Soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél

Publikálás dátuma
2019.07.20. 07:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nem csökkent a rendvédelmi területen tapasztalható munkaerőhiány, ráadásul a hivatásos állomány 40 százaléka azt fontolgatja, hogy felmond.
A rendvédelmi terület valamennyi szakmája bajban van a rendőröktől és a tűzoltóktól a pénzügyőrökön át a büntetés-végrehajtásig. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) januárban készült felmérése szerint ráadásul a helyzet tovább romolhat, mert minden ágazatban a felmondást fontolgatja a hivatásos állomány 40 százaléka. A Belügyminisztériumban (BM) egy munkacsoport dolgozik hetek óta a rendvédelmi életpálya folytatásának kidolgozásán, miután a 2015-ben indult előző – összesen 50 százalékos béremelést tartalmazó - csomag utolsó 5 százalékos növelése idén január elsejével elvben megtörtént, így a program befejeződött. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) adatai alapján a rendőrök legalább 30 százaléka azonban 2019-ben már nem kapott egy fillérrel sem többet. Elnökük, Pongó Géza azt mondta lapunknak, soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél, az utóbbi tíz évben általában kétszázan léptek ki január és december közt, de tavaly 2 ezerre ugrott a szám. Ami a 2019-es mozgásokról máris biztosan kijelenthető – tette hozzá az FRSZ vezetője -, hogy a korábbi közalkalmazotti, vagyis civil állomány 7 százaléka nem írta alá a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra” vonatkozó törvénymódosítás alapján kötelezővé tett új kinevezési okmányát. Vidéken kevés a munkahely, ott kevesebben, a nagyvárosokban többen lépték ezt meg – sorolta a szakszervezeti elnök. A februári átminősítéssel a rendvédelmi alkalmazottak beleegyezésük nélkül akár két évig átirányíthatók más munkahelyre, a napi munkaidejük 12 órás lehet, de nincs szó a túlmunka kifizetéséről, durván korlátozhatják alapjogaikat, bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, a béreiket évente felülvizsgálhatják. 
Lesz folytatása az életpályának, ígérte már tavasszal a BM, erről Pintér Sándor is említést tett júniusi parlamenti bizottsági meghallgatásán, de a tervek részletei azóta sem derültek ki. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalókat képviselő szervezetei megelégelték a titkolózást, az oldal vezetője hétfőn levelet írt a belügyminiszternek, amiben azt kéri, őket és az MRK képviselőit is vegyék be az előkészítő tárgyalásokba. Powell Pál lapunknak azzal indokolta a lépést, hogy elegük van a látszategyeztetésekből, amikor a tanácskozás kezdetén kapják meg a terjedelmes javaslatokat, hogy döntsenek róluk. Másrészt pont egy éve küldték el a szerintük legfontosabb lépések listáját a tárcának, de még annyit sem jeleztek nekik vissza, hogy valaki elolvasta azokat. A BM valamennyi illetékese és az egyes területek országos parancsnokai is ismerik a szakmai szervezet 60 ezer rendvédelmi dolgozó megkérdezésével rendezett felmérésének eredményeit, azokat Dobson Tibor egy prezentáción mutatta be nekik. A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a Népszavának is elmondta, hogy a hivatásos állomány majdnem 30 százaléka, 18 és félezer munkatársuk töltötte ki a kérdőívet és a válaszok alapján a nagyon magas pályaelhagyási szándék mögött egyértelműen a piaci béreknél jóval kisebb fizetések állnak, különösen az alacsonyabb beosztásban, jellemzően tiszthelyettesként dolgozók körében. Az anyag alapja lehet a rendvédelmi életpálya program továbbfejlesztésének – fogalmazott a tűzoltó dandártábornok. A folytatást szerinte is sürgősen ki kell dolgozni, mert sokakat már csak a szakmaszeretet tart a pályán, főként a nyugati országrészben nem ritkán külföldi állásért, de itthon is dupla pénzért szerelnek le az állomány tagjai. Az MRK elnöke arra figyelmeztette a belügyi vezetőket, hogy nem jó a hangulat az állományban, baj van az utánpótlással is, és hogy egyformán kezeljenek minden szakmai területet, mert ezek együtt garantálják a biztonságot az országban. Dobson Tibort meghallgatták, de nem tudja ő sem, hogy mit használnak fel a javaslataikból, eddig nem vonták be a tervezésbe. A munkavállalók szervezetei nagyon sokban megegyező javaslatokat tettek le a kormány asztalára. Többször sürgették a tíz éve változatlanul 38 650 forintos illetményalap megemelését, a rendvédelem hivatásos állományában ugyanis az is borzolja a kedélyeket, hogy a honvédségnél januártól 44 600 forintra emelték ezt az összeget. Meg is indult az átigazolás a belügyes munkahelyekről a honvédelmi tárca kötelékébe. A három legfontosabb megoldásra váró feladat felsorolásakor tehát Powell Pál és Dobson Tibor is a béremelést említette elsőként, a pontos mérték nélkül, bár van a kötelékhez tartozó szakszervezetek közt több is, amelyik azonnali 50 százalékot szeretne elérni. Fontosnak tartják, hogy a korpótlékot már 5 év szolgálati idő után megkapja a dolgozó a mostani tíz év helyett, mert az MRK elnöke szerint 3-5 év után lehet kellő tapasztalattal bíró hivatásosnak tekinteni a rendvédelemben dolgozókat, ekkor új minőség kezdődik, amit díjazni kell. A második nagy feladat a munkatársak lakhatásának segítése, egy településmérettől függően differenciált támogatási rendszer kidolgozása. Harmadikként említették a biztonság kérdését. Dobson Tibor emlékeztetett rá, hogy már 2015-ben kidolgoztak egy életpálya biztosítási rendszert, amiről kormány-előterjesztés is készült, de végül levették a napirendről. Ezzel vagy másként, de meg kell oldani, hogy méltósággal fejezhessék be a szolgálatot azok, akik egészségük megromlása vagy idős szüleik, netán beteg gyermekük gondozása miatt kénytelenek levetni az egyenruhát. A BÉT május végi ülésén a tárca képviselői azt ígérték, hogy augusztus végén, a következő ilyen találkozón már lesznek javaslatok ezeknek a gondoknak a kezelésére. A Belügyminisztériumtól azonban a tárgyalások részleteit firtató kérdéseinkre csak azt az általános választ kaptuk, hogy folyamatosan egyeztetnek „az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a Belügyi Érdekegyeztető Tanáccsal és a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztetési Tanáccsal. Az érdekegyeztető fórumok összehívására a rendészeti életpályamodellt érintő jogszabálymódosítások, -tervezetek társadalmi egyeztetésének keretében kerül sor.” Vagyis minden marad a régiben, a javaslatokat majd csak a szövegezés után láthatják a dolgozók, a szakma képviselői. Nagy kérdés, hogy hányan tartanak ki az új rendvédelmi életpálya elfogadásáig és a megígért jövő januári bevezetéséig.

