Nem különbözik a helyi és az országos Fidesz

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:50

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Népszavazást szeretne Kiss László, az ellenzék óbudai polgármester-jelöltje arról, hogy kell-e gátat építeni a Római-parton.
Áprilisban a III. kerületi körzetben a párbeszédes Szabó Tímea indult, pedig korábban ön nyert ott mandátumot. Polgármesterként viszont önt jelöli az ellenzék, nehéz volt megállapodni az ön személyében? Tavasszal egy olyan megoldás született, amelynek hatására a kerületben győzött az ellenzék. Sikeresnek ítéltem meg a Szabó Tímea előtti ciklusomat, de aki komolyan gondolja, hogy alternatíva kell a Fidesszel szemben, az nem a saját ambíciót nézi. Bizonyítottam, hogy nekem fontosabb az ellenzék sikere, mint a politikai ambícióim. Talán ezért most könnyű volt a személyemben megállapodni. Egyetlen párt részéről sem volt más polgármester-jelölt javaslat. Az ellenzék az országgyűlési választáson általában jó eredményt ért el Óbudán, mégis hosszú évek óta csak fideszes polgármester-jelölt győzött. Ennek mi az oka? A III. kerület nagyjából leképezi Budapest közösségét. Sokféle ember lakik itt, akik több megfontolásból szavaznak. A rendszerváltás óta összesen nyolc olyan év volt, amikor nem a jelenlegi ellenzék politikusa képviselte a kerületet a parlamentben. Ezzel együtt 2006 óta nincs a kerületi önkormányzatban baloldali többség. Erre pedig 2006-ban és 2010-ben is lett volna esély. Az akkori politikai pártok ugyanakkor nem voltak képesek olyan polgármester-jelölt mögé beállni, aki konszenzust teremtett volna, pedig ez elég lett volna ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt. Most a rendszerváltás óta először lesz lehetősége arra minden kerületi szavazónak, hogy kormánypárti polgármestert váltson. Bús Balázs polgármester népszerű a kerületben, más, mint egy átlag fideszes? Nincs két Fidesz. Egy Fidesz van, amely kormányozza az országot és nemrég romba döntötte az MTA-t, vagy amelyik gazdasági érdekcsoportoknak adja át az államot. Ez látszik a III. kerületben is, amikor például a Szentendrei úton fákat akarnak elpusztítani. De egyértelmű abból is, hogy meg sem kérdezik sem a kerület lakóit, sem az önkormányzatot, hogy mi legyen a Hajógyári- szigettel, illetve abból is kiderül, hogy sokadik felszólításra sincs a Római-gát ügyében megnyugtató válasza senkinek. Tizenhét évesen, 1997-ben lépett be az MSZP-be. Mi volt akkor vonzó a pártban és hányszor bánta meg azóta a döntését? Egyszer sem. A politizálás egy értékválasztás. Akkoriban számomra az MSZP a baloldaliság egyetlen alternatívája volt, egyértelmű döntés. Nálunk ez nem családi hagyomány, egyik szülőm sem volt soha párttag. A III. kerületi MSZP elnöke Czeglédy Gergely, akiről azt írták: kormányközeli üzletemberekkel seftel. Róla mit gondol? Nincs kétségem afelől, hogy a magyar ügyészség egy ellenzéki képviselővel szemben minden apróságot kivizsgál. Azt is megjegyezném, hogy Czeglédy Gergely az egyetlen olyan ellenzéki képviselő a kerületben, aki egyéni körzetben nyert.

