Nem otthont, csak albérletet kap a kultúra a Városligetben

Publikálás dátuma
2019.07.20. 15:47

Fotó: LIGETPROJEKT
Nem kulturális intézményeket, hanem multifunkciós, kiadható közönségtereket épít a kormánya legnagyobb közparkban, a Várból kipaterolt múzeumoknak fizetniük kell az új helyért.
Megismétlődhet a Nemzeti Táncszínház csődje a Városligetbe költöztetett múzeumokkal: nem tulajdonosai, hanem csak albérlői lesznek az összességében százmilliárdokért felhúzott új épületeknek, és a költségalapú (vagy azt legalább megközelítő) bérleti díjra nincs fedezet a költségvetésben. Ahogyan a 24.hu és a Népszava is megírta, az éppen Orbán Viktor miniszterelnök Várba költözése miatt kiakolbólított Nemzeti Táncszínház 5 milliárd forintért kapott új épületet a Millenáris parkban, ám az örömük hamar ürömmé változott, amikor kiderült, hogy havi 80 (azaz évi 960) millió forint bérleti díjat kell fizetniük, miközben az éves támogatásuk összege alig havi 60 millió forint. A színházépület ugyanis nem az övék, hanem a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kft.-é, és a tulajdonos az erő pozíciójából tárgyal velük, mondván: a valami nem tetszik, menjenek máshová. Hamarosan ugyanígy járhatnak azok a kulturális intézmények is, amelyek szintén a kormányfő és a kormány várbeli térfoglalása miatt veszítették el az otthonukat, rákényszerülve a Városligetbe költözésre. Mint a varosliget.info emlékeztet rá, Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója egy korábbi rádióinterjújában kifejtette: a Ligetben ugyanaz a konstrukció érvényesül majd, mint a Táncszínház esetében. Vagyis az áttelepített kulturális intézmények nem tulajdonosok, hanem bérlők lesznek a Ligetben, minimális jogokkal, viszont lakbérfizetési kötelezettséggel. A tulajdonos az ugyancsak állami tulajdonú, kormányzati felügyeletű Városliget Zrt. lesz, ez a cég állapítja meg a bérleti díjat, és mint láttuk, a kormány egyáltalán nem szégyenlős, ha a kultúra templomainak bérbeadásáról van szó. A szisztéma egyébként hasonló ahhoz, ahogy az új futballstadionok működnek: főszabály szerint a labdarúgó klubok sem tulajdonosai az arénáknak, bérleti díjat fizetnek a használatért, csakhogy a kormány – a taotámogatásokon keresztül, illetve az állami vagy a kormány által befolyásolt cégek szponzorációja révén – a valóságban a bérlet és az üzemeltetés költségeihez is nagyvonalúan hozzájárul. A kultúrától viszont épp a közelmúltban vették el a tao-t, a kulturális tárca pedig nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy a kiesett forrást teljeskörűen pótolja. (Van egy másik lényegi különbség is a focihoz képest: amikor az Orbán-kormány megállapodást kötött az Európai Bizottsággal a sportcélú taotámogatásokról, írásban vállalta, hogy nem hoz létre fölösleges infrastrukturális kapacitásokat, fenntarthatatlan stadionokat. Ehhez képest más a szurkolótábor, sőt olykor csapat nélküli kistelepüléseken is stadionok épülnek, az állam pedig valamilyen formában mindenütt beszáll az üzemeltetésbe. Ehhez képest a kultúrában nem pluszkapacitásokról van szó, hanem arról, hogy Orbán Viktor kinézte magának a Várat, a kulturális intézményeknek költözniük kellett, és most nincs fedél a fejük felett – ami még annál is abszurdabb, mint amikor a lakásukat vesztett devizahiteleseknek széttárt karral azt mondja az állam: költözzenek albérletbe.) A varosliget.info azt írja: „A Vároliget Zrt. nem kulturális intézmények, pl. múzeumok építésére kapott felhatalmazást a kormányzattól, hanem hasznosítható ingatlanok építésére. Ezek az ingatlanok sok különböző funkcióval bírnak majd, általában reprezentatív, különféle rendezvényekre jól értékesíthető termekkel, és bérbeadható vendéglátós, valamint kereskedelmi tevékenységre alkalmas helyiségekkel rendelkeznek. A múzeumok, mint intézmények ezekben az ingatlanokban helyiségeket bérelnek majd, tehát az épület nem az övék, és azzal nem rendelkeznek szabadon, hiszen azokat 99 évig a Városliget Zrt. kezeli, és természetesen hasznosítja majd, csakúgy mint a parkot. Mindannyian tévedünk tehát, amikor azt mondjuk, a Liget szélén épül az új Néprajzi Múzeum. A mondat helyesen úgy szól: a Liget szélén épülő multifunkcionális, bérbadás útján hasznosítandó épületben kerül elhelyezésre a Néprajzi Múzeum.” A portál szerint eközben az adott épületekben más bérlők – vendéglátós vállalkozók, rendezvényszervezők stb. – is működnek majd, és még az sem biztos, hogy érdekütközés esetén a tulajdonos a kulturális intézmény pártjára áll. A kényszerű társbérletekre az Orbán-kormány időszakából van már negatív példa: „Mióta a budai várat egy nonprofit Kft. kezelésébe adták, többször előfordult, hogy az Országos Széchényi Könyvtár egy-egy napon nem tudott kinyitni, mert az oroszlános udvart pl. születésnapi partira bérelték ki.”

