikeresebb védelmi szövetségeseire.” A beszédek után a világhírű dzsesszénekes, Paul Anka adott koncertet.