Ön az MSZP országos etikai és egyeztető bizottságának elnöke. Mit gondol mi lesz Szanyi Tiborral?
Nem kommentálom az ügyet. Amennyiben polgármester leszek a pártpolitizálást befejezem. Semmilyen pártpolitikai pozíciót nem fogok viselni, azonnali hatállyal lemondok a legkisebbről is. Programja szerint kétszáz bérlakást építene a kerületben. Miből? A mi javaslatunkra ezt már ebben a ciklusban is vizsgálja az önkormányzat, egyáltalán nem irreális. A költségvetésünk elbírja ezt a beruházást. Most a polgármester úr kommunikációs céljaira költünk százmilliókat, de sok más felesleges helyre is megy pénz. Milyen céljai vannak még? Kisgyermekes apaként számomra a legfontosabbak egyike, hogy mi történik a gyerekekkel. A kerületben nincs rendben a gyerek-szakrendelés. Ez nem elsősorban az önkormányzat miatt van, hanem a kormányzat egészségpolitikájának a következménye. Nekünk azonban nem felelősöket kell keresnünk, hanem megoldást nyújtani. A kerület forrásaiból képesek is vagyunk rá. Reális célnak látszik az önálló gyerek-szakrendelő nyitása is. A Római-parton ön szerint kell gátat építeni? Ha igen, mikor és hol? Először is tisztán kell látni, érdemi tájékoztatás ugyanis erről nem volt. Voltam önkormányzati és országgyűlési képviselő is a kerületben, sok mobilgát tervet láttam. Ahány megbeszélésen voltam, annyiszor hallottam gyökeresen új terveket. Ráadásul a megbeszélések között volt, hogy évek is elteltek. Elfogadhatatlan, hogy a III. kerületiek feje fölött akarnak döntéseket hozni. Népszavazást szeretnék a kérdésben, a kampányban pedig mindenkinek, így a fővárosnak is el kellene mondania a szakmai érveit. Ha más nem ki kell kényszeríteni a lakosság korrekt tájékoztatását.
Szerző
Frissítve: 2019.07.19. 09:03

A szülők teljesen elbizonytalanodtak - egyre kevesebben járnak a szakgimnáziumba

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:40

Fotó: Google Street View
A kormány a szakképzésbe akarta csábítani a fiatalokat, mégis a „hagyományos” gimnáziumok lettek népszerűbbek.
Hatalmas visszaesés történt a szakgimnáziumba járók számában a 2018/2019-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 2017/2018-ban 162,2 ezren tanultak ezekben az intézményekben, egy évvel később már csak 152,8 ezren, vagyis mintegy 9400-al kevesebben – a kormány szándékai ellenére. Ennek demográfiai okai is vannak, a középfokú nappali oktatásban résztvevők száma az elmúlt 9 évben folyamatosan csökkent, 2018-ban 416 ezer főre, ami 2010-hez képest 28 százalékos visszaesés. Ez megmutatkozott a „hagyományos” gimnáziumokba járók számában is: míg a 2010/2011-es tanévben 198,7 ezren jártak gimnáziumba, 2015/2016-ban már csak 180,9 ezren, ami 15 éves mélypontot jelentett. Az elmúlt három statisztikai évben azonban a csökkenő tanulólétszám ellenére is javítottak a gimnáziumok: 2016/2017-ben 181,7 ezren, 2017/2018-ban 184,5 ezren, 2018/2019-ben pedig már 187,6 ezren vettek részt gimnáziumi oktatásban – a szakképzés „kárára”. „2018-ban a középfokú nappali oktatásban részt vevő tanulók 