A Netflix két év után megváltoztatta a 13 Reasons Why első évadának a végét

Publikálás dátuma
2019.07.16. 18:35

Fotó: Full Picture Agency / Jean-Baptiste Lacroix / AFP
Két évvel a megjelenés után kivágta a Netflix a 13 Reasons Why (13 okom volt) című sorozatból azt a jelenetet, amelyben a főszereplő öngyilkosságot követ el.
A Jay Asher könyvén alapuló sorozat olyan fontos témákkal foglalkozik, mint az öngyilkosság, a bullying vagy a nemi erőszak. A 2017-ben bemutatott széria egy középiskolás lány történetéről szól, aki tizenhárom hátrahagyott hangfelvételen mondja el, miért döntött úgy, hogy öngyilkosságot követ el. A sorozat megjelenése óta számos kritika érte a streaming szolgáltatót és a készítőket egyaránt az erőszakos jelenetek miatt. Most azonban a következő nyilatkozatot tették közzé: „Sok fiataltól hallottuk, hogy a sorozat arra ösztönözte őket, hogy beszélgetést kezdeményezzenek az olyan nehéz témákról, mint a depresszió vagy az öngyilkosság, és segítséget kapjanak. Miközben a harmadik évad bemutatására készülünk a nyár végén, figyelemmel követjük a sorozatot övező vitákat. Az orvosok és szakértők tanácsára végül úgy döntöttünk Brian Yorkey műsorkészítővel és a producerekkel, hogy kivágjuk az említett jelenetet.” Emellett Brian Yorkey Twitter-bejegyzésében megjegyezte – ahogy azt már korábban is hangsúlyozták –, azért láttatták annyira fájdalmasan és részletesen a jelenetet, amelyben Hannah Baker felvágja az ereit, hogy mindenkit elrettentsenek e cselekedettől. Egy az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) támogatásával megjelent tanulmány egyébként összefüggésbe hozta a sorozat megjelenését azzal, hogy 2017 áprilisában megemelkedett az öngyilkosságok aránya a 10-17 éves amerikai fiatalok körében. Bár a kutatók elismerték, nem lehet közvetlen kapcsolatot felállítani, emiatt mégis sokan támadták a készítőket. Ugyanakkor a streaming szolgáltató és a készítők rendszeresen hangsúlyozzák, nagyon fontosnak tartják a témát, és komoly figyelmet fordítanak arra, hogy felelősségteljesen kezeljék a kérdést. A Twitteren közzétett nyilatkozat mellett, valamint a sorozat egyes epizódjainak végén is feltüntetik azt az elérhetőséget, amelyen segítséget tudnak nyújtani azoknak, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.
Szerző
Témák
Netflix

Végső búcsút vettek Horváth Ádámtól

Publikálás dátuma
2019.07.16. 16:57

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Kossuth-díjas rendező, a Magyar Televízió egykori elnöke június 19-én, 89 éves korában hunyt el.
Végső búcsút vettek Horváth Ádámtól családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői kedden a budapesti Farkasréti temetőben. Tizenhárom évet dolgoztam együtt a szakma mesterével. A forgatások befejezése után is összetartotta a Szomszédok stábját, amely neki köszönhetően szeretetben, konfliktusmentesen dolgozott. Mindig a szakmaiságot tekintette a legfontosabbnak, és a legnehezebb pillanatokban is ott volt a humora – mondta Nemcsák Károly színművész, a József Attila Színház igazgatója.
Mint fogalmazott, az 1987-től 1999-ig forgatott Szomszédok televíziós filmsorozat alkotói, közreműködői igazi család voltak és a mai napig az maradtak. Kitért arra, hogy felsorolni is nehéz, mi minden kötődik Horváth Ádám nevéhez, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított, a televíziós munkái között pedig csodálatos operaelőadások rendezője is volt. A család nevében búcsúzó és az elhunyt rendező unokája, Ádám levelét felolvasó Naszlady Éva színésznő, rendező kiemelte: Horváth Ádám számos televíziós alkotásában, a tévéjátékokban, a minisorozatokban, a koncert- és színházfelvételeken, szilveszteri műsorokban tovább fog erre.
„Nemcsak sikeres rendező volt, hanem emellett férj, apa, nagyapa, testvér, nagybácsi és végül dédapa is. Ott volt és segített, ha bármikor szükség volt rá, családon belül és kívül is, sokaknak pályájukon elindulni, sokan neki köszönhetik hírnevüket, karrierjüket. Humora, tartása, ereje, energiái, műveltsége mindig vele volt, emellett fekete ruhái, a cigarettától érces határozott hangja, szúrós vagy törődő tekintete is jellemezte”

– tette hozzá.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében beszélő Bárdos András újságíró hangsúlyozta: Horváth Ádám több ezer embernek tanította és sok milliónak mutatta meg, mi az az ízlés, a műveltség. Úgy fogalmazott, hogy nyom csak a legnagyobbak után marad a tévében. Ilyen maradandó munkának nevezte a koncertközvetítéseket, Hofi Géza showműsorait, a Fából faragott királyfit Seregi koreográfiájával, a Nagy Imre-temetés televíziós közvetítését, a színművészeti televíziós képzés elindítását.
„A Szomszédok klasszikussá vált, pedig csak egy tévésorozatnak indult, de milliók nézik azóta is, nagyszerűbb kordokumentum kevés van”.

