Reuters: Nem engedi ki a szorítófogásból a magyar és a lengyel kormányt a Bizottság - Timmermans odacsap

Publikálás dátuma
2019.07.19. 08:02

Magyarország ügyében szeptemberben tart meghallgatást az Európai Bizottság.
Az új Bizottság nem akarja kiengedni a szorítófogásból a demokrácia ügyében Magyarországot és Lengyelországot, vagyis fenn kívánja tartani a nyomást mindkettőre. Ezt diplomaták, illetve magas rangú tisztségviselők árulták el Brüsszelben, rácáfolva a lengyel Jog és Igazságosság reményeire. A PiS abban bízott, hogy von der Leyen segít majd befékezni a jogállami eljárást, ám Frans Timmermans, aki várhatóan a jogállamiság felelőse lesz az új testületben is, kijelentette, hogy szó sincs ilyesmiről. Azt hangoztatta, hogy az EU ugyanolyan határozott és elszánt lesz ebben a kérdésben, mint a távozó Bizottság. A bejelentés annak kapcsán hangzott el, hogy a tagállamok illetékes miniszterei újra megvitatták a lengyel helyzetet. A tanácskozáson a német és a francia képviselő megerősítette, hogy a jogállam az európai terv magját alkotja. Az illetékes német államminiszter szerint Varsó még nem adott kielégítő választ a vele szemben megfogalmazott aggályokra. A soros elnökséget ellátó Finnország szintén úgy nyilatkozott, hogy csattanós választ kell küldeni azoknak a tagoknak, amelyek szembemennek a demokratikus játékszabályokkal. Idetartozik, hogy ilyen esetben csökkentsék az uniós támogatásokat. A Bizottság a tervek szerint szeptemberben tart meghallgatást Magyarország ügyében.
Szerző

Pénzelvonás csak a legvégső esetben: a populista kormányok elégedettek az EU új vezetőjének mondásaival

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:50

Urusla von der Leyen megértést kér Közép- és Kelet-Európa jogállami hiányosságai ügyében, írja a Süddeutsche Zeitung. Fontosnak nevezte, hogy a jövőben tárgyszerű legyen a vita, mert az új tagok úgy érzik, hogy nem fogadják el őket egyenrangú partnerként. Ezért nem szabad kiélezni a párbeszédet, ahogy az idáig történt, mert akkor bizonyos országok és népek azt hiszik: őket kollektíven bírálják egyes jogállami gondok miatt. Arra a megjegyzésre, hogy a Bizottság szerint Lengyelországban veszély fenyegeti a bíróságok autonómiáját, Magyarország esetében pedig az EP a demokrácia korlátozást állapította meg, úgy válaszolt, hogy a cél a teljes jogállamiság, ám az sohasem tökéletes. Pénzügyi szankciókat csak a legvégső esetben tart elképzelhetőnek. A súlyosan eladósodott Olaszországnak a leendő bizottsági elnök rugalmasságot helyezett kilátásba. Nem kívánta elkötelezni magát amellett, hogy minden kormánynak ki kell vennie részét a menedékkérők átvételéből. Úgy fogalmazott, hogy ha az országok részszempontokat helyeznek előtérbe és kölcsönösen egymást vádolják, az blokádhoz vezet. A lap úgy értékeli, hogy von der Leyen békülékeny hangot ütött meg a kulcskérdésekben, amit alighanem érdeklődéssel fogadnak főleg Olaszországban és Lengyelországban. A PiS több képviselője azt közölte, hogy a német jelölt pártjuknak köszönheti, hogy a Bizottság elnöke lesz.
Szerző

Die Welt: Urusla von der Leyen nem válaszolt arra, hogy ajánlott-e valamit a Fidesznek a támogató voksokért

