Így előzhető meg az ekcéma súlyosbodása

A viszketéssel, a bőr kipirosodásával, esetleg nedvezésével járó betegség hol „elmúlik”, hol belobban.

Az ekcémás esetek 50 százalékában a tünetek már az első életévben jelentkeznek, és ötéves kor előtt többnyire fel is állítják a veleszületett ekcéma, az atópiás dermatitisz diagnózisát. Felnőtteknél ekcémás tüneteket leggyakrabban valamilyen külső tényező, sokszor a hétköznapi használati tárgyak, kozmetikumok, vegyszerek váltják ki. Súlyosabb esetben a közvetlenül érintkező bőrfelületek mellett más testrészen – arcon, törzsön, végtagokon, kézen – is megjelennek a tünetek – mondta Rózsa Annamária, a Dermatica bőrgyógyásza.

Jellemzően vörös foltok, nedvező hólyagocskák jelentkeznek, amelyek felszakadva beszáradnak. Az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik. A diagnózis felállításakor általában kiderülnek olyan korábbi tényezők, amelyek a hajlamot előre jelezhették, például a nagyon száraz bőr, vagy allergia, szénanátha. A betegség tehát genetikailag meghatározott, de a megjelenésében számos életmódelem is szerepet játszik.

Mit tehetünk, hogy ne romoljon?

A legfontosabb teendő a hidratálás, az elveszített zsírok, lipidek pótlása, amely tünetmentes állapotban is elhagyhatatlan. Nem ajánlott azonban illatosított, színezett bőrápolókat választani, legjobb kikérni a bőrgyógyász véleményét és speciálisan ekcémás bőr ápolására kifejlesztett illatanyag- és színezékmentes készítményeket használni. El kell kerülni az irritációt kiváltó anyagokat, tárgyakat. Sokan nem gondolnak rá, de a kozmetikumok, a testékszerek, sőt akár a ruhadarabok fém részei is okozhatnak panaszokat. A lakás száraz levegője provokáló tényező lehet, érdemes figyelni a szellőztetésre, párásításra. Kádfürdő helyett a rövid zuhanyozás ajánlott. Műszálas és gyapjú ruhadarabok helyett válasszunk pamutot.

Amikor felmerül, hogy az ekcémát élelmiszer is kiválthatja, a betegeket – alapos kivizsgálás nélkül is – gyakran tiltják el bizonyos élelmiszerek fogyasztásától, vagy egyoldalú diétát írnak elő számukra, amely hosszú időn keresztül hiánytüneteket is okozhat. A diéta összeállítása előtt ezért első lépésben a panaszokat okozó élelmiszer(ek) azonosítására van szükség, erre az IgE ellenanyag mérése alkalmas. Kevésbé ismert, hogy a tünetek fellángolását ételintolerancia is okozhatja. Ez esetben az ekcémás betegek kezelésében – egyéntől függően – akár jelentős javulás is elérhető, ha a panaszokat kiváltó ételeket kihagyjuk az étrendből.

Érdemes elsajátítani valamilyen stresszkezelési módszert is, mert a feszült lelkiállapot önmagában is fellobbanthatja az ekcémát. Szükség lehet allergia-, fogászati, gégészeti, belgyógyászati vizsgálatokra is.

„Az ekcéma folyamatos karbantartást igényel, de ha romlik, fontos az orvosi kezelés. A helyi gyulladáscsökkentő készítmények rövid idő alatt enyhítenek a panaszokon. A tünetek javulásakor immunmoduláló helyi készítményekkel, krémekkel, kenőcsökkel fenntartható a hosszabb tünetmentes állapot. Ezek úgy akadályozzák meg a gyulladás kialakulását, hogy közben nem károsítják a bőr szerkezetét” – mondta a szakorvos.

A kezelés sikere a módszerek személyre szabott kiválasztásán múlik, állapottól függően kiegészítő kezelések, például viszketéscsillapító szerek, speciális orvosi fényterápia is segíthet.