Szabad szemmel: Kritikus helyzetben a magyar igazságszolgáltatás

Publikálás dátuma
2019.07.14. 07:49

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 14.
Euractiv Franciaország azt szeretné, ha a két hete kezdődött finn uniós elnökség alatt, vagyis még az év végéig befejeződne a jogállami eljárás Magyarország ellen. Ezt az európai ügyekért felelős államtitkár közölte. Amélie de Montchalin kitért arra: pontosan tudják, melyek a 7-es paragrafus erősségei, illetve gyengéi, és mivel a tagok együtt fogják kitapasztalni azokat, francia részről utána valami stabilabb mechanizmust kívánnak létrehozni. Jelezte: Párizs egyetért a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel abban, hogy a jövőben a tagállamok csak akkor kaphassanak pénzügyi segítséget Brüsszeltől, ha betartják a jogállami elveket. Azzal érvelt, hogy az EU-n belül alapvető a demokratikus normák, a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása, vagyis, hogy a dolgok kiszámíthatóak és ne önkényesek legyenek, mert enélkül nincs kölcsönös bizalom. Hozzátette, hogy a döntést mindig az Európai Bíróság, a Velencei Bizottság, az EBESZ, vagyis tekintélyes testületek mondhatnák ki. Ám itt nem arról van szó, hogy meg kell büntetni egy államot, vagy annak polgárait. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 15 éve nagyon sok ország éppen azért csatlakozott az unióhoz, mert olyan szervezetre vágyott, ahol megvédik a demokratikus szabályokat. Szólt arról is, hogy Timmermans megválasztása főleg a Visegrádi Csoport miatt hiúsult meg, de mások is ellenezték. Azt nem tartja túlzottan tragikusnak, hogy Közép-Európának nem jutott vezető pozíció, mert az EU nem regionális tömbök szövetsége. Megemlítette ugyanakkor, hogy Franciaország szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakítani a térséggel, de konkrét programok alapján. Azt azonban nem tartaná jónak, ha a négyek a jövőben szekértáborként működnének az EU-n belül, mert az sértené az európai szellemet.
Wiener Zeitung Kritikusnak minősíti a magyar igazságszolgáltatás helyzetét, sőt, bizonyos vonatkozásokban az alkotmányos válság közeledtére figyelmeztet az a jelentés, amely az Európai Bírói Egyesület tényfeltáró bizottságának április végi, magyarországi látogatása alapján készült. A kiszivárgott dokumentum a többi közt kifogásolja, hogy nem váltották le Handó Tündét és nem korlátozták az Országos Bírói Hivatal túlhatalmát. Továbbá, hogy a hatalom önkényesen belenyúl a kinevezésekbe. Az Országos Bírói Tanács tagjainak megválasztási eljárása pedig bohózattal ért fel. A magyar igazságszolgáltatás állapota lesz a központi téma ma Bécsen az osztrák szakminisztériumban, az „Európa és a jogállam” c. rendezvényen. Az osztrák Bírói Egyesület elnöke igen fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a magyarországi gondokra. Annál is inkább, mivel a hatalom rátenyerelt a sajtó jó részére, ennélfogva a magyar kollégák számára nemigen van fórum, hogy nyilvánosságra hozzák aggályaikat.
