Túl messzire ment a propaganda

Publikálás dátuma
2019.07.20. 09:25
opale53546 05
Fotó: Julien Falsimagne /
Soros Györgynek minimális szerepe van a Riporterek Határok Nélkül működésében, abszurd, ahogy a magyar kormány démonizálja őt - mondta Pierre Haski, a szervezet elnöke.
Miként értékeli a magyar sajtó helyzetét? Az RSF legutóbbi kimutatása szerint Magyarország e tekintetben a 87. helyen áll a világ 180 országa közül. Ez rendkívül rossz helyezés egy uniós állam számára. Az EU-s államok többsége a 30-50 hely között található. A magyar sajtó esetében folyamatos romlás figyelhető meg. A kormányt emiatt közvetlen felelősség terheli, az általa meghozott törvények, vagy éppen a közszolgálati televízió rendkívül elfogult híradása miatt. A kormányhoz közel álló személyiségek, oligarchák veszik át az ellenőrzést a médiumok felett, majd esetenként bezárják őket. Magyarország nem az egyedüli Európában, ahol rosszabbodott a média helyzete, így összességében Európában is aggodalomra adnak okot a fejlemények. Mennyire nevezhető az Európai Unió, vagy akár az Európai Néppárt (EPP) hibájának, hogy idáig fajult a helyzet? Nem voltak-e túlságosan is elnézőek Magyarországgal, illetve a Fidesszel szemben? Alapvetően az volt a gond, az EU-ban korábban senki sem látta előre, hogy egy tagországban felmerülhetnek ilyen problémák, s egyáltalán lehetségessé válik az, hogy visszafejlődik a demokratikus intézményrendszer. De példaként említhetném a Brexit következményeit is: olyanra sem volt még példa az Unióban, hogy egy tagország távozzék, így ilyen esetre sem volt felkészülve az Unió. Az egységes Európa teljesen más alapokon jött létre: éppen befogadta azokat az államokat, ahol a diktatúra után szabadságot, demokráciát akartak az emberek. Egy diktatórikus berendezkedésű állam nem csatlakozhatott az Unióhoz, hiszen az EU nem csak gazdasági, hanem közös értékeken alapuló közösség. A demokratikus alapszabályok megsértése miatt végül a 7-es cikkely szerinti eljárás indult Lengyelország és Magyarország ellen. Ami az Európai Néppárt szerepét illeti, e tekintetben kissé más a helyzet. Egy pártcsaládról van szó, amelynek tiszteletben kellene tartania saját értékrendjét. Ehhez képest belső ellentmondásba keveredett a Fidesz jogsértései miatt, s nem mert lépéseket tenni ellene, tartva a következményektől. Az európai parlamenti voksoláson azonban a populisták kevesebb mandátumot szereztek a vártnál, nem lettek annyira erősek, amint azt saját maguk remélték, így nem tudják befolyásolni az EU intézményeit. Az EPP-nek ezért most bátorságot kellene tanúsítania, és kezelnie egy olyan kérdést, ami Európa identitására is hatást gyakorol. 
Milyen a helyzet a többi visegrádi országban? Nem ideálisak az állapotok s nem csak a sajtószabadság, hanem a sajtót övező politikai klíma tekintetében sem. Kirívó eset, amikor 2017-ben Csehországban Milos Zeman elnök egy sajtóértekezletén hamis kalasnyikovot fogott az újságírókra. A média bírálata elfogadható, az azonban nem, ha a gyűlöletet keltik vele szemben. Vannak olyan határok, amelyeket ismerniük kellene a politikai élet szereplőinek. Ha átlépik ezeket, annak súlyos következményei lesznek, amint ezt Szlovákia