3600 pedagógus hiányzik, jó a „bármilyen szakos” tanár is

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Óriási a tanárhiány, a következő 15 évben pedig 75 ezer oktató mehet nyugdíjba. A kormány szerint nincs ok pánikra – bár van iskola, ahova komplett tanári kart keresnek.
Tényleg nagy a baj a közoktatásban, amikor már a kormánypárti Magyar Nemzetben is ellensúlyozzák Rétvári Bence EMMI-államtitkár „mindenki nyugodjon meg" - típusú nyilatkozatát. Rétvári azt bizonygatta, hogy nem vészes a tanárhiány az országban, hiszen 2010 óta közel 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, tavaly pedig összesen 9845 hallgatót vettek fel erre a területre. Kérdés, mennyire nyugtat meg ez bárkit, ha a kormánypárti lap is indokoltnak érzi, hogy megjegyezze:
„Arra már egyik válaszában sem tért ki Rétvári Bence, hogy a pályakezdők mekkora százaléka hagyja el rövid időn belül a köznevelést, az igazi probléma ugyanis ezek szerint nem az, hogy nincs, aki tanár akarna lenni, hanem az, hogy ezek a fiatalok a munkába állás után nem sokkal végül mégis más területre vándorolnak át.”

A lap emlékeztet arra is, hogy  Nemzeti Pedagógus Kar számításai szerint a következő öt évben mintegy 15 ezren, az ezt követő 5-5 évben pedig 30-30 ezren mehetnek nyugdíjba, azaz 15 év alatt 60-70 ezer tanár távozhat a közoktatásból.
A 24.hu ennek kapcsán most utána nézett az aktuális számoknak – a legegyszerűbb módon, vagyis az élő állásajánlatok alapján.A Közigálláson, a közszféra állásportálján pénteken csak a tanár szóra 2783, míg a tanítóra 879 találat jött szembe. Utóbbi esetében ráadásul gyakran előfordul, hogy egy hirdetésben több személyt is keresnek.
Ez több mint 3600 üres álláshelyet jelent.

Példaként említik a Borsod megyei Hernádvécsét, ahol  jelenleg döcögősen indulhatna a tanév, hiszen bőven lenne még szükség szakemberre a tanítás megfelelő szintjének biztosításához. Az általános iskolában három tanítón kívül matematika-bármi, biológia-földrajz, testnevelés-bármi, rajz-bármi és angol-bármi szakos tanár is kellene a szeptemberi tanévkezdéshez. A törökszentmiklósi Hunyadi Mátyás Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola sem bővelkedik pedagógusokban. Itt hét (!) tanítón kívül matematika-bármi, angol-bármi, angol, testnevelés-matek, testnevelés-bármi, ének-bármi, illetve néptánc szakos tanárt is keresnek, 
azaz egyetlen iskolában 13 pedagógus kellene a zökkenőmentes tanévkezdéshez.

A hírportál hozzáteszi: ahogy az iskolák típusa, úgy a földrajzi elhelyezkedésük sincs különösképp hatással a tanárhiány mértékére, hiszen a jelenség ugyanúgy tapasztalható a fővárosban, annak vonzáskörzetében, mint a megyeszékhelyeken, illetve a nehezebb helyzetben lévő kistelepüléseken is. A teljes cikket ide kattintva olvashatják el. 
Szerző

