Ursula von der Leyent választották az Európai Bizottság élére

Publikálás dátuma
2019.07.16. 19:42

Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP / dpa Picture-Alliance
Szoros eredménnyel választották meg Jean-Claude Juncker utódát. A titkos szavazáson leadott voksok alapján a három nagy frakció nem volt egységes.
Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság következő elnöke. Ő az első nő, aki betöltheti az EU legfontosabb intézményének, az uniós jogszabályok kezdeményezéséért és végrehajtásáért felelős 35 ezer fős testületnek a vezetői posztját. Ha minden a tervek szerint halad, november 1-jén elfoglalja Jean-Claude Juncker székét. A német kereszténydemokrata politikus a 733 leadott szavazatból 383 igen és 327 nem voksot kapott. 23-an tartózkodtak és egy képviselő érvénytelenül szavazott. Von der Leyen csak kilenc szavazattal kapott többet a szükséges 374-nél, ami arra mutat, hogy még mindig nagy ellentábora van az Európai Parlamentben. Öt évvel ezelőtt Juncker 729 leadott szavazatból 422-őt szerzett meg, vagyis jóval nagyobb támogatást élvezett. A Von de által Leyen vezetett Európai Bizottságnak nem lesz könnyű dolga az intézményközi csatározásokban. A titkos szavazás eredménye arra mutat, hogy az összesen 444 tagot számláló három legnagyobb frakció nem állt ki mellette. A kereszténydemokraták kivétel nélkül támogathatták, de a szocialistáktól és a liberálisoktól is veszíthetett voksokat. Az euroszkeptikusok és a radikálisok – néhány kivétellel – valószínűleg egységesen elutasították. A 21 magyar EP-képviselőből csak ketten nyomtak nem gombot az esti voksoláson: a szocialista Ujhelyi István, aki jelölésének módja miatt utasította el Von der Leyent, és a függetlenek között helyet foglaló jobbikos Gyöngyösi Márton. Ha más-más okokból is, a Fidesz, a Demokratikus Koalíció és a Momentum tagjai egységesen mögé álltak. 

Az új bizottsági elnök

Ursula Gertrud von der Leyen (született Albrecht) 1958. október 8-án látta meg a napvilágot Brüsszelben, és ott is nevelkedett. Apja, Ernst Albrecht az első európai köztisztviselők közé tartozott. Ursula anyanyelvi szinten beszéli mind a németet, mind a franciát. Az európai bizottsági elnöki tisztségéről megejtett szavazás előtt bejelentette, lemond német védelmi miniszteri posztjáról, amit 2013 óta töltött be. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként ő volt az első nő, aki a német védelmi tárcát irányította. Brüsszelből Hannoverbe költözött 1971-ben, amikor apja politikai pályára lépett, majd 1976-ban Alsó-Szászország miniszterelnöke lett. A hetvenes évek végén Londonban közgazdaságtant tanult. Hogy vezető politikus apja miatt ne legyen kitéve terrorveszélynek, álnéven, Rose Ladsonként diákoskodott. A Ladson név annak az apai dédanyjának a vezetékneve volt, aki az Egyesült Államokból, a dél-carolinai Charlestonból származott, ültetvényes családból. 1987-ben orvosi diplomát szerzett Hannoverben, és nőgyógyászatra szakosodott. Hét gyermek anyjaként a kilencvenes évek egy részében családanyai szerepet töltött be. Négy évig élt a kaliforniai Stanfordban, ahonnan 1996-ban tért vissza Németországba. A kilencvenes évek végén kapcsolódott be a politikába a hannoveri térségben. Alsó-Szászország kormányában 2003 és 2005 között kabinettag volt. A szövetségi kormánynak 2005-ben lett tagja, először – 2009-ig család- és ifjúságügyi miniszterként, majd 2013-ig munka- és szociálisügyi miniszterként. Ezután vette át a védelmi minisztériumot Thomas de Maizière-től. Ő az egyetlen, aki kezdettől fogva, megszakítás nélkül tagja volt Angela Merkel kancellár kormányainak. Egy ideig úgy emlegették, mint Merkel lehetséges utódját, illetve mint esetleges jövőbeli NATO-főtitkárt. Az Európai Bizottság elnökévé történt megválasztásával Ursula von der Leyen az első német a testület élén, azóta, hogy Walter Hallstein 1958 és 1967 között ellátta ezt a tisztséget, valamint ő az első nő, aki a Bizottság vezetője lett. (K. J.)