Takarítóból is kevés van

Közbeszerzési adatok szerint a BRFK külső takarító céggel kötött szerződést olyan munkákra, amelyeket korábban belső emberek végeztek. A pályázat indoklásában egyértelművé tették, hogy már ezen a területen is akkora a létszámhiány, hogy kénytelenek több külső segítséget igénybe venni. Érdeklődésünkre az ORFK megerősítette, hogy az utóbbi félévben a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok 22 takarítási, 58 karbantartási, 97 egyéb, összesen 177 szerződést kötöttek, melyek közül 15 szerződés váltott ki belső feladatellátást.

Polt Péter megakadályozná, hogy az Európai Bíróság vizsgálja Handó Tünde intézkedéseit

Publikálás dátuma
2019.07.19. 21:05

Fotó: Népszava
A legfőbb ügyészség szerint EU-s bíróság nem dönthet erről.
Vasvári Csaba büntetőbíró az Európai Bírósághoz fordult többek között azért, mert Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke érvényteleníti a neki nem tetsző bírók által elnyert pályázatokat. A legfőbb ügyészség gyorsan a Kúriához fordult, Polt Péterék szerint ugyanis az Európai Unió Bírósága nem dönthet erről írja az Azonnali. A Handóval korábban pereskedő Vasvári védői indítványra előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi székhelyű EU-s bíróságtól. A bíró az indítványban a konkrét ügyhöz kapcsolódó külföldi vádlott nyelvhasználati joga mellett a magyar bírósági rendszer általánosabb problémáit is firtatta, hogy:
  • Összefér-e az uniós jogban is garantált bírói függetlenség elvével az, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással?
  • Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben?
  • Rendben van-e az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek?
   Az előzetes döntéshozatal annyit jelent,  hogy
ha egy tagállami bíróság előtt egy ügy eldöntéséhez az EU-s jog értelmezése szükséges, akkor az Európai Bíróság ezt értelmezze, illetve döntsön arról, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e egy-egy tagállami jogszabály, vagy gyakorlat.

