Nagyon megígérték, de nincs nyoma a bírói bérek emelésének

Publikálás dátuma
2019.07.15. 06:35
Illusztráció
Fotó: Népszava
Annak ellenére nincs nyoma a jövő évi költségvetésben a bírói bérek emelésének, hogy az illetmény növelésre a kormány több tagja, így az új igazságügyi miniszter is ígéretet tett.
A pénteken elfogadott 2020-as büdzsé szerint az ideivel lényegében megegyező összeg - 73,8 milliárd forint - fordítható a bíróságok személyi juttatásaira, míg további 14,9 milliárd a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra.  Az idei költségvetésben 73,6 milliárd jut a személyi juttatásokra és 16 milliárd járulékokra és adóra, vagyis 2019-ben nominálisan mintegy 1,5 milliárd forinttal nagyobb összeg áll(t) e célra a bíróságok rendelkezésére, mint jövőre. Az eredeti, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jegyezte költségvetési javaslat - a törvény szerint a kormány változtatás nélkül köteles az OBH elnökének büdzsé-javaslatát a Ház elé terjeszteni - még 94, illetve 18,4 milliárdot adott volna személyi juttatásokra, illetve járulékokra, adókra. Ám a költségvetési bizottság módosítása nyomán végül 20, illetve 3,5 milliárd forinttal kevesebb jut e célokra. Az OBH közleménye szerint Handó Tünde "élt a sarkalatos törvényben biztosított lehetőségével és 2020. évre többletigényként terjesztette be a bírói illetmény rendszer (...) többletfedezetét". Ám az OBH-elnöke kudarcot vallott, amit a közlemény áttételesen el is ismer. Tudni kell, hogy a bírák illetményének emeléséhez szükséges módosítani az úgynevezett Bjt.-t, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Az OBH-közlemény felidézi, hogy a hivatal "tavaly a bírósági illetményrendszer átalakítására vonatkozó koncepciót készített, illetve erre kiterjedően is Bjt. módosítási javaslatot dolgozott ki, amelyet az Igazságügyi Minisztérium (IM) is támogat." Majd hozzáteszik: "a bírói illetményreform megvalósításához szükséges fedezet biztosítására a Bjt. módosítását követően kerül sor." A Bjt. módosítását azonban még nem terjesztette be az Igazságügyi Minisztérium.  A kormány számára a mai helyzet ideális, mert a bérrendezés kérdésével is sakkban tudja tartani a bírákat. Persze ahogy elvehet, úgy találhat is pénzt a bírók illetményének rendezésére.
Szerző
Témák
bíróságok

Drágán őrzik a határt: minden egyes megállított migráns 22 milliónkba kerül

Publikálás dátuma
2019.07.15. 06:00

Fotó: Segesvári CSaba / AFP
Naponta átlagosan 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani tavaly. Legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról, a küzdelem hatalmas pénzeket emészt fel.
Több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására – ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő migrációs adatokból, valamint a határrendészeti feladatokra fordított összegekből, amelyek nagyságát az ORFK lapunk kérdésére megerősítette.
A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére. A kormánybarát sajtóban rendre előkerül ezzel kapcsolatban, hogy az említett összegből Brüsszel egyetlen forintot sem térített meg (ami nem igaz), illetve hogy az ország Európa határait védte, ami egyértelmű utalás arra, hogy a ráfordítás lényegében a déli határvédelmet takarja.
Felmerül a kérdés, hogy ebből a pénzből milyen eredményt értek el a hatóságok az illegális migráció megállításában? A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
A legkevesebb illegális határátlépés vagy határátlépési kísérlet 2018-ban a nyár elején-közepén történt, a legtöbb pedig az év első heteiben és utolsó két hónapjában. Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Az a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (idén júliustól Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság) adatsoraiból tudható, hogy tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Valószínű, hogy az illegális határátlépők vagy ezt megkísérlők esetében is hasonló a nemzetiségi megoszlás. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.
Bár a kormányzat nem sokszor büszkélkedett vele, mindeközben csak a tavalyi évben 367 embernek adták meg a nemzetközi védelem valamilyen formáját, azaz ennyien érkezhettek Magyarországra menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Igaz, ezek a számok az idei év elejére alaposan visszaestek. Egy évvel korábban, 2017-ben pedig, ahogy azt Altusz Kristóf akkori helyettes külügyi államtitkár a Times of Malta című lapnak elismerte, 1300 menekültet engedett be az ország. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Ehelyett a kormány inkább százmilliárdos tételben harcol a Nyugatra tartó illegális határátlépők ellen.

A védelem számokban

Tavaly 6432 illegális határátlépőt állítottak meg
A rendőrség határvédelmi kiadásai meghaladták a 146 milliárdot
A múlt évben január végén érkeztek a legtöbben, akkor egy hét alatt 330 ember ellen léptek fel
29 ember érkezett július közepén, ez azon a héten naponta 4 illegális próbálkozást jelentett
Több olyan hét is volt, amikor nem indult eljárás egyetlen migráns ellen sem
Karácsony előtt nem sikerült megakadályozni egyetlen tiltott határátlépést sem, akik átjutottak, azokat később visszavitték a határzárhoz

Bizottsági ülés a fegyvervásárlásról

A Demokratikus Koalíció kezdeményezi, hogy a honvédelmi bizottság hétfői ülésén a kormány számoljon be a német fegyverbeszerzés részleteiről. Ahogyan arról a Népszava elsőként beszámolt, Magyarország 572 milliárd forint értékben rendelt német fegyvereket. A DK tudni akarja, miért költ a kormány négyszer annyit fegyverkezésre, mint háziorvosi és ügyeleti ellátásra, továbbá miért éppen Németországtól vesz fegyvereket. NÉPSZAVA

Szerző
Témák
menekültek

Még hogy az egyház nem halad a korral: AutoMáté, avagy bankkártyás persely a jezsuitáknál

Publikálás dátuma
2019.07.14. 18:44

Fotó: jezsuita.hu
Megszületett a hagyományos pénzcsörgetős adakozás alternatívája.
Munkába állt a Mária utcai Jézus Szíve Jezsuita Templomban az ország első virtuális perselye – tájékoztatta lapunkat a jezsuiták kommunikációs irodája. Az érintős bankkártyával és egy gombnyomással működő adomány-automatát Horváth Árpád templomigazgató AutoMáténak keresztelte el, a vámszedőből apostollá lett Lévi-Máté után. A világon számos helyen jól ismert technológiát pár éve itthon is bemutatta az egyik vezető bankkártya-technológiával foglalkozó cég, de élesben először „Jézus Szíve” napján volt lehetőség kipróbálni a pesti jezsuitáknál. Az első két hétvégén másfél százan éltek a lehetőséggel, és az 500–1000–3000 forintos választható összegek nagyjából azonos népszerűségnek örvendenek. Mivel a Mária utcai templom nem plébánia, „egyházi adót” sem szedhet, így az épület, illetve a közösségi és kulturális élet színvonalas működtetése döntően az ide járók nagylelkűségén múlik. A bankkártyás persely elkészültének apropóján ezért a jezsuiták Tartsuk fenn közösen templomunkat! szlogennel kampányt indítottak.
Szerző