45 százaléka gimnáziumba járt, részesedésük 1,9 százalékponttal növekedett az előző évihez képest. A 188 ezer gimnazista létszáma 1,7 százalékkal nagyobb volt, mint 2017-ben. A szakgimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók létszáma egyaránt kisebb volt, mint egy évvel korábban” – olvasható a KSH jelentésében. A fordulat épp azután következett be, hogy a kormány 2016 szeptemberétől a feje tetejére állította a szakképzést. Noha a cél az volt, hogy többen válasszák a szakképző intézményeket, az intézmények átnevezése (például a korábbi szakközépiskolákból lettek a szakgimnáziumok) sem tette vonzóbbá ezeket az iskolákat. Egy szakgimnáziumban – a neve ellenére – ugyanis nem lehet olyan, a későbbi továbbtanulásnak utat nyitó érettségit szerezni, mint egy hagyományos gimnáziumban; már csak azért sem, mert a szakgimnáziumokban minimálisra csökkentették a közismereti tárgyak oktatását. A diákok hiába szereznek valamilyen szakmai tudást, ha a megfelelő alapkészségek híján a későbbiekben nem tudják továbbfejleszteni magukat. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint e mögött egyértelműen oktatáspolitikai okok állnak. – Annyi átalakításon ment keresztül a szakképzés, hogy a szülők teljesen elbizonytalanodtak. Amíg nem lesz stabilitás a szakképzésben, addig sokan inkább egy esetleg gyengébb gimnáziumba küldik gyermekeiket, hogy szerezzenek egy gimnáziumi érettségit és majd azt követően tanuljanak szakmát – mondta. Ezt az is bizonyítja, hogy a felnőttoktatásban szakmai vizsgát szerzett tanulók 2015-ig csökkenő száma 2016-tól megugrott: 2015-ben 7,2 ezren szereztek szakképesítést a felnőttképzés keretein belül, 2016-ban 8,8 ezren, 2017-ben már 14,1 ezren, 2018-ban 17,1 ezren. A szakképzés „reformjának” kudarcát a kormány is elismerte új szakképzési stratégiájában, a Szakképzés 4.0-ban. Ezért elsősorban azt a meggyőződést okolják, miszerint gimnáziumi érettségivel jobb esélyekkel lehet bekerülni a felsőoktatásba, az érintettek a gimnáziumi továbbtanulást tartják „sikerkritériumnak”. A kabinet attól tart, hogy „ha nem történik beavatkozás”, három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumok beiskolázási aránya. Ennek megelőzése érdekében például erősítenék az iskolákban a pályaorientációs tevékenységet, amelynek célja „meggyőzni az érintetteket, hogy minden fiatal számára létezik a képességeihez legjobban illeszkedő pálya, aminek az eléréséhez a szakmai képzés valós alternatíva, jó döntés”. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a felnőttképzés átalakításának terve is: az Országos Szakmai Jegyzékben (OKJ) található szakmai képzések számát a jelenlegi 766-ról 200 alá csökkentenék, a felnőttképzők (jelenleg 1581 található az országban) számát is megkurtítanák. Az azénnpénzem.hu pénzügyi szakportál szerint elsősorban a felnőttképzésben piaci alapon működő vállalkozások és nonprofit szervezetek határozatlan időre szóló engedélye szűnhet meg.
Szerző
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.07.19. 09:00