Süddeutsche Zeitung A szocialisták európai pártcsaládjának főtitkára szerint jó volna, ha a Bizottság elnöki posztjának várományosa elhatárolódna a jobbos, illetve jobboldali-nacionalista pártoktól, mert mind inkább látszik, hogy nélkülük nem tudja megszerezni a tisztséget. Azaz ki kellene jelentenie – mutatott rá Achim Post -, hogy semmiképpen sem szeretné, ha a magyar, lengyel, vagy olasz populisták támogatásával kapná meg a megbízatást. A lap megjegyzi, hogy a két nap múlva esedékes választás miatt reszkethet a német politikus, mert egyáltalán nem biztos, hogy összejön számára a többség. A zöldek és a szélsőbalosok már jelezték, hogy nem tartják jó jelöltnek, a német szociáldemokraták pedig teljesen alkalmatlannak tekintik. A liberálisok egyelőre nem foglaltak állást. Szijjártó Péter viszont az egyik német helyi lapnak adott nyilatkozatban megismételte, hogy a Fidesz a menekültpolitikával kapcsolatos kemény vita ellenére megszavazza Ursula von der Leyent, mondván, hogy az tiszteli a tagállamokat. A miniszter ugyanakkor újabb viszályokat helyezett kilátásba, amikor arról beszélt, hogy az Orbán-kormány a jövőben még inkább a migráció leállítására igyekszik rászorítani az EU-t. 
Spiegel Az európai zöldeknek kifejezetten az a bajuk Ursula von der Leyennel, hogy az Európa ellenségeinek a szavazataival akar a Bizottság élére kerülni, ennélfogva azután azok elnöke is lenne – monda a német környezetvédők listavezetője. Sven Giegold szerint azonban ez egyáltalán nem járja, annál is kevésbé, mert a politikus nem foglal egyértelműen állást a szélsőjobbal szemben, nem jelenti ki, hogy érvényt akar szerezni a közösségi jognak. Vagy hogy határozottan fellépne az alapjogok szétesése ellen, a többi közt Magyarországon, Máltán, Romániában vagy Lengyelországban. Ehelyett próbál éppen ezeknek az államoknak tetszeni. Az interjúalany hozzáfűzte, hogy jelen állás szerint a jelölt csakis a szélsőségesek voksaival tudna felülkerekedni, ám meg kell fontolnia, hogy ilyen körülmények között egyáltalán megméretteti-e magát. Hiszen az európai többség nem támogatná, és ez katasztrofális jelzés volna. Utána ugyanis minden egyes jogszabálytervezetnél felmerülne, hogy az csakis a szélsőségesek közreműködésével mehet keresztül, így még a költségvetési tervezeteknél is. A megoldás a zöld képviselő szerint az volna, hogy új jelöltet kell találni. Az lehetne akár Vestager is. Hogy a visegrádiak ellenzik a dán biztost, annak okát Giegold abban látja, hogy nem akarnak erős vezetőt a Bizottságban. Ám ha az EP mellette dönt, az fokozná a nyomást az állam- és kormányfőkre is. Viszont ha von der Leyen vereséget szenvedne, az sem volna tragédia, hanem mutatná, hogy működik a demokrácia. Nagyobb kockázatot jelentene, ha az európai többség nem állna be mögé. Juncker október végéig még ellátja hivatalát, addig még van idő.
Die Presse Az osztrák szocialisták volt tanácsadója ismételten visszautasította a korábbi kancellár vádját, hogy ő áll amögött a videó mögött, amely a Szabadságpárt elnökének és vele együtt az egész kormánykoalíciónak a bukását okozta. Az izraeli szakértő azt mondta, hogy ő ugyanazt jelenti Sebastian Kurz számára, mint Soros Orbánnak: a megtestesült démon. Egyébiránt Tal Silberstein úgy látja, hogy a vádaskodás nagyon is tudatosan az antiszemita érzelmek felkeltésére játszik, de a vele szemben felhozott állításokat teljes képtelenségnek minősítette, kiemelve, hogy nincs semmiféle bizonyíték azok alátámasztására. Elárulta ugyanakkor, hogy személyesen is találkoztak a korábbi miniszterelnökkel, aki szerinte pontosan tudja, hogy az ő keze nincs benne a botrány kirobbantásában. Ezért jó volna, ha Kurz bocsánatot kérne. Az Osztrák Néppárt abszurdnak nevezte, hogy Silberstein Soroshoz hasonlítja magát, mert a nevéhez letartóztatási parancsok, őrizetbe vételek és bírósági eljárások kapcsolódnak, mindenféle kétes ügyletek kapcsán. Soros György ezzel szemben emberbarát, aki a liberális demokráciát és oktatást támogatja.
Szerző