Étterem 3,5 milliárdért

Ami a múzeumok kapcsán egyelőre még csak elméleti kockázat, az az Olof Palme-ház esetében már maga a valóság. A szintén a Ligetben álló, 3,5 milliárd forintért felújított reprezentatív épület a kormányzati kommunikációban „nemzeti tudásközpontként” szerepel, a tényleges kialakítását tekintve azonban egy étterem és egy rendezvényhelyszín kombinációja. A varosliget.info szerint ezt tartalmazza már a Városliget Zrt. által közzétett pályázati kiírás is, amelyből kiderül, hogy az éttermi rész, illetve az azzal összekapcsolt rendezvénytermek összesen akár 400 (vagy a terasszal együtt 550) ember egyidejű ebédeltetését/szórakoztatását is képesek megoldani, miközben a kulturális („tudásközponti”) funkciót egy mindössze 198 négyzetméteres, vagyis egy nagyobb családi ház méretével megegyező, időszaki kiállítások befogadására szánt terem szolgálja. Mindez a Liget projekt megkezdése óta újra és újra előbukkanó, bár a kormány által rendre cáfolni próbált azon vélelmet erősíti, hogy a beruházás valódi célja a Városliget szórakoztató negyeddé alakítása, amihez csak PR-szempontok miatt, a könnyebb eladhatóság végett kapcsolták hozzá a kulturális intézmények elhelyezését.

Témák
Liget Budapest

Művésznegyed a sörgyár helyén

Publikálás dátuma
2019.07.20. 14:16

A Haggenmacher már a második volt a Dreher mögött, a két família házasodás útján is egyesült.
Ganz Ábrahámhoz hasonlóan a Haggenmacher fivérek is Svájcból települtek át Pest-Budára a XIX. században. Károly elsősorban a malomipari találmányai révén, a gőzmalmaival írta be nevét a polgárosodó és iparosodó Magyarország történetébe, míg bátyja, Henrik a promontori sörfőzde tulajdonosaként, amelyet még egy bécsi szállodás, Frohner János kezdett el építeni a budafoki borhegy lábánál. A Haggenmacher az 1880-as évekre termelékenységben már a második volt a Dreher mögött, a két dinasztia az 1900-as évek elején házasodás útján is egyesült. A budafoki sörgyár sorsát végül Trianon pecsételte meg, a kisebbé vált Magyarországon ugyanis jóval kevesebb sör fogyott, a gyárat 1923-ban bezárták. A Haggenmacher család Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, tagjai elkötelezett emberbarátságukról is ismertek voltak. A vészkorszak idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nagybátyja, Haggenmacher Ottó volt az, aki Gellért-hegyi villáját menedékül adta mintegy harminc üldözött zsidó gyereknek, és az ellátásukról is gondoskodott. A gyár (Nagytétényi út 48-50. szám alatt található) épületeit a 2000-es évek elején vásárolta meg Wolfgang Bartesch, aki a rendszerváltás után az első független autókölcsönző cég tulajdonosaként vált ismertté. Orvostanhallgatóként szeretett bele a magyar fővárosba, egy Bonnba települt erdélyi szász família sarjaként mert olyat álmodni Budafokon, ami miatt a Forbes magazin 2017-ben úgy ítélte, ő annak a száz embernek az egyike, aki jobb hellyé tette Budapestet. Wolfgang Barteschnek nem volt kétséges, hogy a Haggenmacher falai között helye van a kortárs művészetnek, s talán kicsit meg is elégelte, hogy felesége, a festőművész Christa Bartesch telente fűtetlen barakkokban, síruhában fest. Hogyan működhet jól az agglomerációban vagy távolabb egy művészeti központ? A Jurányi Inkubátorház májusi konferenciáján többek között ez a kérdés is napirendre került, és jó példaként az Art Quarter Budapestet (AQB) hozták fel. Az alapítónak nemcsak az volt a szeme előtt, miként lehet az ipari ingatlanokat kulturális célra hasznosítani, a fenntarthatóságra is gondolt. A Haggenmacher épületeit részben kreatívipari szereplőknek – nyomdának, dokumentumfilmes cégnek, csokoládéműhelynek, táskatervezőknek – adták bérbe. Az Art Quarter Budapest fényben úszó műtermeiért és stúdiólakásaiért bérleti díjat szednek a külföldi és magyar képzőművészektől, fotográfusoktól, színpadi művészektől, muzsikusoktól, irodalmároktól, akik meghívásos és jelentkezéses alapon is részt vehetnek az AQB nemzetközi rezidenciaprogramjában. A magtár felsőbb emeletein kapott helyet a Hollandiából áttelepült Spatial Sound Institute, amely 4D-s hangzással akár azt a hatást is el tudja érni, hogy a talpunk alatt fütyüljön a szél. A kiállítások, folyóirat-bemutatók, irodalmi,színházi és táncestek egymást követik itt, a Duna-part szinte érintetlen vadsága, a gyárépületek környezetét átszövő ősfás park is növeli az AQB vonzerejét. A Délitől a vonatút ide negyedórás, a Kelenföldi pályaudvartól hét perc – nincs is olyan messze a Belvárostól.

