Nem kívánt ajándék

Egyelőre nem esett szó a jövő év végéig felálló Európai Ügyészség vezetőjének személyéről a nagy uniós adok-kapokban. Márpedig az uniós főügyészi tisztség egyike lesz azon kulcspozícióknak, amelyekért ölre mennek a tagországi vezetők. Az Európai Unió hálistennek nem egyetlen személy kézivezérléssel irányított birodalma, így nemcsak az Európai Bizottság elnökének személyén múlik következő ötéves ciklusa, hanem a csapatén, amelybe ugyanúgy beletartozik majd a főügyész is, mint a bizottsági elnök, a parlament elnöke, a külügyi főbiztos, vagy az Európai Központi Bank elnöke.

Úgyhogy egyáltalán nem mindegy, ki lesz az. Nem mindegy azon tagországok számára sem, amelyek még nem csatlakoztak a 22 tagállam által „megerősített együttműködés” keretében létrejövő Európai Ügyészséghez. És ez a személy, úgy tűnik, mégiscsak a román sztárfőügyész, Laura Codruta Kövesi lesz, miután a tagállami kormányok által támogatott Jean-Francois Bohnert a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetéséért folyó verseny favoritjává lépett elő. Formálisan az Európai Ügyészség vezetője az lesz, akiről megállapodás születik majd az EU Tanácsa és a parlament között, de miután az európai liberálisok frakcióvezetője a hétvégén bejelentette, hogy megállapodott Emmanuel Macron francia államfővel Kövesi támogatásáról, valószínűsíthető, hogy Párizs nem dob be új nevet, és ezzel elhárult az utolsó akadály is a román jelölt útjából. A francia elnök pedig ezzel két legyet üt egycsapásra – többé nem érheti az a vád, hogy miatta estek el minden uniós vezető tisztségtől a kelet-európaiak, másrészt épp azt adja meg nekik, amit a leghevesebben elutasítottak.

Az Európai Ügyészség azért jön létre, hogy felgöngyölítse az uniós pénzalapokkal és a az „uniós áfával", a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos bűncselekményeket. Nem véletlenül épp a közpénzek lenyúlása terén jeleskedő kelet-közép-európai országok ellenzik leginkább az ugyan vitatható módszerekkel operáló, de igen látványos eredményeket felmutató volt román korrupcióellenes főügyészt. Magyarország ugyebár nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de így is kínos helyzetbe kerül, ha a buldog következetességgel dolgozó Kövesi elkezd érdeklődni az Orbán Viktor veje, apja, gyerekkori barátja vagy párton belüli kegyeltjei családi vállalkozásainak uniós pénzfelhasználása iránt. És minden bizonnyal elkezd, mert ő Romániában is nagyhalakra hajtott, miniszterelnököt, miniszterek sorát küldte a rács mögé.

Magyarországon nem nyomozhat az uniós ügyészség, de sürgetheti a magyar hatóságokat, napirenden tarthatja a „nem létező” magyar kormányzati korrupciót.

Az autokráciák általában nem a demokrácia hiánya, hanem politikai elitjének korruptsága miatt buknak meg. És ezt pontosan tudja a budapesti, a prágai, a varsói, a szófiai kormányzat, Kövesi leghevesebb ellenzői is. A román főügyész ellensúlyozására pedig kevés lesz az EP uniós korrupciós ügyeket vizsgáló költségvetési bizottsága egyik alelnökének jelölt Deutsch Tamás arroganciája vagy a Twitter csillogása.