Az Európai Szocialisták és Demokraták frakciója sem támogatja a fideszes jelölteket

Publikálás dátuma
2019.07.10. 10:15
Molnár Csaba és Ujhelyi István Az Európai Parlament ülésén
Fotó: Daina le Lardic / Európai Parlament
A liberálisok és a Zöldek után a szocialisták is így döntöttek.
„Az S&D sem támogatja a Fideszes jelölteket az Európai Parlamenti bizottságok alelnöki posztjaira!”– írta Ujhelyi István legújabb Facebook bejegyzésében. „Mint ismeretes, a Fidesz öt képviselőjét is jelölték különböző európai parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjaira, melyek közül Deutsch Tamás költségvetési ellenőrző bizottságban betöltött alelnöki posztja önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel.
Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben!”

– folytatta. A szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy „egyértelmű jelzést küldenek Orbán Viktornak: aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén, annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem”.
Mint azt már korábban megírtuk, a liberálisok és a Zöldek sem szavazzák meg az Európai Parlament szakbizottságainak fideszes alelnök-jelöltjeit.
Szerző
Frissítve: 2019.07.10. 10:21

Pénzmosás elleni tanácsot hoz létre a kormány

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:40

Fotó: Shutterstock
A testület szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart majd ülést.
A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében. Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. Az MTI összefoglalója szerint a határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz. A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a testület tagja lesz:
  • a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
  • a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
  • a külpolitikáért felelős miniszter,
  • az igazságügyért felelős miniszter,
  • a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter,
  • a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter,
  • a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,
  • az országos rendőrfőkapitány,
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,
  • az Információs Hivatal főigazgatója,
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
  • a Szerencsejáték Felügyelet elnöke,
  • a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott,
  • a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
  • és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
által kijelölt személy. A kormány emellett felkéri 
  • a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
  • a legfőbb ügyészt,
  • az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
  • a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
  • a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét,
  • és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét,
hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt az üléseken.
Szerző
Témák
pénzmosás

Nincs elég járőr a megyeszékhelyek háromnegyedében

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:31

Fotó: Népszava
Tizennégy városban dolgozik kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok, mint kellene.
A megyeszékhelyek háromnegyedében, tizennégy városban kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok dolgozik, mint kellene – írja a 24.hu, akik közérdekű adatigénylést nyújtottak be az üggyel kapcsolatban.  A portál összeállításából kiderül, hogy:
  • ha a százalékos arányokat nézzük, Egerben csökkent a leginkább a járőrök létszáma. 2014-ben még 117 státusz volt, ma 105-van, de csak 85 betöltött ezek közül.
  • Miskolcon (ahol a megyeszékhelyek közül messze a legtöbb, 208 járőr dolgozik) mindössze hét álláshely nincs betöltve, és a rendelkezésre álló státuszok száma is csak hárommal csökkent öt év alatt (215-re),
  • Salgótarjánban pedig – Debrecenhez, Szekszárdhoz és Szombathelyhez hasonlóan – nincs járőrhiány.
  • Tatabányán viszont az 52 státuszból csak 39-et tudnak betölteni, vagyis az állások negyede üres.
  • Szolnokon huszonöttel kevesebb járőr dolgozik, mint öt évvel ezelőtt, amikor 110 járőr, járőrvezető, járőrparancsnok teljesített szolgálatot. A betölthető státuszok számát időközben 101-re csökkentették, de csak 85 járőr van állásban.
  • Bács-Kiskun megye székhelyén kettővel, Békés legnagyobb városában hattal több a járőr, mint 2014-ben.
  • Debrecenben pedig kilenccel.
  • Szombathelyen ez idő alatt 103-ról 116-ra,
  • Győrben 111-ről 125-re nőtt a járőrök száma, igaz Győrben a státuszok számát ennél is nagyobb ütemben emelték, most 141 álláshely van, vagyis 16 betöltetlen.
  • Szekszárdon viszont különös a helyzet: a 61 meglévő státuszra 81 járőr jut.
A portál kérdésére, hogy milyen átszervezésekkel, helyettesítésekkel oldják meg a létszámhiányt, azt válaszolták, hogy a rendőrfőkapitányságok és a megyei kapitányságok járőrei, járőrvezetői és járőrparancsnokai mellett a körzeti megbízottak, valamint a Készenléti Rendőrség munkatársai is részt vesznek a közrend biztosításában.
Szerző
Témák
rendőrjárőr