Publikálás dátuma
2019.07.19. 07:39

Az Európai Bizottság új elnöke szerint az éves demokráciavizsgálat úgyis minden visszásságra fényt derít.
Ursula von der Leyen igazából nem válaszolt arra a kérdésre, hogy felajánlott-e bármiféle ellenszolgáltatást a Fidesznek vagy a lengyel PiS-nek, amiért azok támogatták megválasztását a Bizottság élére, írja a Die Welt. A konzervatív lapnak adott interjújában csupán annyit mondott, hogy a közép- és keleti államok bíztak benne, mert ismerik még védelmi miniszterként. És ottani kollégái ajánlották, ez azután sokat segített. Egyébiránt pedig azt tapasztalja, hogy az új tagok nagyobb elfogadottságot szeretnének a maguk számára, azon vannak, hogy jobban látszódjanak. Kiemelte, hogy a jogállamiság az egyik legszentebb érték az unión belül. A vitát meg kell tisztítani az érzelmektől épp ezért megerősítette: támogatja, hogy Brüsszel ezentúl minden tagállamban évente vizsgálja a demokrácia állapotát. Ily módon nem ujjal mutogatnának bizonyos kormányokra, hanem minden országot egyformán nagyító alá vennének. Mert mindenkit egyenlő mércével kell mérni, így Berlint és Párizst is. Hozzáfűzte, hogy a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlensége az unió lényegét alkotja. Ezért a jövőben is mindig cselekedni kívánnak, ha valahol veszély fenyegeti ezt az alapot. A riporter itt közbevetette, hogy Magyarországon már jóformán nincs is független újság, amire a válasz az volt, hogy a már említett új megfigyelő mechanizmus fel fogja tárni, ha bárhol megsértik az alapnormákat. A populizmus jelenségéről azt mondta, hogy a demokrácia nem magától értetődő. Gyenge és harcolni kell érte. Fontosnak nevezte az EU egységének erősítését, mert ahogy mondta, a világnak több Európa kell. A migrációról szólva kifejtette, hogy immár nyilvánvaló: az egyszerű válaszok nem visznek sehová. Hiszen az egyik kerítéssel akarta megállítani a bevándorlást, a másik ezzel szemben azt hangoztatta, hogy ha megmentik a bajbajutottakat a tengeren, akkor nincs is probléma. A dolog úgy áll, hogy emberi megoldást kell találni, átfogó megközelítést kell alkalmazni. Ehhez sok pénzt kell befektetni Afrikában, hogy csökkenjen a nyomás, egyúttal vissza kell szorítani az embercsempészetet. Azon kívül meg kell reformálni a közös menedékpolitikát, továbbá a külső határok védelmével fenn kell tartani Schengent. De egészet komplexen kell kezelni, az emberáradat okainak enyhítésétől kezdve a Dublini rendszer átalakításáig. A politikus humanitárius kötelességnek nevezte, hogy kihúzzák a tengerből a hajótörött menekülteket, de azzal is egyetért, hogy a déli államok nem akarják egyedül viselni a befogadással járó költségeket. Arra a kérdésre, hogy miként igyekszik meggyőzni ez ügyben a magyar és a lengyel kormányt, azt felelte, hogy vannak országok, amelyek sajátos gondokra összpontosítanak, és nem hajlandó elmozdulni álláspontjukról. De az ilyen patthelyzetet át kell hidalni. Oroszországra áttérve azt fejtegette, hogy már jó ideje tapasztalni: Moszkva ellenséges politikát folytat. Kezdve a nemzetközi jog megsértésétől, egészen odáig, hogy próbálja megosztani Európát. A Kreml azonnal kihasznál minden gyengeséget. Ezért ragaszkodni kell a szankciókhoz, de továbbra is nyitottnak kell lenni a párbeszédre. Ugyanakkor az eddiginél hatékonyabban kell leleplezni a dezinformációs kampányokat. Európa képes demokratikusan, átláthatóan, a szabad sajtó segítségével válaszolni ezekre a kísérletekre.
Szerző