30 évvel megfiatalíthatja az agyat a tanulás

Publikálás dátuma
2019.07.19. 14:03

Fotó: Shutterstock
Az új dolgok megtanulása már hat hét alatt 30 évvel megfiatalíthatja az idős emberek agyát - ezt állítja egy új kutatás, amely a Kaliforniai Egyetem Riverside-i intézményében készült.
A tudósok felfedezték, hogy több új dolog egyidejű tanulása megnöveli a szellemi teljesítményt, és megvédi az embereket az Alzheimer-kórtól. Az ilyen új készségek köre nagyon széles skálán mozoghat egy új nyelv tanulásától egy iPad használatán át a zeneszerzésig és a festésig.
Rachel Wu, az egyetem pszichológusa hangsúlyozta: a kognitív hanyatlás megelőzésének hatékony módja lehet, ha az ember új dolgokat tanul, ahogy a gyerekek. Ezért arra biztatja az időseket, hogy legyenek olyanok, mint a "szivacs", tanuljanak új dolgokat, legyenek motiváltak.
Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos kutatások, korábbi tanulmányok bizonyították, hogy az idősebb emberek kognitív képességeinek hasznára válik, ha új dolgokat sajátítanak el. De ezekben a vizsgálatokban egyidejűleg csak egy új képesség megtanulásáról volt szó vagy az új dolgok egymást követő elsajátításáról.
Wu kutatásában az 58-86 éves résztvevőket arra kérték, hogy három hónapig párhuzamosan 3-5 kurzust végezzenek heti 15 órában. Csupán hat hét után a résztvevők kognitív képességei elérték a középkorúak, 30 évvel fiatalabbak szintjét. Az új dolgokat nem tanuló kontrollcsoport tagjainak kognitív képességei nem változtak a hat hét alatt.
Wu hangsúlyozta: a kutatás igazolta, hogy az intenzív tanulás az idősebbek körében is megvalósítható, és hasznos lehet kognitív képességeik javulása szempontjából.
Világszerte 50 millió ember szenved demenciában és a demenciás esetek 60-70 százalékát okozó Alzheimer-kórban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Jelenleg nincs gyógymód a demenciára.
Szerző
Témák
demencia tanulás

Szentélyként működhetett a Baradla-barlang

Publikálás dátuma
2019.07.18. 11:19

Fotó: Komka Péter / MTI
Évezredekkel ezelőtt szent helyként működhetett az Aggtelek melletti Baradla-barlang, erre utal az a 5000, illetve 3200 éves, 59 tárgyból álló páratlan leletegyüttes, amelyet az ELTE régészei találtak.
Bronzkori kerámiákat, edényeket, díszített bronzvereteket és fecskefarok alakú csüngőket, emberi és állati maradványokat is találtak a régészek az Aggtelekhez tartozó Baradla-cseppkőbarlangban. A szakemberek ezek alapján úgy vélik, ezek egy ceremoniális ruha tartozékai lehetnek, így a barlangot szentélyként használhatták. Szabó Gábor, az ELTE ásatásvezető régésze a Borsnak azt mondta, a vélhetően fontos kultuszhelyszínen beavatási szertartásokat végeztek, áldozatokat mutattak itt be, amelyekre akár az Alföldről is érkezhettek emberek. 
Az ásatásvezető szerint a barlangi vízfolyások következtében kialakuló vastag, 20-30 centiméteres mésztufaréteg alatt az ősi rítusokhoz használt kellékek szinte tökéletes alakjukban maradtak fent. Ha sikerül gyorsan megtisztítani a páratlan kincseket, már fél év múlva a Nemzeti Múzeumban lehetnek - tette hozzá.
Hétfőn az Index számolt be arról, hogy a régészek váratlanul bukkantak az 5000, valamint a bronzkori, nagyjából 3200 éves leletegyüttesre, a fémkereső műszer olyan helyen jelzett, ahol a kutatók korábban már többször eredmény nélkül átmentek. Most azonban a sziklák alatt bronzkori ceremoniális ruházat vereteire bukkantak. 
Az 59 tárgyból álló bronzlelet egy barlangi pataktól nem messze, házikóalakba tett sziklák alatt, pont olyan helyen került elő, ahol az ember a kincseket általában elképzeli

– mondta Szabó Gábor.

Magyarország egyik legismertebb cseppkőbarlangját már százötven éve kutatják, az ELTE tanszékvezető régésze négy éve indította a fémkeresős régészeti projektjét, amelynek során már harminc bronz- és aranykincset talált az országban.
A bronztárgyakat és a kerámiákat restaurálják, és természettudományos vizsgálatokat is szeretnének végezni rajtuk. A kutatók remélik, hogy az áldozati lakomákról fennmaradt állatcsontokon végzett izotópvizsgálatokkal azt is sikerül kideríteni, hogy honnan vitték őket a barlangba. A növényi maradványokat táplálkozástörténeti szempontból is fontosnak tartják a szakemberek, a barlangban szétszórva talált, elsőre újkőkorinak gondolt embercsontokat pedig radiokarbon-vizsgálatokkal fogják megvizsgálni, de leletek embertani és archeogenetikai szempontból is izgalmasak lesznek. 
A Baradla-barlangban a régészeti ásatások augusztusban és jövőre folytatódnak.
A hvg.hu vette észre, hogy a építkezés előtt végzett feltárásról a brit The Sun is beszámolt.
Szerző
Témák
Aggtelek

Az elhízott gyerekeknél nagyobb a szklerózis multiplex kockázata

Publikálás dátuma
2019.07.18. 09:34
Obesity
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A túlsúly növeli a betegség relapszáló-remittáló típusának kialakulási esélyét és rontja a kezelés hatékonyságát.
Nagyobb a szklerózis multiplex betegség kialakulásának a kockázata az elhízott gyermekeknél, akik ráadásul rosszul reagálnak a betegség kezelésére német kutatók szerint. A Göttingeni Egyetem kutatócsoportja az Amerikai Orvostársaság folyóiratában (JAMA) közzétett tanulmányában feltárta, hogy a túlsúlyos, elhízott gyermekeknél nagyobb a kockázata a betegség relapszáló-remittáló típusa kialakulásának, és ezen betegek kevésbé fogékonyak a kezelések során használt gyógyszerekre. A kutatók 453 szklerózis multiplexszel diagnosztizált 18 évesnél fiatalabb gyermek orvosi kartotékainak elemzése alapján jutottak erre a következtetésre - olvasható a Medical Xpress című honlapon.
A szklerozis multiplex krónikus, a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége, amelynek következtében károsodnak az idegsejtek és az idegsejteket körülvevő úgynevezett myelin. Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet. 
A betegség relapszáló-remittáló típusa esetében az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakok (remissziók) váltják fel. Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. Ezek a terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat. 
A német kutatók kimutatták, hogy a tanulmányba bevont SM-ben szenvedő gyermekek 13 százaléka túlsúlyos, közülük 14,8 százalék elhízott volt. Felfigyeltek arra, hogy ezen gyerekek nem reagáltak jól a kezelésekre és esetükben magasabb volt a fellángolások aránya. A legelhízottabb gyermekeknél mutatták ki a legmagasabb fellángolási arányt.
Szerző