Mindent leépítettek, jöhet a kisvasút

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Salgótarjánt elvágták Szlovákiától és Budapestről is egyre nehezebb elérni, no de most új kötött-pályás perspektíva nyílt.
A kormány elhatározta, hogy a nógrádi megyeszékhelyet is belépteti a kisvasúttal rendelkező települések egyre népesebb táborába. Közben a rendes vasúti közlekedés helyzete egészen tragikus.
Salgótarján az egyetlen megyeszékhely ugyanis, ahova vonattal nem lehet közvetlenül, átszállás nélkül eljutni Budapestről. A menetidő pedig a 126 kilométeres vonalon meghaladja a két és fél órát. A több mint ötven kilométerrel messzebb lévő Miskolcot például rövidebb idő alatt lehet elérni a fővárosból. (Más kérdés, hogy ezeken a szakaszokon most átépítés miatt vonatpótló buszok közlekednek.)
A körülmények ismeretében sajátos akusztikát kap a kormány kisvasútépítési terve. A hvg.hu számolt be arról az előterjesztésről, amely szerint a miniszterelnök kedvenc felcsúti viszonylatát meghosszabbítják, míg Salgótarjánban „egyedi, országos vonzerővel rendelkező” hegyi kisvasutat létesítenek. A járat a városközpontból indulva, „valós vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciókat felfűzve" érne el a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányára.
A fogyatkozó népességű, válsággal küzdő, ugyanakkor szép természeti környezetben fekvő Salgótarján egyik kitörési pontja valóban a turizmus lehet. A kisvasút, azaz a „salgóbányai fogaskerekű” újjáélesztésének ötlete sem új. Néhány évvel ezelőtt a megvalósíthatósági tanulmányok szintjéig is eljutott az ügy – írta még 2017-ben a 3100.hu salgótarjáni hírportál.
A cikk szerint 1881 tavaszán Salgótarjánban nyitották meg Magyarország első, „ipari célt szolgáló, keskeny nyomtávú fogaskerekű vasútját”. A salgóbányai fogaskerekű fővonalának hossza közel hat kilométer volt, a szerelvények 222 méternyi szintkülönbséget küzdöttek le. 1953-tól elsősorban személyszállításra szolgált, az 1956-os forradalom idején már nem üzemelt. 1957 nyarán döntöttek megszüntetéséről, a pályát még abban az évben felszedték.
„Fontos és jó ügy ez! Egy valódi alulról jövő kezdeményezés, egy valódi együttműködés és a közös munka eredményeként már a kormány asztalán van a kisvasút ügye!” – lelkesedett közösségi oldalán Fekete Zsolt, Salgótarján MSZP-s polgármestere.
Turisztikai attrakciónak kétségkívül beválhat az ismét megépítendő kisvasút, ehhez azonban nem ártana, hogy a látogatók közösségi közlekedéssel is megközelíthessék a helyszínt. A szocialisták kormányzása idején még az is szóba került, hogy teljesen leállítják a vasúti személyszállítást Salgótarjánban. Ezt sikerült ugyan megakadályozni, ám az állapotok azóta szemernyit sem javultak.
Ami a főváros felőli buszjáratokat illeti: Hatvanig autópálya visz, az onnan Salgótarjánig vezető zötykölődős 21-es út felújítása és kétszer kétsávossá bővítése nemsokára befejeződik. Közúton Salgótarján nem egészen 110 kilométerre van Budapesttől, autóval gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá válik a közlekedés. Kevéssé örömteli, hogy az 1 óra 45 perces buszos menetidő – mivel az új úton több helyen körforgalmak gyűrűjén kell átvergődni a megállóhoz – semmivel se csökkent.
Paradox módon éppen az uniós csatlakozást követően vágták el Salgótarjánt a szomszédos Szlovákiától, legalábbis a közösségi közlekedést használó helybéliek és turisták számára. Korábban nemzetközi gyorsvonat és busz is áthaladt a határon: mindegyiket megszüntették. Aztán egy ideig még a határállomásról, a Salgótarjánból helyi járatokkal elérhető Somoskőújfaluról átmentek „kis piros vonatok” a Felvidékre, de már ez is csak a múlt.
„2011. április 30-án este fél hét előtt néhány perccel, hosszú kürtszó kíséretében indult el az utolsó személyvonat Fülek felé a somoskőújfalui vasútállomásról” – idézzük a Nógrád Megyei Hírlap gyásztudósítását. A lap a helyi magyar-szlovák kishatárforgalom utolsó fordulójának minősítette az eseményt: ezzel Nógrád megye és a dél-szlovákiai térség közvetlen tömegközlekedési összeköttetése megszűnt.
A falujaromotorvonat.blog.hu oldalon találtunk rá a hírre, hogy felvidéki önkormányzatok és nógrádi települések nemrég közösen kezdeményezték a határon átívelő, Hatvan-Salgótarján-Losonc-Zólyom-Túrócszentmárton vasútvonal fejlesztését. Másfajta javaslatok is elhangzottak már, de nincs jele annak, hogy a kormány bármelyik megvalósítását komolyan fontolóra vette volna. Salgótarjánnak, úgy látszik, egyelőre be kell érnie a fogaskerekű kisvasúttal.

Csak ígéret maradt

A megyeszékhelyhez közeli város, Bátonyterenye településrésze Kisterenye. Szintén turisztikai látványosság lehetne a Kisterenye és a Kál-Kápolna közötti vasút, amit – sok más szárnyvonalhoz hasonlóan – a tiltakozások ellenére 2010 előtt bezártak. A fideszesek fogadkoztak, hogy kormányra kerülésük után újraindítják a vonatközlekedést. Mindmáig ez nem történt meg.

Szerző
Témák
kisvasút
Frissítve: 2019.07.16. 09:12

Kurier: Sok magyar bíró retteg a hatalom megtorlásától

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:53

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése szerint Magyarország közel jár az alkotmányos válsághoz.
„Semmi közünk Soroshoz”. Az osztrák Kurier tudósítása szerint ezzel kezdte beszámolóját a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről az az osztrák bíró, aki április végén a Nemzetközi Bírói Egyesület háromtagú tényfeltáró küldöttségének tagjaként járt Magyarországon. A magyar sajtó jelentős (mármint a kormánypárti) része azután úgy tálalta az utat, hogy a delegációt Soros György fizeti, és ezek idejönnek és beleavatkoznak a belügyekbe. A bécsi Igazságügyi Palotában ismertetett jelentés rámutat arra, hogy az Orbán-kormány részéről oly mértékű hatalomkoncentráció megy végbe, ami mind inkább kiüresíti a jogállamot. Úgy hogy az ország közel jár az alkotmányos válsághoz. Az előadó, Gerhard Reissner, aki korábban a 90 ország bíráit tömörítő szervezet vezetője volt, leginkább az Országos Bírói Hivatal tevékenységét kifogásolta. A testület szakmai felügyeletét a Bírói Tanácsnak kellene ellátnia, de azt gyakorlatilag kikapcsolták, így Handó Tünde minden kontroll nélkül ténykedik – hangsúlyozta az osztrák szakember. A magyar Bírói Egyesület vezetője, Oltai Judit Zsófia szóvá tette, hogy a hatalom anyagi eszközökkel igyekszik a maga oldalára állítani a bírákat, így azonban veszélybe kerül az igazságszolgáltatás függetlensége. (Egyébként az említett jelentésben nem lehetett feltüntetni sok magyar bíró nevét, noha azok nyilatkoztak, csak féltek a megtorlástól.) Az osztrák kancellár arra mutatott rá, hogy Ausztriában messze vannak a gyalázatos magyar állapotoktól, de azért nem árt ébernek lenni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.16. 07:10