„Egyértelmű, hogy elégtelenül teljesített”

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hiába kapott különleges hatáskört, nem élt a lehetőséggel – értékelik jogvédők a távozó ombudsman, Székely László ténykedését. Sokszor csöndben maradt, amikor szólni kellett volna.
Ha hirtelen rákérdez valaki a nevére, percekig gondolkodnom kellett volna, mire eszembe jut – mondta Székely László most távozó ombudsmanról Setét Jenő, a roma érdekvédelemmel foglalkozó Idetartozunk Egyesület elnöke. Hangsúlyozta, hogy nem sértegetni akarja Székelyt. Pusztán arra utalt, hogy hat éven át tartó működése kevés nyomot hagyott benne. A polgárjogi szervezet vezetője nem vette észre, hogy az ombudsmani hivatal komoly konfliktusokat vállalt volna a hatalommal.
Annak ellenére így van ez, hogy akadnak kivételek – folytatta. A miskolci számozott utcák ügyében, ahol főként roma családokat ért jogsérelem, Székely László munkatársai tisztességes és alapos vizsgálatot készítettek. Setét Jenő szerint az már a magyarországi jogállam helyzetét minősíti, hogy Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere egyszerűen negligálta az ombudsmani ajánlásokat és a különféle fórumokon hozott elmarasztaló döntéseket.
Az addig miniszteri biztosként dolgozó Székely Lászlót az Országgyűlés 2013 szeptemberében választotta meg az alapvető jogok biztosává. Elődje Szabó Máté volt, utódja – Székely mandátumának lejártával, szeptember 26-ától – Kozma Ákos, a Független Rendészeti Panasztestület tagja lesz.
A Fidesz által elfogadott alaptörvény 2012-től olyan hatáskörrel ruházta fel az ombudsmant, ami a meglévőnél is jóval nagyobb jelentőséget adott ennek a pozíciónak – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, aki máskülönben csak névrokona a már említett Szabó Máténak.
Korábban bárki, érintettség nélkül indítványozhatta az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok megsemmisítését. A Fidesz ezt felszámolta, és az indítványozás lehetőségét döntően a közvetlenül érintettek körére szűkítette. Rajtuk kívül, érintettség nélkül, csak nagyon kevesen fordulhatnak Alkotmánybírósághoz. Közülük az egyetlen „nem politikai tényező” az ombudsman – állapította meg Szabó Máté Dániel.
Székely László tevékenységét tehát elsődlegesen abból a szempontból érdemes mérlegre tenni, hogy élt-e ezzel a különleges lehetőséggel. A TASZ szakmai igazgatója szerint ilyen aspektusból egyértelműen kijelenthető, hogy az ombudsman elégtelenül teljesített. Székely évente mindössze egy-két esetben fordult Alkotmánybírósághoz, jóval kevesebbszer, mint elődje, Szabó Máté, holott az bizonyosan állítható, hogy a jogrendszer tele van alapjogsérelemmel járó jogszabályokkal.
Megnéztük: az Alkotmánybíróság honlapja alátámasztja állítását. A 2012-től kezdődő időszakban 65 olyan esetet találni, amikor az indítványozó az ombudsman volt. Túlnyomó többségük Szabó Mátéhoz (néhány esetben valamelyik ombudsmantársához) kötődik, a 65 beadványból Székely László csupán 9-et jegyez. Pedig 2012 után Szabó Máté csak másfél évig volt hivatalában: így is többször annyi alkalommal fordult az Alkotmánybírósághoz, mint Székely László hat év során összesen.
A TASZ szakmai igazgatója sem vitatja, hogy előfordultak ügyek (a számozott utcákon kívül például a gyermekotthonokban feltárt jogsértések), amelyekben Székely László kifejezetten pozitív szerepet játszott. Setét Jenőhöz hasonlóan ugyanakkor erősen kifogásolta, hogy az ombudsman nem, vagy csak ritkán állt bele konfliktusokba. „Kevés olyan politikai támadás érte, ami elől nem hajolt el” – mondta Szabó Máté Dániel, aki azt is felrótta, hogy Székely László alig-alig indított átfogó vizsgálatokat. Márpedig fölösleges bizonygatni, hogy az elmúlt években ezekre milyen nagy szükség lett volna akár az egészségügyben, akár más területeken.
Miközben a jogvédők általános vélekedése szerint Székely László többnyire „láthatatlan maradt”, az a gyanú is megfogalmazódott, hogy az ombudsman olykor fideszes politikai érdekek kiszolgálójává vált.
Nemrég Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke idézte fel az Élet és Irodalomban, hogy az előző ciklusban, a kormány kvótanépszavazási kezdeményezésének sikertelensége után az alaptörvény hetedik módosítása is elbukott a parlamenti szavazáson. (A Fidesznek akkor éppen nem volt kétharmada a törvényhozásban.) Sem a referendum, sem az alaptörvény elmaradt módosítása nem jelentett jogalapot arra, hogy a kormány folytassa menekültellenes politikáját.
Majtényi közlése szerint ezen segített az ombudsman alkotmánybírósági indítványa, amely alkalmat adott az Alkotmánybíróságnak arra, hogy biztosítsa a hiányzó közjogi alapot a „szégyenletes kormányzati menekültpolitikához”.
Az emberi jogi szervezetek számára egyébként is fájó pont, hogy menekültügyben Székely László nem emelte fel a szavát, mondván, neki nem tiszte „bevándorláspolitikai kérdésekben állást foglalni, mert ez kormányzati felelősség”. Az Eötvös Károly Intézet azzal szembesítette: valójában az ombudsman feladata megvizsgálni minden olyan kormányzati politikát, cselekedetet és jogalkotást, amelyek az alapvető jogokat érintik.

Mindig bajunk volt a kenyér minőségével

Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt – jelentette ki a Népszavának adott interjújában tavaly decemberben Székely László, aki messze nem annyira elégedetlen munkájával, mint kritikusai. Elmesélte, hogy gyerekkorában állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz.
A szubjektív érzetet szerinte sok minden befolyásolja, neki viszont objektív statisztikái vannak. Ezek alapján évi 7-9 ezer beadványukból ajánlásaik több mint 80 százalékát elfogadta a jogalkotó. Az ombudsman – mondta Székely László – nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van, és „sok helyzet van, amiben tehetetlen”.

Szerző
Témák
ombudsman