Az Orbán-kormány - 24 uniós kabinet ellenében - változatlanul tartja magát ahhoz a kevéssé értelmezhető állásponthoz, hogy ugyan szívesen megszüntetné a - szakértők szerint klímakatasztrófához vezető - hazai szén-dioxid-kibocsátást, ám nem árulja el, mikorra - derül ki Cseresnyés Péternek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkárának a szocialista Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszából.
A kormánypárti politikus azt az érvet is elismételte, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása az unió-szerte viszonyítási alapnak tekintett 1990-es évhez képest jelentősen visszaesett, így teljesíthetőnek látszik az uniós átlagnak megfelelő, 2030-ra vonatkozó, 40 százalékos vállalásunk is. Azt ugyanakkor a teljes kormánypropaganda elhallgatja, hogy ennek jó része az ipar közvetlenül 1990 utáni összeomlásának tudható be. Arra se sűrűn hivatkoznak, hogy az Orbán-kabinet elmúlt évei során éppenséggel jelentősen nőtt a szennyezés. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője mégis inkább attól tart, hogy Cseresnyés Péter ígéretéhez híven a kormány a jövőben is az eddigiekhez hasonló ütemű klímavédelmi intézkedéseket tervez.
Magyarország nem a hosszú távú klímasemlegességi célt vétózta meg, csak egyelőre nem javasolta a 2050-es céldátum rögzítését ehhez kapcsolódóan – fogalmazott Cseresnyés Péter, miután Mesterházy Attila azt firtatta: az Orbán-kabinet korábbi álláspontjával szemben – három másik tagállammal karöltve - miért nem támogatta a múlt havi uniós csúcson a 2050-es klímasemlegességet – vagyis a felmelegedést okozó gázok kibocsátásának lenullázását – célzó közös tervet.
A parlamenti államtitkár kiemelte a szén-dioxid-kibocsátás 1990-hez mért jelentős visszaesését. "Jövőbeni céljainkat a klímavédelem terén elért eddigi kiemelkedő teljesítményünk alapozza meg" – fogalmazott. Az egy főre eső kibocsátásunk az EU-átlag háromnegyede; áramtermelésünk 60 százaléka már ma sem bocsát ki üvegházhatású gázokat. Ebből 50 százaléknyi rész az atom-, 10 százaléknyi pedig a megújuló energiának tulajdonítható. A GDP-hez viszonyított kibocsátás szintén mérséklődött – teszi hozzá a parlamenti államtitkár.
Cseresnyés Péter véleménye csúsztatásokkal teli – vélekedett megkeresésünkre Szegő Judit. Ha a kabinet a jövőre nézve tényleg eddigi erőfeszítéseit tekinti irányadónak, akkor nem várható erőteljes éghajlatvédelem - véli. A kibocsátás visszaesésének jó része ugyanis, amiként a többi volt szocialista államban, úgy nálunk is az ipar közvetlenül 1990 utáni bezuhanásának következménye - hangsúlyozza a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője.
A Greenpeace Magyarország múlt havi közleménye érthetetlennek és felháborítónak nevezi az Orbán-kormány visszalépését a 2050-re teljes szén-dioxid-mentességet célzó, a tagállamok egészének egyet értését igénylő közös uniós nyilatkozat aláírásától.
Cseresnyés Péter érvelése kapcsán megjegyzendő: az ország szén-dioxid-kibocsátása 2013-ban már 39,1 százalékon, vagyis mindössze 0,9 százalékponttal állt a 2030-ra „vállalt” cél alatt. Azóta a mostani, 32 százalékos szintig szinte töretlenül nőtt a szennyezés. E folyamatok a környezetvédő szervezetekben már-már a - 2030-ra eredendően könnyű kézzel vállalható - 40 százalékos terv teljesítése iránt is kétségeket ébresztenek. Kérdés, miért nem szerepel a 2030-as vállalásban a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc jegyezte, széntüzelésű Mátrai Erőmű leállítása, ami önmagában 14 százalékkal vetné vissza a kibocsátást. Egy ilyen lépéssel ráadásul – más, érdemi erőfeszítések mellett - máris közelebb kerülnénk ahhoz az 55 százalékos csökkentési célhoz, amit szakértők szerint a 2050-es teljes kibocsátásmentesség nyugodtabb eléréséhez 2030-ra el kellene érni.
Úgyszintén megjegyzendő: Cseresnyés Péter még áprilisban is tagadta, hogy Magyarország vétózná a 2050-es klímavállalásokat. Orbán Viktor aláírása ugyanakkor mégis hiányzott a múlt hónap végi EU-csúcs tervezetéről, ami így nem lépett hatályba. Ugyanakkor 24 tagállam – köztük a legszegényebb Románia és Bulgária – is kiállt a környezetvédő cél mellett. Szakértők szerint, míg a lengyel és a cseh vétó akár indokolható is a két állam kiterjedt szénbányászatával, addig Orbán Viktor lépése leginkább csak az együttműködési képesség hiányára utal. Az Orbán-kabinet általános panaszain túl ugyanis mindeddig nem pontosította, mely céldátumig, mely tervek érdekében, mekkora EU-támogatást kér ahhoz, hogy az utolsók között nálunk is megszűnjék a klímakatasztrófához vezető légszennyezés.
