A migráció miatt nő az unió népessége

Az unióban szinte alig akad ország, ahol kevesebb a bevándorló, mint Magyarországon.

Az Európai Unió teljes lakossága január elsején meghaladta az 513,5 milliót, ami 1,1 millióval több az előző évi adatokhoz képest. Tekintve azonban, hogy az unióban tavaly 5,3 millió halálozásra csupán 5 millió született gyermek jutott, a populáció fogyna, ha nem lenne a migráció – derül ki az Eurostat minap nyilvánosságra hozott éves statisztikáiból.

A fogyatkozó népesség koránt sem minden tagállamra jellemző. Több gyermek született, mint ahány ember meghalt Írországban (6,1 százalékkal), Cipruson (4,1), Luxemburgban (3,2), Svédországban (2,3) és több további tagországban, köztük a Visegrádi Négyek országaiban – Magyarország kivételével, amely a népességszám alakulását illetően a a sereghajtók közé tartozik, 3,9 százalékos csökkenéssel.

Az Eurostat egy másik jelentésében a lakosság összetételét is megvizsgálta. Ebből kiderül, hogy az unióban a lakosság 7,8 százaléka „migráns”, abban az értelemben, hogy nem a szülőhazájában él. Közülük 3,4 százalék „belső migráns”, tehát egy másik uniós tagállamból származik, és csak 4,4 százalék jött az unión kívülről. A statisztikák nem támasztják alá a magyar kormány riogatását a kontinenst fenyegető közel-keleti migránsáradatról. A legtöbb első tartózkodási engedélyt 2017-ben ugyanis az ukránok kapták – az összes engedély 21 százalékát –, őket követték a szírek (7 százalékkal), majd nem nagyon lemaradva a kínaiak (6), az amerikaiak (5) és indiaiak (5).

Az érkezők sem egyenletesen oszlottak el a tagállamok között. Az ukránok túlnyomó többsége - 88 százaléka - Lengyelországban, a szírek 63 százaléka Németországban nyújtotta be kérelmét, a kínaiak, az amerikaiak és az indiaiak több mint fele pedig az Egyesült Királyságot választotta.

Az sem igaz, hogy ezek az emberek javarészt menekültek lennének: harmaduk munka, negyedük a család, 17 százalékuk a tanulás miatt költözött el hazájából, és csak 24 százalék jelölt meg más okot, köztük a nemzetközi védelmet.

Magyarország 2017-ben 32 200 letelepedési engedélyt adott ki, 7800-at ukránoknak, 2800 ezret kínaiaknak és 2400-at szerbeknek. Őket követik az amerikaiak 2044, valamint az irániak 1759 engedéllyel.

Ugyanazon évben uniós állampolgárságot 825 ezren szereztek az EU országaiban, ami csökkenés az előző évhez képest, nagyjából a migrációs válság előtti időket idézi. A teljes uniós átlagot nézve legtöbben a Marokkóból, az Albániából, az Indiából és a Törökországból származók közül jártak sikerrel. Itt is jellemző azonban, hogy kérelmüket olyan országokban nyújtották be, ahol jelentős helyi közösség él. A marokkóiak 83 százaléka például Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, az albánok 97 százaléka Görögországban és Olaszországban, az indiaiak több mint fele az Egyesült Királyságban, a törökök fele Németországban vált állampolgárrá. Hasonló módon, Magyarországon toronymagasan három szomszédos állam – Románia, Ukrajna és Szlovákia – állt az élen.

Miközben a magyar kormány a migrációtól retteg, valójában az egész unióban szinte alig akad ország, ahol kevesebb a bevándorló, mint nálunk: 2018-ban a lakosság 98,3 százaléka volt magyar. Összességében a kontinens is nagyon távol áll attól, hogy a bevándorlók legyenek többségben. Az apró Luxemburgban ugyan a lakosság majd fele nem luxemburgi, de 40 százalékuk még itt is az unión belülről érkezett. Igazság szerint Magyarországon inkább a kivándorlás a probléma, két évvel ezelőtt csaknem 40 ezren távoztak külföldre, és ezek csak a hivatalos adatok. A számok egyébként szinte teljesen megegyeznek az egy évvel korábban mértekkel, a kivándorlás csúcsa 2015-ben volt, akkor több mint 43 ezren távoztak Magyarországról.

Úgy látszik, a külföldi diákokat viszont szívesen látjuk az országban – bizonyára a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak köszönhetően is. Magyarországon a felsőoktatásban a tanulók tíz százaléka származik külföldről, amivel az élmezőnyhöz tartozunk, jóval meghaladva az unió 8,1 százalékos átlagát. Ez az ösztöndíjprogram 2013 óta biztosít felsőoktatási ösztöndíjakat Magyarország partnerei számára a kormány keleti és déli nyitási politikája keretében: 49 ország állampolgárai vehetik igénybe pályázati lehetőségeit. Az előző tanévben a program keretében érkezők száma meghaladta a négyezret.