példája is mutatja. Nem azt mondom, hogy a szlovák újságíró, Jan Kuciák szembeni gyilkosságot közvetlenül ez a politikai klíma idézte elő, de hogy hozzájárult, az biztos. Ugyanakkor az ottani társadalom példamutató módon reagált. Számomra lenyűgöző volt a gyilkosságot követő tüntetéshullám, illetve Zuzana Caputová elnökké választása. Az emberi jogok szakértőjéről van szó, aki megválasztása után mozgalmat hozott létre Kuciak emlékére. Megállapítható, hogy a Kuciak gyilkosság is komoly szerepet játszott Caputová megválasztásában. Ez pedig reményt ad a teljes közép-európai térség számára: ha az emberek veszélyben látják a demokratikus értékeket, képesek kiállni értük. Ez egyfajta kezdet. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy igen negatív folyamatoknak lehetünk tanúi az Egyesült Államokban is. Donald Trump elnök azt állítja, hogy az újságírók a nemzet ellenségei. Az ilyen kijelentések is hozzájárulhattak ahhoz az esethez, amikor egy férfi Minneapolisban lövöldözni kezdett a helyi újság szerkesztőségében. Nem gondolja-e azt, hogy Magyarországon túl apatikusak az emberek? Említette a szlovákiai tüntetéseket, de az elmúlt években, Csehországban, és Romániában is sokan vonultak az utcára, Magyarországon azonban nem könnyű elképzelni azt, hogy ennyien megmozdulnának a demokrácia védelmében. Nem hiszem, hogy ez így lenne, hiszen Magyarországon is voltak jelentős megmozdulások, például az úgynevezett rabszolgatörvény ellen. Két dolgot azonban le kell szögezni. Egyfelől azt, hogy Orbán Viktornak van tehetsége a politikához, hatékony, amit csinál, jelentős többséggel kormányozhat, másrészt pedig a média ellenőrzése és a propaganda is komoly hatást gyakorol a társadalom egy nem is csekély részére. Különösen a közszolgálati csatornák járnak élen a kormánypropaganda közvetítésében. Jól látható, hogy a társadalmat teljes ellentmondásba kényszerítik. Egyfelől ugyanis az ország az Európai Unió tagja, s az emberek büszkék is erre, másfelől viszont a kormánypropaganda állandó bírálatokkal illeti az Európai Uniót, folyamatosan hazugságokat terjeszt a bevándorlókról. Ez a kampány időnként túl messzire megy. A Soros György, vagy a Jean-Claude Juncker elleni plakátkampány minden határon túlment, s etikai szempontból is elfogadhatatlan volt. Hogy fogadhat el az ország pénzt az Európai Uniótól, ha az Európai Bizottság elnökét démonizálják? Ez is teljes ellentmondás.
Tavaly a Fidesz frakciója Soros-szervezetnek bélyegezte a Riporterek Határok Nélkült... Az RSF már több mint 25 éve létezik, s különböző források állnak a rendelkezésére. A Soros György által fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány is a támogatók között van, ám az általa kapott pénz minimális szerepet játszik az RSF működésében. Szervezetünk a függetlenségre építette a finanszírozását, ami azt jelenti, hogy egyik támogató sem befolyásolja a működését. Ha holnap Soros György úgy döntene, nem támogat tovább bennünket, ugyanúgy folytatnánk a munkát. Ugyanakkor teljesen abszurd, ahogyan a magyar kormány démonizálja Soros Györgyöt. Szervezete a világ minden táján hozzájárult a demokrácia erősítéséhez, s nem csak Európában. S ne feledjük, hogy Orbán Viktor