Novemberig áll össze a csapat

Az új Európai Bizottság elnökének a megválasztása után az új elnöknek a nyár folyamán kell összeállítania a nemzeti jelöltekből álló csapatát. A teljes biztosi testületet csak október végén választják meg, azt követően, hogy az egyes portfóliókért felelős biztosjelöltek szeptemberben, illetve zömmel októberben több hosszú és átlátható, nyilvános parlamenti meghallgatás során bizonyítják rátermettségüket, hozzáértésüket és tapasztalatukat. Az új Bizottság, ha minden jól megy, november elsején kezdi meg működését. Az ahhoz vezető eljárásnak az a menete, hogy a Tanács, egyetértésben az Európai Bizottság megválasztott elnökével, listát állít össze a biztosjelöltekről. A lista minden tagállamból egy-egy jelöltet tartalmaz. A biztosjelöltek a javasolt portfóliókért felelős parlamenti szakbizottságok újonnan megválasztott képviselői előtt mutatkoznak be. A bizottságok ezt követően zárt ajtók mögött értékelik az egyes jelöltek szakértelmét és teljesítményét, majd értékelésüket elküldik a Parlament elnökének. Negatív értékelések korábban már késztettek visszalépésre jelölteket. A Parlamentnek ezután szavaznia kell a Bizottság teljes összetételének, többek között a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a jóváhagyásáról. A teljes Bizottságot – beleértve a Bizottság elnökét és a kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőt – a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással választják meg. A szavazás előtt a Bizottság elnöke bemutatja a biztosi testület tagjait és programját. Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket. Ha a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget kell betölteni, vagy új tagállam csatlakozása miatt újabb biztost kell kinevezni, akkor az érintett biztosjelöltek újra megjelennek az illetékes parlamenti bizottság előtt. (K. J.)

Frissítve: 2019.07.16. 21:32

Több millió bolgár személyes adatai kerültek hackerek kezére

Publikálás dátuma
2019.07.16. 19:33
A kép illusztráció
Fotó: Silas Stein / AFP
Hozzáfértek az adóhivatal szerveréhez.
Több millió ember személyes adatait lopták el hackerek a bolgár adóhivataltól, a hatóságok orosz szálat gyanítanak a háttérben. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kedden rendkívüli ülést hívott össze a támadás nemzetbiztonsági kockázatának kiértékelésére.    „Engedély nélkül hozzáfértek az adóhivatal szerveréhez” – nyilatkozott a bTV bolgár tévécsatornának Mladen Marinov belügyminiszter. A hackerek több mint ötmillió ember és vállalkozás adóügyi és társadalombiztosítási adatait szerezték meg. A nyilvántartásban összesen hétmillióan szerepelnek. A támadók egy orosz szerverről küldött elektronikus üzenetben értesítették tettükről a bolgár hírforrásokat hétfőn
. Az e-mailben a WikiLeaks kiszivárogtató oldalt alapító Julian Assange szabadon engedését követelték

– mondta el Vladislav Goranov pénzügyminiszter. Jelezte, hogy a kormány segítséget kért az Európai Unió kiberbiztonsági ügynökségétől. A kiberbűnözés elleni bolgár szervek vizsgálatot indítottak az ügyben. Szakértőik szerint a támadás külföldről érkezett, és június végén kezdődhetett. Jasszen Tanev 
kiberbiztonsági szakértő IT-Csernobilnak nevezte az eseményt, amelyhez hasonló először fordult elő Bulgáriában.

A belügyminiszter szerint politikai indíttatású támadás történt. A bolgár kormány a napokban döntött arról, hogy nyolc F-16-os vadászrepülőt vásárol az Egyesült Államoktól összesen 1,256 milliárd dollár (több mint 364 milliárd forint) értékben. Az egykor szovjet csatlós Bulgária ma az Európai Unió és a NATO tagja.
Szerző
Témák
Bulgária

Lemondott a luxuskiadásokkal vádolt francia környezetvédelmi miniszter

Publikálás dátuma
2019.07.16. 19:21

Fotó: Martin Bertrand / Martin Bertrand / Hans Lucas
Francois de Rugy állítólag állami pénzen szervezett luxus magánvacsorákat.
 Lemondott kedden a francia környezetvédelmi miniszter, akinek állítólagos luxuskiadásairól a Mediapart oknyomozó portál közölt tényfeltáró cikksorozatot. Francois de Rugy – aki a Facebookon jelentette be távozását – médialincselés áldozatának nevezte magát. Fotókkal illusztrált cikkeiben a Mediapart azt írta, hogy 
De Rugy a nemzetgyűlés elnökeként 2017-ben és 2018-ban állami pénzen luxus magánvacsorákat szervezett a hivatalában.

„A támadások és a médialincselés, amelynek családom ki van téve, oda vezetett, hogy hátralépjek. A védelmem érdekében szükséges erőfeszítések miatt nem tudom nyugodtan és hatékonyan ellátni azt a feladatot, amellyel a köztársasági elnök és a miniszterelnök megbízot” – írta a közösségi oldalon a francia miniszter, aki azt is bejelentette, hogy rágalmazás miatt feljelenti a Mediapart-t. Egy év alatt ő a második környezetvédelmi miniszter, aki lemond.
Elődje, Nicolas Hulot tavaly augusztusban amiatt mondott le, hogy az ország lassan halad környezetvédelmi céljai elérésében.