A Vasvári által beadott indítvány egy svéd állampolgár lőszertartási ügyével kapcsolatban született meg, amin ő maga is dolgozott: a terhelt fél ügyvédje ugyanis kifogásolta a büntetőeljárás menetét, emiatt akart az Európai Bírósághoz fordulni.  A Legfőbb ügyészség, azonban úgy véli, csupán két esetben adható be ilyen kérelem:
  • 1. amennyiben uniós jogot kell értelmezni,
  • 2. vagy ha a magyar jog nem felel meg az uniós szabályoknak.
Ezért Polt Péterék egy rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal fordultak a Kúriához, mert szerintük a beadott előzetes döntéshozatali kérelem „nem jogszerű”. A portál információi szerint a Legfőbb Ügyészség úgy látja, hogy a Vasvári indítványában foglalt második és harmadik kérdés (tehát ami Handó kinevezési gyakorlatát és a bírók fizetését illeti) „nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a tolmácsolással összefüggésben pedig nem is merült fel probléma a konkrét büntetőügyben.”
Szerző
Témák
Handó Tünde OBH

Meghalt Heller Ágnes

Publikálás dátuma
2019.07.19. 20:40

A világhírű filozófus kilencven éves volt, a Balatonba fulladt.
Úszni indult az MTA balatonalmádi üdülőjéből, de hiába várták vissza. Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései. A Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége. megszámlálhatatlan könyve és tanulmány jelent meg Magyarországon és külföldön is, számtalan hazai és nemzetközi kitüntetést kapott, több egyetem díszdoktora. Közéleti tevékenysége miatt sok támadás érte jobboldalról.     Saját önéletrajza szerint zsidó származású polgári családban született. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves korában kezdődtek a deportálások, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg. A háború befejeződése után Budapesten ugyan visszakapták Falk Miksa utcai lakásukat, de éhezésben és nyomorban éltek édesanyjával Az éhezés elől édesanyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, s ott ismerkedett meg a cionista mozgalom képviselőivel. A cionista mozgalomnak két évig volt tagja, ezalatt aktív szerepet töltött be, több cionista táborban volt és cionista tüntetéseken vett részt.Harcolt az ellen a nézet ellen, hogy a „kommunisták a cionizmust nacionalista ideológiának tekintették.” Önéletírása szerint, melyet Kőbányai János a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztője riportkönyvben dolgozott fel – A bicikliző majom – két évig volt a cionista világmozgalom tagja.  Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott magyar–filozófia szakon 1947-től 1951-ig. 1951-ben nyert magyar–filozófia szakos középiskolai tanári oklevelet. A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács Györgynek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben elérte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban. Ez utóbbi állomáshelyét még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-ben habilitált. 1995-től 1999-ig, nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Hazajövetelekor beválasztották az MTA levelező- (1990), majd rendes (1995) tagjai sorába. 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. Publikációit lehetetlen felsorolni. Esztétikai műveivel, etikával foglalkozó könyvein, tanulmányai nemzedékek nőttek fel abban az időben is, amikor a Kádár-rendszer Lukáccsal együtt a Budapesti Iskola és a „Lukács-óvoda” tagjait is partvonalra tette. Mind a tudományos, mind a politikai és kulturális életnek aktív szereplője volt élete végéig, emiatt rengeteg támadás érte jobboldalról. 2011 elején a hatalom a Magyar Nemzet cikksorozatán keresztül korrupcióval támadta több filozófustársával együtt. Meghurcolásuk ellen a Magyar Filozófiai Társaság elnöksége állásfoglalásban tiltakozott. Halálával feldolgozhatatlan veszteség érte a magyar tudományos és közéletet. Nem csupán filozófusként, esztétaként alkotott maradandót, hanem mérhetetlenül hiányozni fog a magyar közéletből is. Hiányozni fog az a tiszta és következetesen kíméletlen hang, amellyel a magyar politikai viszonyokat kritizálta. Hiányozni fog az a kritikai szellem, amit minden megszólalásával megtestesített, s amelynek elfojtása minden hatalom eminens érdeke. 
Ide kattintva egy részletet olvashat Olvasónapló című regényéből.
Szerző
Témák
Heller Ágnes
Frissítve: 2019.07.19. 21:01