maga is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Nagy-Britanniában. Az ön hazájában, Franciaországban milyen az újságírók megítélése? Nagyon népszerűtlenek, a bizalom velük szemben jelentősen csökkent. Ennek különböző okai vannak. Korábban bárki lehetett újságíró, ám a második világháború után egyre több iskolában oktatták a szakma fortélyait. Az újságírók egyre magasabb végzettségűek, diplomás emberek lettek, akik gyakran a felső tízezerből érkeztek, így sokan az elit képviselőiként tekintenek rájuk. A bírálók szemében az újságírók nem képesek ellátni alapvető feladatukat, nem tudnak a hatalom hiteles ellenpontjaivá válni. Újságírói hibák is hozzájárultak ehhez a negatív megítéléshez. A hírtévék folyamatos megjelenésének is negatív következményei lettek. A közösségi oldalak révén pedig egy párhuzamos médiafelület is keletkezett, amely már nem a hagyományos szabályok szerint működik. A szélsőjobb ebben az álhíreket is terjesztő világban lelt menedékre. Amikor például Franciaország a marokkói Marrakesben aláírta az ENSZ migrációs csomagját, a szélsőjobb azt állította, Macron eladta az országot a világszervezetnek és 800 ezer menekült áramolhat az országba. Miközben a marrakesi megállapodásnak semmiféle befolyása sincs az egyes országok döntéshozatalára. Vagy egy másik eset. Miután idén januárban aláírták az új német-francia barátsági szerződést, a szélsőjobb azzal vádolta a kormányt, hogy el akarja adni a németeknek Elzászt. Ma már nincs abszolút igazság. Megvan a te igazságod és az enyém. Ez pedig az újságírás tagadása, hiszen ennek lényege: a tényekre kell építeni. A sajtó előtt óriási munka áll, hogy újra megtalálja hitelességét. Globálisan mennyire befolyásolja negatívan az újságírók megítélését Donald Trump, aki fake news (álhír) médiának nevezi az őt bíráló médiumokat? Mindenképpen befolyásolja, olyan értelemben például, hogy ledönti a tabukat, ez pedig az európai politikai vezetőkre is hatással van: ha neki lehet, nekünk miért nem? Ha az Egyesült Államok elnöke nyíltan ki meri jelenteni, hogy az újságírók a nemzet ellenségei, akkor az európai populista vezetők is ugyanezt hajtogathatják. Trump rendkívül veszélyes hatást gyakorol a politikára. Példátlannak találom például, hogy Boris Johnson, az egykori brit külügyminiszter nem védte meg a Washingtonba akkreditált brit nagykövetet, aki egy kiszivárgott dokumentum szerint alkalmatlannak minősítette a Trump-adminisztrációt. Ha Johnsont brit miniszterelnökké választják meg, Trump kiszolgálójává válik. Ön nagy Kína-szakértőként ismert. Látni-e pozitív jeleket az országban a sajtót illetően? A válasz egyszerű, nem. Ma Kínában olyan hatalom vezeti az országot, amely minden a Hu Csin-tao elnöksége alatt keletkezett kiskaput bezárt. Hszi Csin-ping jelenlegi elnök a civil szervezeteket a Nyugat kiszolgálóinak állította be. Természetesen nem Soros Györgyöt kárhoztatják, őt nem ismerik, de a módszer ugyanaz. Peking a hongkongi tüntetéseket is a „Kína-ellenes erők” áskálódásának nevezi. 2012-ben Hszi Csin-ping megírta tíz reguláját, amelyben felsorolja, milyen ellenségekkel szemben kell harcolnia Kínának. S közéjük sorolja a sajtószabadságot nyugati módra.

