Tudományos fuvolázás

Publikálás dátuma
2019.07.17. 12:20

Fotó: EMMER LÁSZLÓ
Hangversenyek sorozatát adta, lemezei jelentek meg, tanít rangos főiskolán Manchesterben, doktori dolgozatát írja. Győri Noémi még is úgy érzi, most kezdődik igazán fuvolaművészi kiteljesedése.
Izgalmas életszakaszban értük utol Londonban Győri Noémit, aki éppen arra készült, hogy leadja a PhD dolgozatának tézisét, miközben bármelyik pillanatban kórházba kellett vonulnia, hogy megszülje második gyermekét. Örömmel jelenthetjük, azóta kislánya megérkezett. A művésznőt egyébként annak az apropóján kerestük meg, hogy nemrég jelent meg Koltai Katalin gitárművésszel közösen készített második lemeze, amelyen igazi különlegességekkel szolgálnak: egy eredeti Giuliani duó mellett Mozart, Haydn és Beethoven zongoraműveinek, elsősorban szonátáinak fuvola-gitár átirataival. Noémi jelenleg a londoni Királyi Zeneakadémia négy éves doktori képzésének a végén jár, ebből három évet fordított Koltaival a művészi munkára, ami után egy éve van a tézis megírására. Disszertációjának témája és célja a klasszikus fuvola-gitár duó újragondolása, egyedi átiratok készítésén keresztül: a lemez ennek a művészi munkának a hangzó összefoglalója. „A tézisemben azt is részletesen kifejtem, milyen elvek alapján jártunk el, hogy az eredetileg zongorára írt művek hangszerszerűen szólaljanak meg fuvolán és gitáron” – magyarázza Noémi. „Azért is fontos ez számomra, mert egy fuvolistáról ritkán feltételezik azt a fajta elmélyült és kidolgozott zenei értelmezést, amit például egy zongoristától eleve elvár a szakma és a közönség egy-egy nagy mű interpretációja előtt” – teszi hozzá. A lemezen szereplő átiratokról pozitívak a szakma visszajelzései, ezzel együtt egy Beethoven zongoraszonáta fuvolán-gitáron tényleg nem könnyen lehet mindenki által befogadható, vetjük fel. „Valóban darázsfészekbe nyúltunk, hiszen a zeneszerző szonátái a klasszikus zongorairodalom csúcsát jelentik. Manchesterben Barry Cooper Beethoven-tudós is meghallgatta a felvételünket, és egy-két kérdése, megjegyzése ugyan volt, de abszolút tetszését fejezte ki. Noémi tehát koncertezik, lemezeket készít, dolgozatot ír, miközben a manchesteri Royal Northern College of Musicon óraadóként tanít, valamint az egyetem fiatal tehetségeiből álló osztályát vezeti. Tanítványai közül többen is bekerültek az ország első ifjúsági zenekarába, a National Youth Orchestrába, amely többek között a BBC Promson lép fel minden évben. Visszatérve a családra: nagyobbik lányuk már iskolába jár, és második éve hegedül. Otthon természetes a zene folyamatos jelenléte, hiszen a művésznő férje, Madaras Gergely karmester. Mi a helyzet az angol zeneoktatásban? – érdeklődtünk. „Itt alapfokon nem tanítanak zenét olyan magasan képzett tanárok, mint Magyarországon, ahol a zeneiskolai rendszer a világon egyedülálló, ráadásul ingyenes. Itt nincsenek államilag finanszírozott zeneiskolák, tehát a minőségi zenetanulás sokkal inkább a felső-középosztály privilégiuma. Ezzel az a baj, hogy a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő, de tehetséges kisgyerekek nehezen jutnak lehetőséghez vagy akár ösztöndíjakhoz, hogy a tehetségüket kibontakoztassák, sőt sokszor ki se derül róluk, hogy tehetségesek. Továbbá, nálunk vagy tőlünk keletebbre a zeneművészeti szakközépiskoláknak köszönhetően tizennyolc éves korukig nagyon magas szintre jutnak a fiatalok, Európának ezen a tájékán viszont az jellemző, hogy az alap-és középfokú évek alatt valamivel alacsonyabb átlagszinten lévő tanulók a zeneakadémiákra, egyetemekre való bekerülésük környékén húznak erőteljesen bele, akkor gyakorolnak igazán, és fejlődnek ugrásszerűen nagyot” – mondja Noémi. „Azt hiszem, hogy az én fejlődésem is ilyen exponenciális: a konzervatóriumban ugyan jónak számítottam, de nem nyertem sorra a versenyeket. A svung és a motiváció viszont azóta is bennem van, ezért úgy érzem, most kezdek valóban kiteljesedni, most érzem magam igazán képesnek arra, hogy megvalósítsam az álmaimat. Édesanyám, Fülöp Márta a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, ő a példaképem abban, hogyan lehet akár három gyerek mellett is elmélyült tudományos vagy művészi munkát végezni: soha nem éreztem hátrányát gyerekkoromban, hogy ő az anyaság mellett a szakmájában is kiteljesedett” – összegez Győri Noémi.   
