Erős kezdés után megtorpant az építőipar

Publikálás dátuma
2019.07.16. 13:03

Fotó: Shutterstock
Erős évkezdés után májusban lelassult az építőipar bővülése. Eközben felpörgött az újlakások átadása: a vevők már másfélszerannyi hirdetésből válogathatnak, mint tavaly ilyenkor.
A tavalyi erős május után az idei csapadékos időjárás miatt jelentősen lelassult az építőipari termelés növekedése. Igaz, ez még mindig 26 százalékos bővülést jelent tavalyhoz képest, áprilishoz viszonyítva ugyanakkor 0,6 százalékkal csökkent a termelés – derül ki a KSH legfrissebb számaiból. Az épületeknél ipari és raktárépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezték a növekedést. Nagy értékű szerződéseket májusban elsősorban útépítésekre kötöttek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a megtorpanás ellenére - figyelembe véve az év eleji kiugró lendületet is - mintegy 30 százalékos éves növekedésre számít az ágazatban. Úgy véli: az idén többek közt az újlakások átadási hulláma fogja húzni az építőipart, hiszen a szektor legalább 25 ezer lakás elkészültére számít. Emellett a budapesti irodapiacon 700 ezer négyzetméter már megvalósítási fázisához ért, ami szintén érdemi átadási hullámot hoz a következő években. Az építőipart ezen felül a feldolgozóipari beruházások, szálloda fejlesztések, állami beruházások, valamint az uniós támogatással épülő beruházások is támogatják. Kormányzati források szerint a következő években akár 25 ezer milliárd forint rendelés is érkezhet az építőiparba.  A lakásátadási hullám már meg is kezdődött: július közepén 46 százalékkal több újlakás-hirdetésből válogathattak a vevők, mint egy évvel korábban. Ebben nagy szerepet játszik, hogy már csak év végéig lehet a kedvezményes 5 százalékos áfával értékesíteni ezeket az ingatlanokat, a fejlesztők így belehúztak a projektekbe. Még így sem beszélhetünk igazán jelentős kínálatról: a községekben például több mint másfélszeresére ugrott ugyan a hirdetések száma, de ez csupán 500 hirdetést jelent. Budapesten 29 százalékos növekedés történt, ami 3 ezer hirdetést takar, a megyei jogú városokban pedig 44 százalékkal bővült a kínálat, ez 856 hirdetést jelentett. A valós kínálat ennél ugyanakkor némiképp szélesebb lehet, hiszen - mint arra Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott - a társasházaknál a beruházók csak a típuslakásokat hirdetik meg, nem az összes lakást. Az első negyedévben országos átlagban egyébként 3,7 átadott újlakás jutott 10 ezer lakosra, az eloszlás azonban korántsem egyenletes. Győr-Moson Sopron megyében 13,6 újlakással számolhatott a 10 ezer lakos, Szabolcsban, Tolnában és Borsodban viszont csupán egy féllel. A kereslet növekedése pedig egyelőre nem tartott lépést a kínálat bővülésével, júniusban kifejezett megtorpanás volt érzékelhető. Júliusban ugyanakkor véget ért a kivárási időszak, ami Balogh László szerint egyértelműen a július 1-jétől elérhető családtámogatásoknak volt köszönhető. Eközben az árak is feljebb mentek. Az újlakásokat átlagosan 856 ezer forintos négyzetméteráron kínálják Budapesten, ami 19 százalékos növekedés tavaly óta. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 20 százalékos volt a drágulás, egy négyzetmétert átlagosan 491 ezer forintot kérnek az eladók.   
Szerző