A Belvárosban 2 millió egy négyzetméter

Publikálás dátuma
2019.07.20. 13:31

Fotó: Markoszov Szergej
Több ponton túlárazott a fővárosi piac. Idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők.
Sorra jelentek meg az utóbbi hetekben a lakáspiaci statisztikák és elemzések, amelyek mindegyike kiemelte, hogy tavaly az új lakások fele Budapesten és Pest megyében épült és az idei első negyedévben tovább élénkült az építési kedv a fővárosban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése úgy fogalmaz, hogy erős kereslet mellett tovább élénkült a piac, több adás-vétel történt, tovább nőttek az árak, viszont országon belül, sőt a fővárosi kerületek között is nagyok az eltérések. Az átlagos négyzetméterárak a községekben tavaly már csak a budapesti átlag 21,6 százalékát tették ki, ez az arány 2012-ben még 36,2 százalék volt, tehát egyre inkább elértéktelenednek a vidéki ingatlanok, miközben Budapesten egyetlen év alatt majdnem 23 százalékkal mentek fel az árak. Már a jegybank sem tagadja, hogy több ponton túlárazott a fővárosi piac. Az új lakások budapesti piacáról két elemzés is készült nemrég. Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont Budapesti Lakáspiaci Riportja majdnem 25 ezer megvásárolható lakás adatait tartalmazza, az Otthon Centrum összesítése 2019 márciusában több mint 33 épülő lakás mellett 16 688 szabad lakást rögzített, de a valóságban a folyamatos átárazások miatt ezeknek csak egy részét lehet elérni jelenleg. Mindkét adatbázis anyagát felhasználva a következők jellemzik a fővárosi új lakások piacát: Összesen 456 beruházás van folyamatban, de ezek 33 100 lakásának 32 százaléka még nem vehető meg, mert csak most tervezik az ingatlanokat. Az utóbbi egy évben 9 új projekt indult el. Az Otthon Centrum azt is kiszámolta, hogy a budai kerületekben épülő beruházások egyenként átlagosan 68 lakást tartalmaznak, a pesti oldalon valamivel nagyobb projekteken dolgoznak, 75 lakás épül egy-egy fejlesztés keretében. A legnépszerűbb a XIII. kerület, itt 90 különféle építkezésen dolgoznak a beruházók. Ezt három budai kerület követi, ahol szintén nagyon sok építő lát fantáziát. A XI. kerületben 53, a harmadikban 51 és a másodikban 35 projekt keretében készülnek új lakások. A pesti oldalon kisebb a tumultus, a VIII. és IX. kerületben egyaránt 31 helyszínen tart az építkezés, vagy tervezik azt, míg Zuglóban 29 projekten dolgoznak. A Lakáspiaci Riport azt emeli ki, hogy a szabad lakások kínálata az első negyedévben nőtt és jelenleg 7300 új építésű lakás elérhető, több mint kétezret pedig idén tavasszal adtak el az építtetők. A legélénkebb Újbudán, Angyalföldön és Óbudán volt a piac, a vevők többsége a 40-70 négyzetméter közti lakásokat keresi. Az összeállításból az is kiderül, hogy a kínálatban egyre kevesebb lakás értékesíthető a jövő évtől a kedvezményes 5 százalékos áfával, ezért sok ingatlannál most számolgatják az új árakat. A lakások több mint felénél ezt a télen már megtették – nem először a beruházások megkezdése óta. Ráadásul az emelések drasztikusak, egy év alatt elérték a 20 százalékot, s átlagosan 4,8 millióval dobták meg a már addig is borsos lakásárakat. 2016 tavaszán még 520 ezer forint volt egy átlagos négyzetméterár a fővárosban, most 825 ezer forint. Ennél magasabbat mért az Otthon Centrum, az ő adatbázisuk 917 ezer forintos átlagos négyzetméterárat mutat, jelentős szórással. A legdrágább az V. kerület, a Belvárosban kétmilliót kell fizetni egyetlen négyzetméterért, az I. és a II. kerületben 1 350 000 forint feletti négyzetméterenkénti árakkal számolnak, de a VI. és XII. kerület is túllépte már a milliót, míg a legolcsóbb új lakások Soroksáron épülnek, átlagosan 500 ezer forintos négyzetméteráron. A kimutatás csak a projektek egy részénél tudott négyzetméter árakat mutatni, az adatok alapján most a legdrágább a Viza Apartmanház a XIII. kerületi Párkány utcában és nem messze innen a Green Court Residence a Taksony utcában. A Lakáspiaci Riport szerint, amelynek adatait az MNB is beépítette a jelentésébe, idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők. Néhány hete pedig megjelent az első olyan projekt, a Grand Corvin II. üteme, amelynek lakásaiba csak 2022-ben lehet majd beköltözni. Jellemző ezekre a beruházásokra a jelentős csúszás, az értékesítésre váró lakások harmadának átadása fél évet, 4400 lakás birtokbavétele azonban már több mint egy évet késik. A használt lakások piacán is elszabadultak az árak. A KSH idei első negyedéves összefoglalójában olvasható, hogy a budapesti használt lakásokért átlagosan 28,7 millió forintot fizettek a vevők az év első három hónapjában, az újakért pedig 33,1 milliót. A lakáscélú hitelekről éves országos adatot találtunk, a mostani hitelállomány 5,4-szer nagyobb a 2013-as mélypontnál. 2018-ban 108 ezer kérelmet engedélyeztek, átlagosan 7,9 millió forintos értékben, ugyanakkor mindössze 8,4 százalékuk volt államilag támogatott kölcsön.

