Közelednek a választások, egy csettintésre új metróvonalat kaphat Budapest

Publikálás dátuma
2019.07.17. 07:32

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nagy ötlettel rukkolt elő a főváros: a föld alá süllyesztik a szentendrei HÉV-et, és az lesz majd az M5-ös metró. De addig is átnevezik metrónak.
A szentendrei HÉV föld alá süllyesztése, villamos a Bécsi úton Aranyvölgyig és a Pacsirtamező úton, Aquincumi híd – ezek a legfontosabb óbudai fejlesztések a főváros által nemrég elfogadott Budapesti Mobilitási Tervben, amiket most a III. kerületi önkormányzat foglalt össze a honlapján. A terveket az Index szúrta ki.
Mint a honlapon írják, a Tarlós István főpolgármester által vezetett budapesti közgyűlés elfogadta a főváros 2030-ig szóló közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Tervet, amely az eddigi legátfogóbb fővárosi közlekedési fejlesztési koncepció. Az anyagban a H5-ös HÉV föld alá süllyesztése mellett számos, a III. kerületiek közlekedését érintő fejlesztési elképzelés is hangsúlyosan szerepel.
A terv szerint a fővárosi önkormányzat kezdeményezi a H5-ös HÉV vonal fejlesztését érintő kormányhatározatok módosítását annak érdekében, hogy a vonal Békásmegyer és a belváros közötti szakaszát metróüzemre alakítsák át, tekintettel a H5-ös HÉV fontosságára, utasforgalmának nagyságára. Az elgondolást az is indokolja, hogy Óbuda közlekedési problémái a várost kettészelő HÉV négy III. kerületi, szintbeli kereszteződésére vezethetők vissza, amelyek akadályozzák a helyi közúti közlekedést.
A közgyűlés arról is döntött – teszi hozzá a hírportál – hogy a H5-ös HÉV vonalat, tekintettel annak fontosságára, utasforgalmának nagyságára, 2019. szeptember elsejétől a főváros M5-ös metróvonalaként hivatkozza, és felkéri a BKK-t a szükséges módosítások átvezetésére.

Bár az Index erre nem tér ki, hozzátehetjük: az, hogy  már szeptember elejétől metróvonalként hivatkoznak a csak évek munkájával föld alá telepíthető HÉV-re, egyértelműen összefügg a közelgő , októberben sorra kerülő önkormányzati választásokkal is - hiszen melyik főpolgármester ne büszkélkedne el azzal kampányában, hogy vezetése alatt új metrószakaszt kapott Budapest.
  További főbb tervek: az 1-es villamos meghosszabbítása a Bécsi úton, a Vörösvári út–Aranyvölgy szakaszon, a külső végállomásnál P+R parkoló kialakítása (erre a projektre a 2021–2025 közötti időszakban biztosítanak forrást). Pacsirtamező utcai villamos kialakítása: itt 1981-ig járt villamos, akkor a vonalat felszámolták, és az Óbudai lakótelet, valamint a belső-óbudai térséget buszok szolgálják ki mind a mai napig. A Pacsirtamező utcai villamosvonal megépítésével és a budai villamoshálózatba integrálásával javulnak a közlekedési kapcsolatok. Aquincum Duna-híd építése: a projekt a Körvasút-menti körút kiépítésének része, melynek az első, 10-es út–M3 autópálya közötti szakasza szerepel a BMT projekt elképzelései között.
Szerző
Frissítve: 2019.07.17. 07:40

Még egy dolog, amiben szembemegyünk Európával: egyre több a korai iskolaelhagyó

Publikálás dátuma
2019.07.17. 07:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Csaknem 95 ezer fiatalnak csak alapfokú végzettsége van. Európában csökken az arány, nálunk nő.
Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából. A helyzet egy évvel korábban sem volt sokkal jobb, de akkor még a hetedik helyet szereztük meg. Korai iskolaelhagyónak azok a 18-24 évesek számítanak, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből. Arányuk a 2017-es 12,2 százalékról 2018-ra 12,5 százalékra emelkedett. A 18-24 évesek száma valamivel több mint 759 ezer főt tett ki a KSH januári adatai szerint, közülük majdnem 95 ezren számítanak korai iskolaelhagyónak. Ez 2010-hez képest 1,7 százalékpontos növekedés, miközben az uniós átlag 3,3 százalékkal csökkent (tavaly 10,6 százalék volt). A 2010-ben elfogadott Európa 2020 Stratégiában Magyarország azt vállalta, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkenti, ettől a célkitűzéstől azonban egyre távolodunk. Az okok összetettek: társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők is befolyásolhatják a jelenséget. De a romló statisztikai adatokban nagy szerepet játszik az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 2012 szeptemberétől 18-ról 16 évre csökkentette a kormány. Az oktatásból való lemorzsolódás aránya a férfiaknál magasabb (12,6 százalék), a nőknél valamivel alacsonyabb (12,3 százalék). A teljes népesség iskolai végzettségét tekintve sem állunk túl jól: a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva hazánkban a legmagasabb (15,1 százalék) az alacsony végzettségűek aránya, s nálunk a legalacsonyabb (59,8 százalék) azok aránya, akik középfokú végzettséggel rendelkeznek. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (25,1 százalék) tekintetében már megelőzzük Csehországot és Szlovákiát, de az uniós átlagtól még mindig 7,2 százalékponttal maradunk el.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.17. 07:20