Emmanuel Macron – aki az elmúlt napokban még támogatásáról biztosította Francois de Rugyt – „tiszteletben tartja a minisztere személyes döntését azért, hogy szabadon tudjon védekezni” – jelezte a francia elnöki hivatal a francia hírügynökségnek. Miután a környezetvédelem prioritást képez a francia kormány politikájában Francois de Rugy államminiszterként a miniszterelnök után a végrehajtó hatalom második legfontosabb tagja volt. Kedden délután kellett volna bemutatnia a környezetvédelmi átmenetről szóló törvénytervezetet a szenátusban, de az elmúlt napok leleplezései után a 45 éves politikus megjelenése tarthatatlanná vált a képviselők előtt. Márcsak azért is, mert a Mediapart a nap folyamán újabb leleplezést tett közzé, amely szerint Francois de Rugy 2013-ban és 2014-ben a képviselői költségtérítéséből fizette a tagdíját a Zöldeknél. Ez pedig a pártfinanszírozási törvény értelmében tilos, miután a költségtérítés adómentes. A Mediapart cikksorozata július 10-én kezdődött, s a politikai uborkaszezon kezdetén óriási visszhangot kapott a francia közéletben. A lap tucatnyi vacsoráról számolt be a nemzetgyűlésben 2017 október és 2018 június között – amikor Francois de Rugy a nemzetgyűlés elnöke volt –, amelyeken homárt és drága borokat szolgáltak fel. A tíztől harminc főig terjedő vendégsereg Sévérine de Rugy, az akkori nemzetgyűlési elnök feleségének, a Gala című bulvármagazin újságírónőjének ismeretségi köréhez tartozott. A közösségi oldalakon leginkább kommentált felvételek közül
az egyiken óriáshomárok láthatók, egy másikon Francois de Rugy felesége egy több mint száz eurót érő 2004-es Mouton Rothschild boros üveggel pózol, egy harmadikon pedig De Rugy egy rózsaszirmokkal díszített asztalnál mosolyog.

A tárcavezető először elítélte „a hazug állításokat”, ugyanakkor jelezte: megérti, hogy ilyen revelációk ellenérzéseket és értetlenséget váltanak ki a franciákban. Azt állította, hogy ezek nem baráti, hanem informális munkavacsorák voltak tudósokkal, vállalkozókkal és más közéleti személyiségekkel a nemzetgyűlés költségén, amelyek a tisztségéhez tartozó reprezentáció részét képezték. A tényfeltáró cikkeket azonban nyolc hónappal a kormány szociális és gazdaságpolitikája ellen tüntető sárgamellényes mozgalom kezdete után a közvélemény olyannyira felháborodva fogadta, hogy a Köztársaság lendületben kormánypárton belül is vitát váltott ki, s a kormánypárti képviselők egy része kezdte elsőként követelni a miniszter távozását.      
„Botrányos ez a történet. Éppen az ilyen dolgokat vetik szemünkre a sárgamellényesek. Félő, hogy megerősödik az a gondolat, hogy a miniszterek a közpénzen gazdagodnak. Jelképes szempontból ez nagyon súlyos"

– idézte a Le Monde című napilap Emmanuel Macron pártjának egyik meg nem nevezett vezetőjét, aki nem tagadta felháborodását Rugy „hatalmas ostobasága” miatt. Az ügy még nagyobb vihart kavart másnap, amikor a Mediapart azt írta, hogy Francois de Rugy 63 ezer eurós felújítást rendelt meg közpénzből a miniszteri szolgálati lakásában. A tárcavezető ekkor a Facebookon azzal érvelt, hogy a minisztérium, amelyben a szolgálati lakása is található, egy XVIII. században épült műemlékvédelmi épület, a felújítás magas költségei ezért „a hely nagyon különleges jellegének” tudhatók be. A lap következő leleplezése az volt, hogy Francois de Rugy és kabinetfőnöke is szociális lakásokat bérel. Az internetes portál közzétette a szerződést, amely szerint 2016 július óta a nyugat-franciaországi Nantes közelében található Orvault településen a miniszter 531 euróért bérel egy kétszobás szociális lakást, miközben a jövedelme alapján nem jogosult ilyen bérleményre. Francois de Rugy hétfőig azt hangoztatta, hogy nem kíván lemondani, de jelezte: visszatéríti a nemzetgyűlésben rendezett vacsora költségeit, amennyiben a kormány által elrendelt vizsgálat ezt szükségesnek találja.
Az újabb cikkek után azonban benyújtotta a lemondását.

Szerző