Szerző
Témák
fuvola London
Frissítve: 2019.07.18. 11:58

A másik fénypont nyomában – Interjú Csupó Gáborral

Publikálás dátuma
2019.07.17. 09:45
Csupó Gábor
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Huszonhárom éves korában disszidált, majd megalapította a Klasky Csupo Inc.-t, a világ egyik legismertebb animációs filmstúdióját. A kétezres évek közepén animátorból élőfilmes rendezővé avanzsált. Csupó Gáborral a Kecskeméti Animációs Fesztiválon beszéltünk, ahol a zsűri tagja volt.
A magyar animációsok állítják: a Pannónia Filmstúdió időszaka volt az aranykor. Ön is itt kezdte a pályafutását, de inkább a külföld mellett döntött. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a bizonyos aranykor még a kommunista időszakban volt. A Kanizsai Dorottya Gimnáziumba jártam és felvettek ötünket, akik a legnagyobb animáció-őrültek voltunk és éjjel-nappal rajfilmes figurákat rajzoltunk. Hat boldog hónapot töltöttem a Pannóniában, amikor 1972-74-ig elvittek katonának. Amikor leszereltem és visszamentem, láttam, hogy mennyire le vagyok maradva a többiekhez képes. Sőt, a fázisrajzolói státuszomat is elvesztettem, mert nem vártak rám, így jobb híján filmhordozó lettem. Egyrészt, ez elkeserített. Másrészt megnéztem a legnagyobb művészeinket – Jankovics Marcellt, Nepp Józsefet és Dargay Attilát – és láttam, hogy eldugott, sötét és zugos szobákban görnyedtek az asztal felett. Átgondoltam: ha minden összejön és ez lesz nekem is az alagút végén a fénypont, akkor inkább azt mondom, hogy kösz, de nem. Mi volt az alternatíva? A barátaimmal eldöntöttük: saját stúdiót kell nyitni. Mivel Magyarországon akkor ez volt kivitelezhető, egyértelmű volt, hogy le kell lépni nyugatra. Mándoki Laci tervezte meg az utat, Jugoszlávián és Ausztrián keresztül Németországba, Gondoltuk, sem a jugók, sem az osztrákok nem lőnek le, ha elkapnak miközben hátizsákkal épp át akarsz lógni. Végül leszálltunk az utolsó vonat állomásnál, majd az alagúton négy és fél óra alatt átsétáltunk. Hárman voltunk animátorok, nekünk üzent egy a Pannóniából korábban lelépett haver, hogy ha eljutunk Stockholmba, akkor ott melóval várnak minket. Elindultunk, de Dániában lekapcsoltak minket. Azt hitték kábítószercsempészek vagyunk, mert fel nem tudták fogni, mit csinál öt pasi éjjel gyalog két szabad ország között. Csalódottak voltak, mivel semmink sem volt. Olyannyira, hogy megtagadták a politikai menedékjogot és visszatoloncoltak Németországba. Ott tárt karokkal vártak, mert azt hitték szuper információink vannak a kommunista rendszerről, de nekik is csalódniuk kellett, hogy csak művészarcok akadtak horogra. A zirndorfi táborban megkaptuk a papírjainkat, az animátorok felmentek Stockholmba, Mándokiék maradtak Németországban. Svédországból hogyan került Amerikába? A sors hozta így. Ha nem találkozom egy amerikai csajjal, akkor minden bizonnyal svéd maradok, mert nagyon jól éreztem magam Stockholmban. Egy iszonyatosan nagy bulira jött a barátnőjéhez, akinek a stúdiójában dolgoztam. Aztán átcsábított magához Hollywoodba. Bocsánat, ez a „csaj” lenne Arlene Klasky, akivel közös stúdiót alapított és házasok is voltak? Igen. De ez sem volt ennyire egyszerű. Arlene-nek volt egy kis grafikai tervező cége két másik emberrel közösen. Én a Hanna-Barbera stúdióban kaptam animátori állást, de nyolc hónappal később, amikor véget ért a sorozatszezon, leépítettek, mint ahogy ott az szokás. Arlene nem jött ki a két üzlettársával, így egymásra néztünk, összeraktunk a portfólióinkat és létrehoztuk a Klasky Csupo Inc.