Szeparatizmussal vádolja Ukrajna külügyminiszter-helyettese a kárpátaljai magyarokat

Publikálás dátuma
2019.07.18. 14:21

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Jevhen Bozsok a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által kiadott, Kárpátalja című hetilap legfrissebb számában megjelent térkép miatt emelt szót.
Az ukrán külügyminisztérium a főügyészséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU) fordult azzal a kéréssel, hogy indítson eljárást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által kiadott, Kárpátalja című hetilap legfrissebb számában megjelent térkép miatt, amelyen Kárpátalja megye egy részét úgy ábrázolják, mintha Magyarországhoz tartozna - írja az MTI az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva, amely Jevhen Bozsok külügyminiszter-helyettesnek a Twitteren közzétett bejegyzését idézi.
„A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kárpátalja című lapjának első oldalán +Talpra, magyar!+ szlogen alatt Ukrajna egyes területeinek Magyarországhoz tartozását illusztrálják. Ez szeparatizmus!

Az ukrán főügyészségnek és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak eljárást kell indítania ellene. Az erre vonatkozó leveleket megírtam” – írta Bozsok a Twitteren. 
A hetilap a kárpátaljai magyarságot a vasárnap sorra kerülő előrehozott parlamenti választásokon való részvételre buzdító címlappal jelent meg csütörtökön, egy Kárpátalja megyét ábrázoló térképpel, amelyen három választási kerületet, amelyekben magyar jelöltek indulnak, pirosra, fehérre és zöldre színeztek. 
A térképen a következő felirat olvasható: „Talpra, magyar! Július 21-én menjünk el szavazni!"

Szerző
Témák
Ukrajna

Felgyújtottak egy japán filmstúdiót – többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.07.18. 10:23

Fotó: Naoya Masuda / AFP/Yomiuri
A tűzben az elkövető is megsérült, őt szintén kórházba szállították.
Harminc ember meghalt Kiotóban egy filmstúdióban gyújtogatás miatt kitört tűzvészben csütörtökön.  Szatosi Fudzsivara, a kiotói tűzoltóság képviselője hozzátette, hogy harminchat embert szállítottak kórházba.     Beszámolók szerint
a stúdióba egy férfi rontott be, és egyelőre ismeretlen folyadékot locsolt szét, majd meggyújtotta.

A tűzben az elkövető is megsérült, őt szintén kórházba szállították. A hatóságok értesülése szerint a tűz idején az épületben csaknem hetvenen tartózkodtak, ám legtöbbjüknek sikerült kimenekülnie. Hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy az épületből robbanásokat hallottak. A lángokat a tűzoltóság néhány óra alatt eloltotta. Az NHK japán televíziós csatorna több felvételt közölt a helyszínről, ezeken sűrű füst veszi körbe a stúdiót.   
A csatorna értesülései szerint az elkövető egy 41 éves férfi volt, aki tette elkövetésekor azt kiabálta: „Haljatok meg!”.

A hírt hivatalos források egyelőre nem erősítették meg, a rendőrség részéről csak azt közölték, hogy a gyújtogató jelenleg nincs kihallgatható állapotban. 
A helyszínen több kést is találtak.

Abe Sindzo japán miniszterelnök Twitter-bejegyzésében szörnyűségnek nevezte a gyújtogatást, és részvétét fejezte ki az áldozatok családja felé. A Kyoto Animation nevű céget 1981-ben alapították, és számos, a fiatalok körében népszerű animációs film fűződik a nevéhez.
Szerző
Témák
japán tűz
Frissítve: 2019.07.18. 14:51

May: Világszerte durvul a politikai közbeszéd

Publikálás dátuma
2019.07.18. 10:17

Fotó: HENRY NICHOLLS / AFP
A politika akkor mutatja a legjobb formáját, ha meggyőzés, csapatmunka és kölcsönös kompromisszumkészség vezet az optimális eredményhez – mondta a távozó brit miniszterelnök.
Theresa May szerint világszerte terjed a más véleményen lévőket lealacsonyító, a saját véleményt „abszolutizáló” politikai magatartás, és emiatt folyamatosan durvul a politikai közbeszéd hangneme. May, aki egy hét múlva távozik a kormányzó brit Konzervatív Párt éléről és a miniszterelnöki tisztségből, a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt tartott szerdai búcsúbeszédében kijelentette: a politika akkor mutatja a legjobb formáját, ha meggyőzés, csapatmunka és kölcsönös kompromisszumkészség vezet az optimális eredményhez. Ennek alternatívája a vesztesek és győztesek politikája, az abszolutizmus és folyamatos viszálykodás politikája, amely ma már mindenkit fenyeget. Theresa May – alig burkolt bírálattal illetve azokat a keményvonalas tory képviselőket is, akik elvetették a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást – kijelentette: mára az egész politikai közbeszédet rossz irányba terelte a kompromisszumkészség hiánya még olyan esetekben is, amikor szükség lenne kompromisszumokra. May szerint ez egyfajta „abszolutizmushoz” vezetett, amelynek képviselői azt hiszik, hogy ha nézeteik érvényesülését elég hangosan és elég hosszú ideig követelik, akkor végül elérik, amit akarnak. A brit kormányfő elismerte, hogy az általa alkalmazott szóhasználat sem volt mindig „tökéletes”. Kijelentette: helytelen volt például azt mondania, hogy a külföldi EU-állampolgárok a sort kikerülve érvényesítik jogosultságaikat Nagy-Britanniában. May ezt néhány hónapja, a Brit Iparszövetség (CBI) Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva mondta, kijelentetve: a brit EU-tagság megszűnése utáni új brit bevándorlási szabályozás véget vet annak, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül „beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”. A brit miniszterelnök e kijelentését számos bírálat érte, és May nem sokkal később, egy parlamenti felszólalásában elnézést kért, elismerve, hogy nem lett volna szabad e szóhasználattal élnie.

„Cinikus valótlanság”

A Chatham House-ban tartott szerdai beszédében Theresa May kijelentette: a mai generáció felelőssége, hogy a nyugati világ sikerét megalapozó liberális örökséget a következő nemzedékek számára is meg lehessen őrizni. A brit miniszterelnök szerint a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság következményeiből populista mozgalmak kovácsoltak politikai tőkét. Ezek a mozgalmak a megosztás politikáját hirdették meg, ellenségeket jelölnek ki és tesznek felelőssé saját problémáikért, ugyanakkor e problémákra könnyűnek tűnő megoldásokat ígérnek, a kompromisszumokat és a nemzetközi intézmények keretében folytatott együttműködést pedig nem az erő, hanem a gyengeség jelének tekintik. Theresa May szerint ezt a gondolkodásmódot Vlagyimir Putyin fejtette ki világosan a minapi G20-csúcs előtt adott nyilatkozatában. Az orosz elnök a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban a június végi csúcstalálkozón azt mondta, hogy mára „idejétmúlttá vált” a liberális eszme, mivel szembekerült az emberek túlnyomó többségének érdekeivel. A brit kormányfő azonban szerdai beszédében ezt „cinikus valótlanságnak” nevezte és kijelentette: ha a liberális demokráciák, köztük az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország életminőségét vagy gazdasági sikereit valaki összeméri Oroszország életminőségével és gazdasági sikereivel, nem juthat arra a következtetésre, hogy „a mi rendszerünk vált idejétmúlttá”.
Szerző