Gengszterfilmekre emlékezteti a DK-t Orbán és Simonka találkozója

Publikálás dátuma
2019.07.14. 14:16
Marlon Brando, mint maffiavezér (jobbra) Francis Ford Coppola Keresztapa című, 1972-es filmjében
Fotó: Photo12.com - Collection Cinema / Photo12
Mintha helyi maffiafőnök járulna védelemért a keresztapához – jutott eszébe a miniszterelnöki fogadásról Vadai Ágnesnek.
"Gengszterfilmek unalomig ismert jelenete a keresztapa és a kisebb, helyi maffiafőnök találkozója, melynek során az utóbbi, a zsákmány nagy részét fölajánlva védelmet kér az előbbitől."
" Ilyen jelenetre emlékeztetett a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított Simonka György fideszes képviselő Facebookon közzétett, Karmelita kolostorbeli találkozója a miniszterelnökkel"

írta az MTI Országos Sajtószolgálatának elküldött közleményében a Demokratikus Koalíció.
A közleményt jegyző Vadai Ágnes DK-alelnök hozzáteszi: az ügy különös pikantériája, hogy még „a Fideszhez kötődő bűncselekmények fölgöngyölítésében nem különösebben jeleskedő” Polt Péter is kénytelen volt megindítani az eljárást a képviselő ellen, akinek mentelmi jogát a Parlament már bő fél éve föl is függesztette. A bűntettért, amivel Simonkát gyanúsítják, akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható. 
Emlékeztetőül: a Legfőbb Ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsítja Simonkát, mondván: az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni a fideszes képviselőnek készpénzben. 
"Ezt embert tartotta fontosnak Orbán Viktor hivatalában, nagy nyilvánosság előtt fogadni” - mutat rá a Demokratikus Koalíció. Az ellenzéki párt tudni szeretné, mi volt a találkozó célja, a kormányfő miről tartotta fontosnak Simonkával egyeztetni – a kérdést írásban is feltették Orbánnak. 
Szerző

A Budapest-projekt - amire lenne pénz

Publikálás dátuma
2019.07.14. 10:30

Lesöpörte a fideszes többség azt a javaslatcsomagot, amit Budapest jobb helyé tétele érdekében nyújtott be a Párbeszéd három parlamenti képviselője. Holott a Szabó Tímea, Burány Sándor és Kocsis-Cake Olivio által jegyzet terv kiadási és fedezeti oldala egyensúlyban volt – csak épp kormányzati presztízsberuházásokat érintett.
40 milliárd forintot szánna a Párbeszéd a közösségi közlekedés jobbítására. Ebből a summából olyan fejlesztéseket finanszíroznának, amelyek arra ösztönzik az autósokat, hogy inkább tömegközlekedéssel vagy bringán érjék el budapesti célpontjaikat. Így többek közt kerülne némi pénz a városi vasúthálózat bővítésére, a BKV járműveinek egy részét lecserélnék, fejlesztenék a kerékpárutakat, akadálymentessé tennék az aluljárókat, illetve a főváros közlekedési cége is kapna némi támogatást. 
 50 milliárd forinttal támogatná az önkormányzati lakások felújítását, illetve szociális bérlakások építését a Párbeszéd. Frakciója szerint ugyanis egyértelmű, hogy az ingatlanárak és a lakbérek drámaian megugrottak, így akinek nincs magas jövedelme vagy szép vagyona, az képtelen megfelelő otthonra lelni. Már csak azért is, mert a kormány kizárólag a tulajdonszerzést támogatja – például a CSOK-kal. Csakhogy ez nem segít a kis-, illetve a közepes keresetűeken, azokon meg pláne nem, akiket közüzemi tartozásaik miatt kilakoltatni készülnek. 
35 milliárd forintot költene a Párbeszéd a lakások energetikai korszerűsítésére. Ezzel a rezsi harmadát-felét meglehetne spórolni, illetve érdemben csökkenne a fűtés okozta levegőszennyezés.
 5 milliárd forintot fordítana a javaslat független budapesti színházak megmentésére, amelyek léte veszélybe került, miután a kormány átalakította a TAO-szabályokat, illetve az adókedvezmény helyére lépő kormányzati keretből kevesebb támogatást adott bizonyos teátrumoknak. Így a megszűnés szélén táncol például az Átrium vagy a Centrál színház.
Négymilliárd forintért készítené elő a „budapesti nagyerdő” létrehozását a Párbeszéd – ez lenne Budapest tüdeje, és a Csepel-szigeten, illetve a IX. kerület hatalmas rozsdaövezeteinek helyén terülne el.

Források:

  • 50 milliárd forint – az egyéb lakástámogatások (zömmel tulajdonszerzés elősegítése) 264,9 milliárdos keretéből lehetne elvonni
  • 35 milliárd forint – a lopakodó olimpia keretében megépítendő kézilabdacsarnok „elfelejtése”
  • 20 milliárd forint – a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs költésinek visszafogása
  • 10 milliárd forint – a Nemzeti Hauszmann Terv (lényegében a vár kormányzati negyeddé alakításnak projektje) keretének kurtítása
  • 35 milliárd forint – a paksi bővítést menedzselő cég ne 77, hanem csak 42 milliárddal emelje meg az alaptőkéjét
  • 5 milliárd forint – a miniszterelnöki kormányiroda 110 milliárdos tartalékából lehetne elvenni
  • 4 milliárd forint – a Liget-projekt 24 milliárd forintos költségéből lehetne megspórolni
Szerző
Témák
párbeszéd
Frissítve: 2019.07.14. 13:11

Óriási a torlódás Röszkénél, négy órát is várhatnak az autósok

Publikálás dátuma
2019.07.14. 09:56
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nagyon megnőtt a kilépő forgalom, a rendőrök az autópálya átkelője helyett Tompát, Bácsalmást ajánlják a Szerbiába tartóknak.
Hatalmas röszkei dugóra figyelmeztet közleményében a rendőrség, mint írják, a Röszke Autópálya-határátkelőhelyen négy órát, a röszkei és az ásotthalmi közúti határátkelőhelyeken egy-egy órát kell várakozniuk a kilépésére váró személyautósoknak
Az utazók Szerbia felé választhatják a Tiszasziget-, és Tompa Közúti Határátkelőt is, ahol kisebb várakozási idővel kell számolni, illetve a Bácsalmás, Bácsszentgyörgy és Hercegszántó átkelőket, ahol nincs várakozás. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról és a várakozási időkről a www.police.hu oldal Határinfo rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével is lehet tájékozódni. 
Szerző