Privatizál az Orbán-kormány, Európa meg egyszerűen félrenéz

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:30

Brüsszel hallgatólagos jóváhagyásával megkerülheti az uniós energiaszabályokat a Mol a magyar-szlovák gázvezeték felvásárlása során. Pénz legkorábban szeptemberben mozoghat.
„Nem elegáns” - fogalmaztak forrásaink annak kapcsán, hogy – mint az a kormány június végi határozatából kiderül – a kabinet ismét nekifekszik a Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt. névre hallgató magyar-szlovák gázvezeték eladásának. A magától értetődő vevő a Mol tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt.: míg az FGSZ az országban 5782 kilométer központi szerepű, úgynevezett nagynyomású gázvezetéket birtokol, addig az MGT a Vecsést a szlovák Felsőzellővel összekötő, 115 kilométeres cső 92 kilométeres hazai szakaszát képviseli. Habár a Mol szekerét a kormányfő VIP-páholyának alaptagjai, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tolja – de az eladói oldalon álló Belügyminisztériumot (BM) is Csányi Sándor egykori üzlettársa, Pintér Sándor vezeti -, az eladó és a vevő között bizonyos viták érzékelhetők. A piaci igény hiányára hivatkozva az FGSZ éppenséggel már 2010 előtt visszautasította a magyar-szlovák gázvezeték megépítését. Ezután Orbán Viktor nemzetstratégiai indokból az állami MVM Magyar Villamos Művekkel hozta tető alá a beruházást. (A Mol megkerülhetetlenségére jellemző, hogy a kivitelezés mintegy ötvenmilliárdja szintén az akkor Mol-közelinek nevezett, azóta Mol-tulajdonba került OT Industrieshez folyt be.) Már ez sértette az Unió „tulajdonosi szétválasztási” szabályait, miszerint kereskedő nem építhet vezetéket: az MVM ugyanis kereskedett gázzal. Igaz az unió ez alól számos kibúvót biztosít. Ilyen az egyedi felmentés, amit 2013-ban az MVM meg is kapott. Miután azonban Orbán Viktor a 2014-es választások előtt, félkészen átadta a beruházást, a kabinet mégis átadta az MGT-t a Pintér Sándor irányította BM-nek. Pedig sokan - így az EU is - már ekkor az FGSZ-t ajánlotta vevőként. Ezután beigazolódtak a Mol előzetes félelmei, így a cső piaci igény híján évekig üresen kongott. Igaz, az orosz gázt szállító, állami Gazprom állítólag pusztán a léte, vagyis az más irányú beszállítás lehetősége miatt csökkentette gázárunkat. Ám ez a tőzsdei esések közepette nehezen bizonyítható. Ugyanakkor az elmúlt évek során forrásaink szerint a BM minden erejével szabadulni igyekezett a számára profilidegen, veszteséges, közpénzinjekciókra szoruló kolonctól. Így keveseket lepett meg, hogy 2017-ben egy, a mostanihoz hasonlító kormányhatározattal a kabinet már a Mol FGSZ-ét hirdette ki az MGT lehetséges vevőjelöltjeként. Ám egyszerű adásvétel helyett már akkor kettébontották az ügyletet az „üzletágra”, majd a kiürített cégre. Forrásaink szerint az EU-szabályokat megkerülő ötlet – az iparért felelős szaktárcával együttműködve - a brüsszeli bürokrácia berkeiben fogant meg. Mindez persze hallgatólagos. Eszerint így az ügylet nem engedélyköteles és Brüsszel nem is emel ellene kifogást. Habár maga az EU is azzal érvel, hogy felesleges egy, a központi vezetékek 98 százalékát birtokló társaság mellett egy 2 százalékot tulajdonló másik, ellenérvként merülhet fel, hogy a szabályok mégsem azért léteznek, hogy legyen mit megkerülni. (Brüsszel saját energiaszabályait illető rugalmasságát bizonyítja az is, hogy míg a „tulajdonosi szétválasztás” miatt a Gazprom – a Fidesz általános felháborodásától övezve - nem építhette meg az orosz gázmezőkről Bulgárián keresztül hozzánk érkező Déli áramlatot, addig Németországig a tenger alatt vígan kihúzhatták az Északi áramlat két csövét.) Ezután ugyanakkor az ügylet furamód elült. A kormány tavaly áprilisi határozata alapján leginkább a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által talált gáz kavart be. A kabinet ugyanis a cső szlovák irányú teljesítőképességének növelésével biztosította volna ennek északi irányú továbbítását. Majd az adásvétel szép lassan elült. Bár ismereteink szerint az alku nem volt mentes a szokásos – bár NER-berkekben mégis meglepő - anyagi vitáktól, forrásaink a kudarcot nem ezzel magyarázták. Okként inkább azt hallottuk, hogy a parlamenti választások előtt kedvezőtlen lett volna egy, a Fidesz által elvben ellenzett privatizáció visszhangja. A friss kormányhatározat tanúsága szerint a vevőjelölt az eredeti menetrendnek megfelelően ismét az FGSZ. A vételár az „üzletágért” 38 milliárd, míg az üres MGT-ért 7,3 milliárd. Ezek 45 milliárdos összértéke alig néhány százmillióval kevesebb, mint a két évvel ezelőtti összeg. A két fél határozottságát jelzi, hogy – az előző fordulótól eltérően – a „megállapodást” a felek már alá is írták. Igaz, forrásaink ezt némiképp eltérően értelmezik. Molos oldalról erre egy fajta előszerződésként tekintenek, míg az MGT-sek szerint a feltételek teljesítésével az adásvétel beáll. Egy biztos: az FGSZ ismereteink szerint még nem fizetett. Birtalan Zsolt, az MGT elnök-vezérigazgatója lapunk megkeresésére abbeli reményéről adott számot, hogy az ügylet szeptemberre lezárható; egyebekben (az FGSZ-hez hasonlóan) nem kívánta értesüléseinket kommentálni. Mások arról számoltak be, hogy az MGT gőzerővel dolgozik a szükséges módosításokon. Így - az állami Magyar Fejlesztési Bank által vezetett hitelezők felé - előtörlesztik 25-26 milliárdos kölcsöneiket, de a gázszállítási megállapodásaikban is fel kell tüntetniük a változást. A fennmaradó összeget – vagyis mintegy húszmilliárdot – az állam kapná meg. Mindazonáltal a kormányhatározatba foglalt feltételrendszer némi feszültségre enged következtetni. Az állam például három éves visszavásárlási jogot kötött ki. (Ennek esetleges kivitelezését korlátozza, hogy az FGSZ rövid úton magába olvaszthatja az üres MGT-t.) Faramuci az a pont is, hogy ha a Mol öt éven belül nem kezdi meg a szadai állomás (északi szállításokat segítő) bővítését, az államtól visszajár egymilliárd, mivel a vételárban ennyire értékelték a beruházás lehetőségét. Az MGT-től átvett dolgozók egy évig nem rúghatók ki rendes felmondással. Az FGSZ kezdettől fogva azzal jellemezte a két cég közötti hatékonysági különbséget, hogy míg ők közel 6 ezer kilométer vezetéket 600-an, addig az MGT-nél nem egész száz kilométert közel 50-en üzemeltetnek, ami ötszörös hatékonysági előny. Az MGT stábja érzékelhetően ellenzi az adásvételt, hisz ez szinte mindannyiuk elbocsátásával fenyeget. A hossz szerinti összevetés szerintük azért sántít, mert az orosz gáz Ukrajna felőli beszállításának - az MGT lehetséges értékét is jelentősen növelő - várható leállta után a két cég voltaképp egyenértékűvé válik. Az FGSZ így megmaradó osztrák útvonalának képességei ugyanis nagyjából megegyeznek az MGT-ével. Az adásvétel meg- megakadása mögött ugyanakkor alapvetően bizonyára nem ez, hanem Orbán Viktor és Csányi Sándor sajátos kapcsolatának különböző belső hullámzásai álltak.
Szerző