Faültetéssel állítanák meg a salvadori kivándorlást

Publikálás dátuma
2019.07.20. 08:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Havonta utalna pénzt Mexikó, hogy a salvadori gazdák gyümölcsfákat ültessenek, a kezdeményezés tízezreket juttathat munkához.
Mexikó faültetéssel próbál segíteni Salvadornak, hogy javuljon gazdasági helyzete és kevesebb lakosának kerekedjen kedve kivándorolni és eljutni az Egyesült Államokba A tervet pénteken jelentette be San Salvadorban Mexikó külügyminisztere, Marcelo Ebrard és Salvador új elnöke, Nayib Bukele. Az elképzelés szerint Mexikó havonta 250 dollárt ajánl fel gazdáknak gyümölcsfák és ipari hasznosítású fafajták ültetésére. A termés és a faanyagok utáni bevétel teljes egészében az ültetőé. Minderre 31 millió dolláros összeget különített el Mexikó, és a számítások szerint 20 ezer ember jut így rendszeres jövedelmű munkához.
Hasonló programot tervez indítani a mexikói kormány a szegénység enyhítésére Mexikó déli részén, továbbá Hondurasban és Guatemalában – írja az MTI.
Szerző
Frissítve: 2019.07.20. 09:12

Hajója azonnali elengedését követeli London az irániaktól

Publikálás dátuma
2019.07.20. 08:31
Az Iráni Forradalmi Gárda egyik gyorsnaszádja, hajót katonai motorcsónak kíséri
Fotó: AFP/ Irna
Nagy-Britannia kemény válaszlépéseket ígér a pénteken elfoglalt tanker ügyében. Teherán balesetre hivatkozik, de valószínűbb, hogy bosszúról van szó.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint London nem tervez katonai akciót az Irán által pénteken lefoglalt brit tartályhajó kiszabadítására, de követeli az iráni hatóságoktól a hajó azonnali elengedését. Londoni elemzői vélemény szerint amerikai katonai beavatkozás sem valószínű. Az iráni Forradalmi Gárda péntek este a Hormuzi-szorosban elfoglalt két brit tartályhajót,m majd az egyiket közülük magukkal is vitték. London tájékoztatása szerint a két hajó személyzetének tagjai között nincsenek brit állampolgárok, a 23 fős legénység indiai, orosz, lett és Fülöp-szigeteki – írja az MTI. A hadihajó iráni bejelentés szerint a bandar-abbászi kikötőbe kísérték a brit tartályhajót - a legénység mind a 23 tagja jelenleg a kikötőben van járműve fedélzetén, és az eset kivizsgálásának végéig ott marad
Pénteken késő este kétszer is összeült a brit kormány különleges helyzetekben ülésező tanácskozó testülete (COBRA). A bizottság értekezleteiről a kormány rendszerint nem ad nyilvános tájékoztatást, de Hunt a tanácskozás szünetében a BBC televíziónak elmondta: az egyik hajó, a Stena Impero irányt váltott, és Irán felé vette útját, miután négy naszád körülvette és a levegőben egy helikopter követi.  A másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, de szintén brit tulajdonú Mesdart Hunt tájékoztatása szerint tíz gyorsnaszád állította meg. Az első jelentések szerint ezt a hajót is eltérítették, ám a Norbulk kapitánya később jelentette, hogy a katonák elhagyták a fedélzetet, és a tanker folytathatta útját. Személyi sérülésről egyik incidens esetében sem érkezett hír.
Jeremy Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik. A brit külügyminiszter Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni. Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani, Nagy-Britannia pedig „kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek. Jeremy Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek „katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik. Hozzátette: ha a szabad hajózás elé korlátok emelkednek a térségben, annak Irán lenne a legnagyobb vesztese, ezért Irán érdeke a helyzet mielőbbi megoldása. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői szombat hajnali helyzetértékelésükben közölték: várakozásuk szerint az amerikai kormány valószínűleg visszafogottan reagál a provokáló iráni lépésekre. A ház hangsúlyozza, hogy Donald Trump amerikai elnök magasra helyezte a lécet a katonai reagálás szempontjából, és ilyen reakcióra valószínűleg csak akkor szánná rá magát, ha amerikai állampolgárok sérülnek meg vagy vesztik életüket. 

Irán már korábban beígért egy hajófoglalást

Teherán aztán szombaton megindokolta a Stena Impero eltérítését: hatóságaik állítólag  azért foglalták le előző nap a Hormuzi-szorosban a  brit tartályhajót, mert balesete volt egy iráni halászhajóval. Az iráni halászhajó vészjelzést adott le, de a Stena Impero nem vett erről tudomást - közölte Allahmorad Afifipur, Hormuzgán tartomány kikötői és tengeri hatóságának vezetője szombaton a Farsz hírügynökséggel. A brit hajó legénységének mind a 23 tagja jelenleg a bandar-abbászi kikötőben van hajóján, és az eset kivizsgálásának végéig ott marad – tette hozzá. Arról nem számolt be, hogy milyen baleset történt, és azt sem magyarázta meg, hogy miért kellett megszállni a Mesdart is. A magyarázatot az is hitelteleníti, hogy a hónap elején a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat. Csak akkor engedték volna szabadon az iráni hajót, ha a teheráni kormány garantálja, hogy rakománya nem jut el Szíriába.   
Irán pedig már a Grace 1 lefoglalása után kilátásba helyezte, hogy ellenlépésként lefoglal egy brit kereskedelmi hajót.

Az, hogy Irán technikai jellegű magyarázatot adott a brit hajó lefoglalására, hírügynökségek szerint azt is jelentheti, hogy megpróbálja mérsékelni a feszültséget közte és Nagy-Britannia, illetve általában közte és a nyugati hatalmak között.
Szerző
Frissítve: 2019.07.20. 15:05