A búcsúztatón közreműködött Gáti Oszkár színművész. Horváth Ádám 1983-tól a Magyar Televízió főrendezője, 1994-95-ben az intézmény elnöke volt. Sokoldalú pályája során híradót, dokumentumfilmet, riportot, portréfilmet, tévéjátékot, balettet, zenés játékot, operát rendezett, nevéhez fűződik 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének televíziós közvetítése. 1987 és 1999 között ő volt a Szomszédok című folytatásos teleregény "atyja": rendezője és később forgatókönyvírója is. Horváth Ádám 1970-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban érdemes művészi címet, 1985-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes nagysikerű rendezői munkássága elismeréseként. A rendezőt a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. és Budapest XIII. kerületi önkormányzata egyaránt saját halottjának tekintette.
Témák
Horváth Ádám

Újabb ellenség a láthatáron – Takaró Mihály szerint Esterházy kultúraromboló

Publikálás dátuma
2019.07.16. 14:55

Fotó: Népszava
Megosztotta pedagógiai hitvallását a közönséggel: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait.
„Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani” – jelentette ki Takaró Mihály a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban múlt héten, számolt be róla az Új Szó. Magyar kultúra tegnap, ma, holnap címmel tartott plenáris előadást a Horthy-rajongó, az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó irodalomtörténész, aki provokatív kijelentéseivel rendszeresen kelt felháborodást. Míg korábban Kertész Imre magyarságát kérdőjelezte meg, vagy úgy fogalmazott Spiró György embernek nehezen nevezhető, most a három évvel ezelőtt, július 14-én elhunyt Esterházy Pétert támadta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett rendezvényen. Megosztotta pedagógiai hitvallását a közönséggel: csak azt hajlandó tanítani, ami építi a diákjait, ami rombolja, azt nem. A rombolásra példaként Esterházy Péter Így gondozd a magyarodat című szövegéből idézett, mint arról az Új Szó beszámolt, önkényesen kitépve az írásból olyan szöveghelyeket, amelyekre szüksége volt az ideológia aládúcolásához és következtetéséhez. A lovagkereszttel kitüntetett, zsidózó irodalomtörténész előadásában kifejtette azt is, a magyar nem arctalan tömeg, hanem mindenki önálló identitás, mivel magyarul úgy mondjuk, egy ember, két ember, száz ember stb.: egyes számot használunk, míg más nyelvek ebben az esetben többes számot. Már-már irracionális, hogy ilyen kis lélekszámú nép fönnmaradt, már rég el kellett volna tűnnie – hangsúlyozta, hozzátéve, a megmaradás titka az, hogy a magyarság számára a kultúra volt a legfontosabb kérdés. Fontosnak tartotta kiemelni továbbá az óvónők és pedagógusok felelősségét, akik jó példával nevelik magyarrá a gyereket. Véleménye szerint a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás. Nem genetikai kérdés, mert ez a Kárpát-medencében lehetetlen vállalkozássá tenné a „ki a magyar?” meghatározását. Akinek szlovák, román, zsidó, német stb. felmenői vannak (Petőfi Sándor, József Attila, Radnóti Miklós stb.), azért akar a magyar kultúrához tartozni, mert „a magyar kultúra olyat tud, amilyet semelyik más” – nyilatkozta. Elmondta azt is, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül a felvidéki magyarok vannak a legrosszabb állapotban, mivel legkönnyebben adják fel magyarságukat. A beszámoló szerint a hallgatóságból senki sem tiltakozott, még akkor sem, amikor Takaró Mihály arra buzdított, mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért; hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott.
Takaró kijelentéseire reagált Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője: „mi csak annyit tehetünk, hogy újra kifejezzük abbéli sajnálatunkat, hogy a magyar jobboldalnak továbbra sincs egyetlen írója sem, akit csak egy lapon lehetne említeni Esterházyval. Értjük a frusztrációt, szomorú dolog ez, sajnáljuk, bocsánat! De Esterházy Péter biztosan nem tehet róla, hogy a bal kislábujjába is több kultúra, világszemlélet és tehetség szorult, mint az állítólag elnyomott, kortárs hazafias jobboldali írókba (és tényleg írnék ide egy konkrét nevet is példának, ha lenne kit említeni).” Gréczy hozzátette, „a Demokratikus Koalíció azon is polemizálhatna, hogy miféle hitvány gazember vágja a magyar családok arcába, hogy ők a hibásak azért, amiért szétszakadtak és a gyerekeik jobban érzik magukat külföldön, mint Orbán Magyarországán, de ezúttal inkább megfogadjuk Esterházy tanácsát és egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.” Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a hvg.hu információ szerint Takaró Mihály felelhet azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Bár a cikk megjelenését követően az EMMI sajtóosztálya cáfolta, hogy az irodalomtörténésznek lenne jelenleg hatályos szerződése a minisztériummal, arra viszont nem tértek ki, hogy nem vállal szerepet a folyamatban. A hvg.hu szerint Takarót valószínűleg nem közvetlenül az EMMI, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal. A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe egyébként Takaró nyomására került be Wass Albert, Nyírő József, Szabó Dezső, és Sinka István is.
Szerző