–t. Akkoriban hónapról hónapra éltünk és egy nagyobb munkát szerettünk volna megszerezni. Ám az első héten tartott öt találkozón mindenhol kaptunk megbízást, így rögtön az lett a probléma, hogy oldunk meg annyi feladatot. Fölvettünk az összes olyan ismerősünket és barátunkat, akiknek becsültük a képességeit és fokozatosan technikailag is fejlesztettünk. Nagyon hamar beindult az üzlet. Talán azért mert már az elején is az volt a mottónk, hogy minőségi munkát végezzünk, még akkor is, ha esetleg ráfizetünk. Megérte, mert lenyűgöztük a megrendelőket, akik egyre több munkát adtak a stúdiónak. Évtizedeken keresztül Hollywood egyik legfontosabb stúdiója volt a Klasky Csupo aztán kivonultak. Mi történt? Elvesztettünk fontos megbízásokat. Első körben a Simpson családot, mert a megrendelő azt szerette volna, hogy az egyik legjobb produceremet rúgjam ki. Nekem a becsületem fontosabb volt annál, hogy megbüntessek egy ártatlan embert. Anyagilag életem legbutább döntése volt, de erkölcsileg nem volt kérdéses, hogy ez volt a helyes lépés. De egy héttel később jött a Nickeodeon, hogy találjunk ki egy új sorozatot. Tizenöt évig dolgoztunk velük, amikor a tulajdonos Viacom úgy döntött, hogy nem külsős cégekkel dolgoznak tovább, hanem házon belül fejlesztenek. Nagyon sok tehetséges embert kellett leépítenünk és úgy éreztem, nem bírom tovább. Kaptam ajánlatokat, hogy rendezzek, így mondtam Arlene-nek, hogy váltanék. Papíron még tagja vagyok a cégnek, de ma már Arlene vezeti. A Viacom lépése csak egy volt abban a folyamatban, melynek során az elmúlt tíz évben teljesen átrendeződött a tévés piac. Manapság mindenki stúdiót épít, a Netflix, az Amazon vagy az Apple TV költ most arra a legtöbbet, hogy házon belül gyártson le mindent. Nagy bajban vannak a függetlenek. Vagy végignézik, ahogy elsipkázzák a tehetségeket, rosszabb esetben arra kényszerülnek, hogy bezárják a boltot. Vagy egyszerűen hagyják, hogy felvásárolják őket. Első élőfilmes rendezése A híd Terabithia földjére volt, mely, tegyük hozzá, remek film. Igen, itt minden ideális volt. Nagyon jó volt a forgatókönyv és a producerek teljesen szabad kezet adtak. Megengedték, hogy válasszak operatőrt: Michael Chapmant, aki a Taxisofőrt és a Dühöngő bikát is fényképezte. Ha jó az alapanyag és meg tudod választani a munkatársat, akkor lehet jó filmet csinálni. Ismertem az irodalmi alapanyagot, igen emocionális sztori a veszteségről és annak túléléséről gyerek szemmel. Jeff Stockwell hat hét alatt írta meg az első verziót Katherine Patherson regényéből, ez olyan szenzációs volt, hogy ezt le is forgattuk. Fontos volt, hogy megidézzem Godard-t és Scorsese-t. Akkor jó a szórakoztató film, ha a maga módján művészi is egyben. A megrendelő Disney eleinte aggódott, de amikor látták, hogy nem fél órán keresztül mutatok egy felhőt, akkor megnyugodtak! Nem izgult, hogy élő színészekkel kell dolgoznia? Nem. Sajnos ma az animációs alkotók nem kapnak elég kreditet. Animációs rendezőként nagyon éreztem, hogy fontos a struktúra, hiszen a „mozgatásnál” nincs strukturáltabb és összetettebb művészet, ugyanakkor itt is, ott is sztorit kell elmondani. Ezt a fiatalok egyre inkább elfelejtik. Most a KAFF zsűrijében is ezt éreztem: nagyon sok volt a túlanimált, ám a történetről megfeledkező film. Ízlés