Átgondolatlan lakáspolitika

A lakáspiaci adatok tömege mellett viszonylag kis visszhangot váltottak ki azok a kutatások és piaci értékelések, amelyek szerint itt a vége – jövőre már kevesebb lakás épül, és az utóbbi évek erőltetett beruházásai sem érték el azt a mennyiséget, ami elegendő lenne az öreg magyar lakásállomány természetes cseréjéhez. Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 néhány hete frissített adatai szerint idén 21 500 lakás épülhet az országban, de jövőre már csak 16 ezer, az azt követő két évben pedig 12-13 ezer új lakás készülhet el. Ezt azzal magyarázta Varga Dénes közgazdász, hogy a Magyarország számára fontos partnereknél a gazdasági növekedés üteme lassul és az EU támogatások is csökkennek. Az elemzés úgy fogalmaz, hogy „a 2017-ben elindított élénkítési program legfőbb hibája, hogy a központi akarat túl rövid idő alatt akar túl nagy eredményeket elérni, amit azután várhatóan nem sikerül stabilizálni.” Politikai szempontok szerint lehet, hogy jó megoldás volt a lakáspiac felfuttatása – folytatódik az értékelés, de ez a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért, és a kapacitáshiányért. Ráadásul nehéz minőségi munkát végezni az építőiparban megjelent szakképzetlen tömeggel, a visszaesésnél egyszerre küldik majd el őket a cégek. Az elemzés szerint stabil növekedést csak a bérek emelése és egy ehhez társuló progresszív adózási rendszer hozhatna, e nélkül még a mostani „átgondolatlan” támogatási politika mellett sem lehet elérni, hogy megépüljön a lakásállomány természetes megújulását biztosító évi 43 ezer új lakás.

A beruházók még reménykednek

A jelenlegi jogszabályok alapján 2020. január 1-jétől az építkezések 5 százalékos kedvezményes áfája megszűnik, ebben a szektorban is vissza kell állni az általános 27 százalékos áfa kulcsra. Ez a lépés további durva lakásár emelést hoz és a kisebb beruházók várhatóan bedobják a törölközőt. Ezért most az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egy – a kormány számára is elfogadható – kompromisszumos megoldáson dolgozik.

Témák
lakásépítés