A Budai Irgalmasrendi Kórház beruházása által érintett lakosság kálváriájáról 2017-ben a Népszava számolt be elsőként. A már indulásakor szürreális eset azóta a kortárs nyelvészet dilemmáira is reflektáló abszurd drámává fajult.
A beruházók és a megrendelők, illetve a másik fél, vagyis a lakók vitájának lényege, hogy pontosan mire és hova szól az engedély, ami alapján az építkezés zajlik. Ez egy jogállamban aligha lehetne kérdés, a jelen magyar viszonyok között viszont két év sem volt elég az eldöntéséhez.
Az építkezés valóságos helyszínén, a II. kerületi Frankel Leó út és Vidra utca sarkán, a meglévő, kiemelt műemléknek számító kórházépület melletti telken a kormány, az állami főépítész és az önkormányzat rendeleti úton egyedi, kizárólag az adott telekre érvényes építési övezetet alakított ki, amely szinte a teljes telekterület beépítését (80 százalék vs. 5 százalék zöldterület) és egy 9 szintes épület kialakítását teszi lehetővé.
A rendelet „komplex felújításról” beszél, ehhez képest a művelet a fák kivágásával és egy egyszintes épület bontásával kezdődött, és egy 22 méter magas, tömbszerű, a korábbi dunai kilátást teljes egészében megszüntető építmény kialakításával folytatódik. Bár emiatt a szomszédos lakóházakban élők érdekei súlyosan sérülnek (értékcsökkenés, az életminőség romlása, nagyobb forgalom, zaj és légszennyezés, és így tovább), közbeavatkozásra nincs lehetőségük, mivel az engedélyezési eljárásból néhány trükkös húzással kirekesztették őket.
A kórházbővítést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami már eleve nagyon megnehezíti az ügyféli jogok érvényesítését. Csakhogy a kiemelt státuszról szóló döntés (a lakók által lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint) az Irgalmasrendi Kórház Frankel Leó út 54. szám alatti telephelyére szól – ezzel szemben az építkezés a Frankel Leó út 17-19. számú telken zajlik. A közelben lévő öt társasház lakói azt állítják, hogy emiatt az ő kirekesztésük is jogellenes – az engedély kiadása előtt egyeztetni kellett volna velük -, és az építkezés is jogsértő (egyébként nem csak az ő érdekeik csorbítása miatt: a régi kórházépületnek éppen az a homlokzata a kiemelt műemléki érték, amelyet az épülő új épülettömb teljes egészében eltakar, ráadásul a teljes terület tekintetében megelőző régészeti feltárásra lett volna szükség, ami viszont elmaradt).
A jogállami mechanizmusok még ebben az előrehaladott fázisban is lehetővé tennék a korrekciót, Magyarországon viszont a jelek szerint a kirívó eljárási hibák sem elegendőek ahhoz, hogy az államigazgatás felülbírálja a korábbi döntéseit. Az önkormányzat levelében azt állítja, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el, néhány sorral lejjebb viszont elismeri, hogy „csekély súlyú törvénysértés” történt. A polgármesteri hivatal a birtokunkban lévő levél alapján még azt is vitatja, hogy bővítésről lenne szó, mivel „bővítés csak akkor valósulna meg, ha a meglévő kórházi ágszám növekedése történne”.
Nem kaptak több segítséget a lakók a közérdekvédelmi ügyészségtől sem. Az ügyészi válasz szerint a kiadott építési engedély a lakók „jogát vagy jogos érdekét nem érintette, a hatósági eljárás és a lakók beadványában érvényesíteni kívánt érdek között közvetlen kapcsolat nem állapítható meg”. Vagyis aki sérelmezi, hogy a korábban a Dunára panorámás lakása elé felújítás/bővítés címén egy sokemeletes kórházi épületszárny épül, az bátran törődjön bele az építkezésbe, ne számítson jogorvoslatra, és ne gondolja azt, hogy beleszólhat az engedély kiadásába. Ha az illető nem minősül ügyfélnek, akkor értelemszerűen az érdekei sem sérülhettek. Az sem baj továbbá, hogy a kiemelt beruházásról szóló kormányrendeletben a tényleges építési terület nem szerepel – sem cím, sem helyrajzi szám alapján –, így arra a minősítés valójában nem is vonatkozik: erre a felvetésre az ügyészségi levél egyáltalán nem reagált.
A lakók által megkérdezett szakértők szerint a vitatott engedélyű építkezés nyomán a lakásaik négyzetméterenként akár 30-35 százalékot is veszíthetnek az értékükből. A Népszava két évvel ezelőtti cikkében megszólaltatott ingatlanos szakember úgy nyilatkozott, hogy ezt az értékcsökkenést adott esetben akkor is be lehet vasalni az építtetőn, ha a a beruházás körül minden jogszerűen történt. Az említett tétel az öt társasház összes lakását tekintve százmilliós nagyságrendre rúg, azaz nem kizárt, hogy az államnak ismételten a zsebébe kell majd nyúlnia az Irgalmasrendi Kórház (eddig több mint 12 milliárd adóforinttal támogatott) építése miatt. További fontos tanulság, hogy Fidesz-kormányzás idején, fideszes vezetésű kerületben nem szerencsés épülő egyházi kórház közelében lakni, vita esetén ugyanis a jogegyenlőség biztosítására a minimálisnál is kisebb az esély.