kérdése: nem szeretem a túlkarakterizált műveket. A Pappa pia körülötti kritikai viharokat hogyan élte meg? Sokat bírálták a forgatókönyvet, az a célnak tökéletesen megfelelt, vicces és ironikus volt. Az más kérdés, hogy én jobban örültem volna kissé több stilizációnak, a műfaj kifordításának, különösen, hogy a musical az általam legkevésbé becsült zsáner. Viszont azokat a zenéket felfrissíteni, melyeken felnőttem, kifejezetten érdekelt: ábrázolni, hogyan lehet a régi giccsből átlépni a modernbe. Szerettem volna viccet csinálni a musical stílusból, öniróniával közelíteni, de Andy nagyon komolyan akarta venni az egészet és az ő szava volt a végső. Voltak viták emiatt. Amúgy muszáj elmondanom: anyukám szerint ez a legjobb magyar film. Ez elfeledtette velem a kritikusokat és a fájdalmas pillanatokat Úgy tudom, lesz második rész. Valami készülődik, de én biztosan nem leszek benne. Nagyon küzdöttem a saját verziómért az első rész készülte során és sajnos elterjedt rólam, hogy „nagyon nehéz velem”. De senki se aggódjon, vannak más terveim. 
Frissítve: 2019.07.17. 11:47

A Netflix két év után megváltoztatta a 13 Reasons Why első évadának a végét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 18:35

Fotó: Full Picture Agency / Jean-Baptiste Lacroix / AFP
Két évvel a megjelenés után kivágta a Netflix a 13 Reasons Why (13 okom volt) című sorozatból azt a jelenetet, amelyben a főszereplő öngyilkosságot követ el.
A Jay Asher könyvén alapuló sorozat olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az öngyilkosság, a bullying vagy a nemi erőszak. A 2017-ben bemutatott széria egy középiskolás lány történetéről szól, aki tizenhárom hátrahagyott hangfelvételen mondja el, miért döntött úgy, hogy öngyilkosságot követ el. A sorozat megjelenése óta számos kritika érte a streaming szolgáltatót és a készítőket egyaránt az erőszakos jelenetek miatt. Most azonban a következő nyilatkozatot tették közzé: „Sok fiataltól hallottuk, hogy a sorozat arra ösztönözte őket, hogy beszélgetést kezdeményezzenek az olyan nehéz témákról, mint a depresszió vagy az öngyilkosság, és segítséget kapjanak. Miközben a harmadik évad bemutatására készülünk a nyár végén, figyelemmel követjük a sorozatot övező vitákat. Az orvosok és szakértők tanácsára végül úgy döntöttünk Brian Yorkey műsorkészítővel és a producerekkel, hogy kivágjuk az említett jelenetet.” Emellett Brian Yorkey Twitter-bejegyzésében megjegyezte – ahogy azt már korábban is hangsúlyozták –, azért láttatták annyira fájdalmasan és részletesen a jelenetet, amelyben Hannah Baker felvágja az ereit, hogy mindenkit elrettentsenek e cselekedettől. Egy az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) támogatásával megjelent tanulmány egyébként összefüggésbe hozta a sorozat megjelenését azzal, hogy 2017 áprilisában megemelkedett az öngyilkosságok aránya a 10-17 éves amerikai fiatalok körében. Bár a kutatók elismerték, nem lehet közvetlen kapcsolatot felállítani, emiatt mégis sokan támadták a készítőket. Ugyanakkor a streaming szolgáltató és a készítők rendszeresen hangsúlyozzák, nagyon fontosnak tartják a témát, és komoly figyelmet fordítanak arra, hogy felelősségteljesen kezeljék a kérdést. A Twitteren közzétett nyilatkozat mellett, valamint a sorozat egyes epizódjainak végén is feltüntetik azt az elérhetőséget, amelyen segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.
Szerző
Témák
Netflix