Izgalmas életszakaszban értük utol Londonban Győri Noémit, aki éppen arra készült, hogy leadja a PhD dolgozatának tézisét, miközben bármelyik pillanatban kórházba kellett vonulnia, hogy megszülje második gyermekét. Örömmel jelenthetjük, azóta kislánya megérkezett. A művésznőt egyébként annak az apropóján kerestük meg, hogy nemrég jelent meg Koltai Katalin gitárművésszel közösen készített második lemeze, amelyen igazi különlegességekkel szolgálnak: egy eredeti Giuliani duó mellett Mozart, Haydn és Beethoven zongoraműveinek, elsősorban szonátáinak fuvola-gitár átirataival.
Noémi jelenleg a londoni Királyi Zeneakadémia négy éves doktori képzésének a végén jár, ebből három évet fordított Koltaival a művészi munkára, ami után egy éve van a tézis megírására. Disszertációjának témája és célja a klasszikus fuvola-gitár duó újragondolása, egyedi átiratok készítésén keresztül: a lemez ennek a művészi munkának a hangzó összefoglalója. „A tézisemben azt is részletesen kifejtem, milyen elvek alapján jártunk el, hogy az eredetileg zongorára írt művek hangszerszerűen szólaljanak meg fuvolán és gitáron” – magyarázza Noémi. „Azért is fontos ez számomra, mert egy fuvolistáról ritkán feltételezik azt a fajta elmélyült és kidolgozott zenei értelmezést, amit például egy zongoristától eleve elvár a szakma és a közönség egy-egy nagy mű interpretációja előtt” – teszi hozzá. A lemezen szereplő átiratokról pozitívak a szakma visszajelzései, ezzel együtt egy Beethoven zongoraszonáta fuvolán-gitáron tényleg nem könnyen lehet mindenki által befogadható, vetjük fel. „Valóban darázsfészekbe nyúltunk, hiszen a zeneszerző szonátái a klasszikus zongorairodalom csúcsát jelentik. Manchesterben Barry Cooper Beethoven-tudós is meghallgatta a felvételünket, és egy-két kérdése, megjegyzése ugyan volt, de abszolút tetszését fejezte ki.
Noémi tehát koncertezik, lemezeket készít, dolgozatot ír, miközben a manchesteri Royal Northern College of Musicon óraadóként tanít, valamint az egyetem fiatal tehetségeiből álló osztályát vezeti. Tanítványai közül többen is bekerültek az ország első ifjúsági zenekarába, a National Youth Orchestrába, amely többek között a BBC Promson lép fel minden évben. Visszatérve a családra: nagyobbik lányuk már iskolába jár, és második éve hegedül. Otthon természetes a zene folyamatos jelenléte, hiszen a művésznő férje, Madaras Gergely karmester. Mi a helyzet az angol zeneoktatásban? – érdeklődtünk. „Itt alapfokon nem tanítanak zenét olyan magasan képzett tanárok, mint Magyarországon, ahol a zeneiskolai rendszer a világon egyedülálló, ráadásul ingyenes. Itt nincsenek államilag finanszírozott zeneiskolák, tehát a minőségi zenetanulás sokkal inkább a felső-középosztály privilégiuma. Ezzel az a baj, hogy a hátrányosabb anyagi helyzetben lévő, de tehetséges kisgyerekek nehezen jutnak lehetőséghez vagy akár ösztöndíjakhoz, hogy a tehetségüket kibontakoztassák, sőt sokszor ki se derül róluk, hogy tehetségesek. Továbbá, nálunk vagy tőlünk keletebbre a zeneművészeti szakközépiskoláknak köszönhetően tizennyolc éves korukig nagyon magas szintre jutnak a fiatalok, Európának ezen a tájékán viszont az jellemző, hogy az alap-és középfokú évek alatt valamivel alacsonyabb átlagszinten lévő tanulók a zeneakadémiákra, egyetemekre való bekerülésük környékén húznak erőteljesen bele, akkor gyakorolnak igazán, és fejlődnek ugrásszerűen nagyot” – mondja Noémi.
„Azt hiszem, hogy az én fejlődésem is ilyen exponenciális: a konzervatóriumban ugyan jónak számítottam, de nem nyertem sorra a versenyeket. A svung és a motiváció viszont azóta is bennem van, ezért úgy érzem, most kezdek valóban kiteljesedni, most érzem magam igazán képesnek arra, hogy megvalósítsam az álmaimat. Édesanyám, Fülöp Márta a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, ő a példaképem abban, hogyan lehet akár három gyerek mellett is elmélyült tudományos vagy művészi munkát végezni: soha nem éreztem hátrányát gyerekkoromban, hogy ő az anyaság mellett a szakmájában is kiteljesedett” – összegez Győri Noémi.