Adatvédelmi rejtélyek a rendőrségen - Zavaros történet az elvesztett pendrive-val

Publikálás dátuma
2019.07.17. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Július 8-án találták meg a január 11-én elvesztett, bizalmas személyes adatokat tartalmazó pendrive-ot – közölte kérdésünkre a BRFK. Közben tehát majdnem fél év telt el.
Ötmillió forintos bírság megfizetésére kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság (NAIH) elnöke. A rendőrség egyik munkatársa év elején veszített el egy 4 GB-os pendrive-ot, amelyet egy értekezletre vitt magával. A BRFK teljes állománya (1733 fő) megtalálható volt rajta, szenzitív adatokkal: születési név és idő, anyja neve, tajszám, beosztás, munkakör. Az adathordozót elveszítő rendőrrel szemben fegyelmi eljárás indult. Az adatvédelmi hatóság határozata egyebek mellett kifogásolta, hogy a rendőr nem alkalmazott semmilyen biztonsági intézkedést a tárolt adatokkal kapcsolatban. A pendrive elvesztése „adatvédelmi incidensnek” minősül. Az esetet elvileg 72 órán, három napon belül jelenteni kell az adatvédelmi hatóság felé, ami azonban ezúttal csak 45 nap elteltével történt meg. Péterfalvi keményen kiosztotta a BRFK-t. A tekintélyes összegű bírság kiszabásakor figyelembe vette, hogy működése során a rendőrség nagy számban kezel rendkívül érzékeny, önmagában is magas kockázatot jelentő személyes adatokat. Elvárható ezért, hogy a rendőrség „adatvédelmi tudatosság szintje” rendkívül magas legyen. Ehhez képest a BRFK nem csak az általános adatvédelmi rendeletben foglaltakat, hanem saját belső eljárásrendjét sem tartotta be. Péterfalvi Attila az ügy vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy „rendszerszintű problémáról” van szó. Az elvesztett pendrive-ot a rendőrség nagy erőkkel kereste, de az adathordozót – a határozatban legalábbis még ez szerepelt – nem találták meg. A BRFK tájékoztatása alapján Péterfalvi azt írta, hogy a pendrive „az elvesztésének időpontjában fennálló időjárási körülmények miatt (hó, fagy, sáros környezet)” valószínűsíthetően megsemmisült. Most hétvégén azonban, miután az ötmilliós bírságról szóló hír megjelent a sajtóban, a rendőrség már arról számolt be, hogy az adathordozót később megtalálták. A pendrive egy szolgálati autóban esett ki a rendőr zsebéből. Az adathordozóhoz, illetve a rajta tárolt adatokhoz illetéktelen személy nem fért hozzá. Lapunk is küldött kérdéseket a BRFK-nak. A válaszból kiderült, hogy a január 11-én elvesztett adathordozó „2019. július 8-án került feltalálásra abban a szolgálati gépjárműben, amelyet az azt elvesztő személy kizárólagosan használ”. A rendőrség tájékoztatása nem tért ki rá, miért kellett csaknem fél év ahhoz, hogy egy kézenfekvő helyszínről, az érintett rendőr szolgálati kocsijából előkerítsék az elveszettnek hitt pendrive-ot. Péterfalvi Attila határozata június 25-én, majdnem két héttel azt megelőzően született, hogy a rendőrség szerint július 8-án megtalálták az adathordozót. Így érthető, hogy ez a körülmény miért nem szerepelt a határozatban, de ettől még maradnak kérdőjelek. A rendőrség lapunknak azt állította, hogy az adathordozó megtalálásáról már értesítették az adatvédelmi hatóságot. Ezzel szemben Péterfalvi Attila kedden, július 16-án délután elmondta a Népszavának, hogy egyelőre nem kapott ilyen értesítést. Egyébként pedig az, hogy meglett az adathordozó, a „határozatunkat nem érinti” – tette hozzá. A pendrive-ot elveszítő rendőr továbbra is a BRFK-n teljesít szolgálatot. Megkérdeztük, hogy milyen megállapításra jutott az ellene indított fegyelmi eljárás, valamint felmerült-e más személyek, rendőri vezetők felelőssége. A rendőrség közölte, hogy – mivel a fegyelmi eljárás nem tartozik a nyilvános adatok körébe – „erről bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni”. Nem sikerült megtudnunk azt sem, hogy az esetet követően milyen intézkedéseket hozott a BRFK a hasonló „adatvédelmi incidensek” elkerülése érdekében. A rendőrségnek lehetősége van közigazgatási perben megtámadni az ötmilliós bírságról szóló döntést a Fővárosi Törvényszéken. Kérdésünkre, hogy megteszi-e, a BRFK szűkszavúan így válaszolt: „jelenleg a határozat tartalmát tanulmányozzuk”.
Szerző
Témák
BRFK
Frissítve: 2019.07.17. 06:37