Trump csak azért mondta fel az iráni atomegyezményt, mert azt még Obama kötötte

Publikálás dátuma
2019.07.14. 07:32

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A botrány után lemondott washingtoni brit nagykövet újabb diplomáciai táviratai kerültek nyilvánosságra.
A repubikánus Donald Trump elnök lényegében azért mondta fel tavaly az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött többoldalú atomalkut, mert azt hivatali elődje, a demokrata párti Barack Obama írta alá még 2015-ben az Egyesült Államok nevében - ez olvasható ki azokból a rejtélyes módon kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak. Az atomalku részese Teherán mellett az ENSZ öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint Németország volt. Irán kötelezte magát, hogy tartózkodik a katonai célú nukleáris fejlesztéstől, a nemzetközi közösség pedig feloldotta a perzsa állammal szembeni korábbi szankciókat. Az amerikai kihátrálás azzal járt, hogy Washington újra kemény korlátozó intézkedéseket hozott Iránnal szemben, főként a pénzügyi és az olajszektorban. Sir Kim Darroch nagykövet már lemondott posztjáról, miután egy héttel ezelőtt kiderült, hogy igen lesújtó értékeléseket küldött haza Trumpról és a Fehér Ház munkájáról. Darroch szerint a mostani amerikai vezetés nem igazán működőképes, inkább kiszámíthatatlan, megosztott és kétbalkezes a diplomáciában. E jelentések némelyikét valaki eljuttatta a Mail on Sunday című bulvárlaphoz. Az újság által most vasárnap közzétett újabb bizalmas anyag egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása "diplomáciai vandalizmus" volt, amelyet a Trump-kormányzat csak azért követett el, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. A Fehér Ház a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy "másnap mi lesz". Irán a tavaly májusban bejelentett amerikai döntés után bő egy évvel, az utóbbi hónapokban sorra jelent be olyan intézkedéseket, amelyek azt jelzik, hogy Teherán immár figyelmen kívül hagyja az atomalku egyre több előírását, így például az urándúsítás mértékének a megengedett felső határát. Trump már az első kiszivárogtatás után felfuvalkodott bolondnak nevezte a nagykövetet, miközben Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter igen elismerő szavakkal méltatta Sir Kim Darroch munkásságát. A friss kiszivárogtatások – a korábbiakhoz képest, amelyek általánosságban rombolták az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, hagyományosan nagyon szorosnak, meghittnek tekintett, „különleges viszonyként” emlegetett kétoldalú kapcsolatrendszer imázsát – a nemzetközi politika ma talán legforróbb kérdésében, az Irán körüli konfliktus ügyében kérdőjelezik meg a transzatlanti összhangot, a Nyugat egységes fellépésének a lehetőségét. 

Nagy Britanniában a sajtószabadság sérthetetlen

A diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított, amelyet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorellenes parancsnoksága irányít. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat péntek esti bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűnügynek minősülhet. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői - köztük Jeremy Hunt és Boris Johnson - egyaránt súlyosan bírálták. Jeremy Hunt külügyminiszter azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy jóllehet a kiszivárogtatások károkat okoztak a brit-amerikai kapcsolatokban, ő azonban minden eszközzel megvédi a sajtónak az ilyen kiszivárogtatások közléséhez fűződő jogát is, mivel ha a sajtó közérdekűnek tekinti a birtokába jutott értesülések ismertetését, akkor az a dolga, hogy közzétegye ezeket. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese a felzúdulásra reagálva szombat este külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrségnek nem áll szándékában megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek.

Frissítve: 2019.07.14. 19:05

Legalább tizenegyen meghaltak, miután a felkelők megtámadtak egy hotelt

Publikálás dátuma
2019.07.13. 19:20

Fotó: Twitter
Három támadó meghalt, kettőt pedig őrizetbe vettek.
Legalább 11 ember meghalt, sokan megsebesültek, amikor tálib felkelők megtámadtak egy szállodát szombaton az északnyugat-afganisztáni Bádgesz tartomány Kala-Nau székhelyén - jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A támadás helyi idő szerint nem sokkal délután háromnegyed egy előtt kezdődött, amikor a radikális iszlamisták több tagja behatolt az épületbe, és ott válogatás nélkül lőni kezdett az emberekre. Az EFE szerint az incidens mintegy öt óráig tartott. Naszrát Rahími afgán belügyi szóvivő Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy
a támadás véget ért, három támadó meghalt, további kettőt pedig őrizetbe vettek.

„Sajnálatos módon nyolc rendőr is életét vesztette” – mondta a spanyol hírügynökségnek nem sokkal azelőtt, hogy beszámolt a tálib rajtaütés fejleményeiről. A támadásban sokan megsebesültek, az EFE egyik korábbi beszámolója szerint legalább 18-an. 
A támadás végrehajtójaként a kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek jelentkeztek egyik szóvivőjük, Kári Juszuf Ahmadi üzenete által a Telegram nevű közösségi hálózaton.

A spanyol hírügynökség megjegyzi, hogy
az elmúlt hónapokban heves harcok folytak Bádgeszben a tálibok és az afgán biztonsági erők között a stratégiai jelentőségű tartomány számos kerülete feletti ellenőrzésért.

Az Afganisztán Újjáépítéséért Felelős Különleges Főfelügyelőség (SIGAR) amerikai felügyeleti hatóság szerint a kabuli kormány Afganisztán területének körülbelül 55 százalékát ellenőrzi, miközben a tálibok csaknem 11 százalékát, a maradék területért pedig még folyik a küzdelem. A tálibok nem hagynak fel a biztonsági erők elleni támadásaikkal dacára annak, hogy tárgyalásokat folytatnak a kabuli kormányt támogató Washingtonnal a háború lezárásáról. A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) szerint a felkelők katonai sikerei jelentősen megerősítették pozíciójukat a politikai egyeztetéseken.
Szerző
Témák
Afganisztán