45 milliárdos összértékű bajor beruházást lát közeledni Szijjártó

Publikálás dátuma
2019.07.10. 17:03

Fotó: SASCHA SCHUERMANN / AFP
Rövid távon fektetnének ne nagyon sok pénzt Magyarországon bajor vállalatok – állítja a külügyminiszter.
Rövid távon 45 milliárd forint értékű beruházásra készülnek bajorországi vállalatok Magyarországon - mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-nek Münchenből, ahol bajor cégek vezetőjével is tárgyalt. „Európa legalacsonyabb adói, a jól képzett munkaerő és a felsőoktatási rendszer színvonala nyomán a bajor vállalatok továbbra is rendkívüli mértékben bíznak Magyarországban" - hangoztatta a politikus.  A rendkívüli mértékű bizalmat persze garantálhatja az is, hogy a kormány német nagyvállalatok igényeinek megfelelően módosította a Munka törvénykönyvét, és 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható túlóra maximumát (amihez a foglalkoztatótól sokszor erősen függő dolgozó beleegyezése is kell). A témában írt cikkeinket itt olvashatják.
Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszter (b) köszönti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Münchenben
Fotó: Burger Zsolt / MTI
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság sikere nagymértékben függ a bajor gazdasági folyamatoktól, ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy Bajorország sikeres legyen, hogy az ottani vállalatok továbbra is hajtsanak végre beruházásokat Magyarországon.
A bajor vállalatok továbbra is úgy tekintenek Magyarországra, mint egy olyan helyre, ahol érdemes befektetni. Olyan helyként tekintenek ránk, ahol a politikai kiszámíthatóság, a biztos jogi környezet és a kedvező befektetési feltételek adottak

 – mondta a miniszter.  Nyilatkozatából ugyanakkor nem derül ki, hogy a bajor vállalatok pontosan mennyi idő alatt, milyen területen és megoszlásban fektetnék be az említett 45 milliárdot. Az sem egyértelmű, hogy a tételből mekkora lesz a BMW debreceni beruházása, aminek előkészítésével az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó, Garancsi István cége már egyértelműen jól jár.
A befektetői kör mindenesetre felvázolható Szijjártó találkozói alapján: a miniszter tárgyalt a Linde vegyipari vállalat, a világ legnagyobb iparigáz-előállítójának illetékeseivel, az autóalkatrészeket beszállító Schaeffler-csoport regionális vezetőjével. Megbeszélést folytatott Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszterrel, és találkozik továbbá a vasúti szektorban érdekelt Siemens Mobility alelnökével. A külügyminiszter emellett egyeztet Ózdi Acélművek tulajdonosával és a BMW igazgatótanácsának gyártásért felelős igazgatójával, Oliver Zipsével is, akit a vállalat távozó elnök-vezérigazgatója egyik potenciális utódjaként említ a német sajtó.
Szijjártó Péter  szerint a vállalatok olyan új beruházásokat kívánnak Magyarországra hozni, amelyek nyomán az új világgazdasági korszakban feltételként megjelenő technológiai újításokat Magyarországon fogják kidolgozni és elsőként alkalmazni – jelentsen ez konkrétabban bármit is.    Azt is fontosnak tartotta  hangsúlyozni, hogy bajor vállalatok csaknem 8 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Magyarországon, aminek révén 50 ezer embert foglalkoztatnak. Hozzátette: 150 jelentős bajor vállalat van jelen Magyarországon, amelyek közül a legtöbben a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik és a világ autóiparának és az autóipar beszállítóinak legfontosabb szereplői. A gazdasági szereplőkkel folytatott megbeszélések mellett Szijjártó Péter tárgyalt Edmund Stoiber korábbi bajor kormányfővel, a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi vezetőjével, valamint találkozott Reinhardt Marx münchen-friesingi érsekkel, a Német Katolikus Püspöki Kar elnökével. 
Szerző