Százmilliót ajándékoztak a fesztiválozók a Sziget Kft.-nek

Publikálás dátuma
2019.07.16. 07:08

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Nem véletlenül találták ki a FestiPay-t.
Tavaly több mint 104 millió forint bevétele származott a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.-nek a FestiPay-kártyán maradó összegekből - írja keddi számában a Világgazdaság a társaság 2018-as gazdasági beszámolója alapján. A FestiPay nevű rendszer egyebek mellett a Szigeten, a VOLT Fesztiválon és a Balaton Soundon is biztosítja a készpénzmentes, integrált beléptetési-fizetési lehetőséget. Használatához azonban bizonyos összeget előre fel kell tölteni a rendszerbe.       Gyakori eset, hogy a feltöltött keretet nem egészében meríti ki a tulajdonosa, és nem is intézkedik a visszaírásáról a helyszínen. Ilyenkor a fennmaradó összeg megmarad a FestiPay rendszerében, mivel visszautalásra nincs lehetőség. A százmilliós tétel még akkor is jelentős, ha az összes tranzakció értéke több milliárd forintra tehető. Az adatokból az is látható, hogy 2017-ben még 261 millió forint folyt be az el nem költött forintokból a Szigethez, amiből arra lehet következtetni, hogy a fesztiválozók tudatosabbá váltak, és a rendszer működése is egyszerűsödött. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. kifejezetten jó évet zárt tavaly: árbevétele a 2017-es 12,53-ról 15,66 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a jegyárusításból 10,26 milliárd jött össze, ugyanez két éve még 7,69 milliárd forint volt. A tavalyi adózott eredmény 1,42 milliárd forint volt, amelyet teljes egészében osztalékként fizettek ki.
Szerző
Témák
sziget fesztivál