KMSZ: legalább 15 százalékos béremelés kell a Volánnál

Publikálás dátuma
2019.07.10. 14:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az éves béremelési feltételeknek harmonizálni kell egymással – emelték ki.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 15 százalékban fogalmazza meg 2020-ra szóló bérigényét a Volánnál, ezért elfogadhatatlannak tartja a költségvetési törvényben meghatározott 8,5 százalékos átlagkereset-fejlesztési szándékot – közölte a KMSZ. Úgy vélik, a magyar gazdaság állapota és a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése lehetővé teszik a merészebb béremelést. További bérnövelésre sarkallhat a 2020-ra már megegyezett 8-8 százalékos minimálbér-emelés és a garantált bérminimum-emelés – tették hozzá. „Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a cégcsoport munkaerő helyzete sem. 2020-ban olyan munkaerő-elvándorlás következhet be mind a buszvezetők, mind a karbantartók körében, ami veszélyezteti a szolgáltatás folyamatosságát. Már így is egyre gyakoribb a járatkimaradás és ez erőteljesen fokozódhat egy szerényebb bérfejlesztés okozta drámai létszámcsökkenés hatására” – fogalmazott a KMSZ. Kiemelték, hogy nagy a felelőssége a munkáltatónak és az államnak egyaránt. „A Volánbusz Zrt.-be való beolvadás még intenzívebben előtérbe helyezi a bérkérdést a munkavállalók körében. Már csak ennek érdekében is időszerűvé válik a foglalkoztatási és bérkérdés napirendre tűzése” – olvasható a közleményben. Kitértek arra is, hogy nem vetik el a több évre szóló bérmegállapodást, ám leszögezik, hogy az éves béremelési feltételeknek harmonizálni kell egymással, aránytalanul alacsonyabb bért megállapítani valamely évben káros hatású. „A KMSZ bérfejlesztési igényével megkeresi a vagyon kezelésért felelős minisztert és a munkaadói oldal vezetőit és a társ szakszervezetekkel közösen kezdeményezni fogja a bértárgyalások időbeni megkezdését” – hangsúlyozták.
Szerző

Az EU-n belül Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakások

Publikálás dátuma
2019.07.10. 12:41

Fotó: Népszava
Az Eurostat felmérése szerint 11,3 százalékkal ugrottak meg a lakásárak január-márciusban.
Lassult a lakásárak emelkedésének üteme az első negyedévben az euróövezetben és az Európai Unió egészében is. A legnagyobb mértékben Magyarországon drágultak a lakások. Az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán kiadott jelentése szerint január-márciusban az 
Európai Unió egészében és az euróövezetben egyaránt 4,0 százalékkal nőttek a lakásárak éves összehasonlításban, az előző negyedévhez képest pedig 0,3 százalékos emelkedést mértek.

Az euróövezetben tavaly a második és a harmadik negyedévben még 4,8 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 4,6 százalékkal drágultak a lakások éves szinten, míg negyedéves összehasonlításban rendre 1,5, 1,6, majd 0,6 százalékos volt az emelkedés. Az unióban éves összevetésben a tavalyi második és harmadik negyedévben 4,6 százalékkal, a negyedik negyedévben pedig 4,5 százalékkal kúsztak feljebb a lakásárak. Az előző negyedévhez képest a második és harmadik negyedévi 1,6 százalékról az utolsó negyedévre 0,5 százalékra mérséklődött az éremelkedés üteme.   
A 28 tagú Európai Unión belül éves összevetésben Magyarországon ugrottak meg legnagyobb mértékben,

11,3 százalékkal a lakásárak január-márciusban, majd Csehország következik 9,4 százalékkal. A harmadik helyezett Portugáliában 9,2 százalékkal drágultak a lakások. Csak egy országban csökkentek az árak, Olaszországban 0,8 százalékkal értek kevesebbet a lakások. 
Negyedéves összehasonlításban is Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben, 3,7 százalékkal a lakások,

majd Portugália (3,6 százalék) és Horvátország (3,5 százalék) következik. Csökkenést jegyeztek fel hat országban, a legnagyobb mértékűt, 4,2 százalékosat Máltán, majd Nagy-Britannia (1,3 százalék), Írország (1,0 százalék), Finnország (0,8 százalék), Olaszország (0,5 százalék) és Németország (0,3 százalék) következik.
Szerző
Témák
lakásárak