Előfizetés

Irán már nem is titkolja, hogy bosszúból foglalta le a brit tartályhajót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.20. 15:05
Korábbi felvétel az iráni hatóságok által lefoglalt Stena Impero tartályhajóról
Fotó: - / AFP or Licensors
Szerintük jogosan jártak el, mivel korábban a britek az ő hajójukat kapcsolták le a Gibraltári-szorosban. London nem akar háborút, de határozott válaszlépéseket emleget.
A Stena Impero brit tartályhajó lefoglalása az iráni hatóságok jogszerű válasza arra, hogy a brit tengerészgyalogság július elején Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 iráni tartályhajót - közölte szombaton az iráni alkotmányvédelmi tanács. A jogtudósokból álló iráni alkotmányvédelmi tanács ritkán szólal meg állami kérdésekben, de ha megteszi, akkor véleménye Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető álláspontjának tekinthető. A tanács tagjainak felét a parlament jelöli, a másik felét a minden állami kérdésben a végső szót kimondó legfőbb vezető, akivel a testület szorosan együttműködik, emlékeztet beszámolójában az MTI.    Abbász Ali Kadhodei, az alkotmányvédelmi tanács szóvivője, magyarázatként hozzáfűzte, "a viszonosság jól ismert a nemzetközi jogban, és Irán lépése, hogy szembeszáll az ellene folytatott illegitim gazdasági háborúval, valamint hogy lefoglal tartályhajókat, ennek a nemzetközi jogon alapuló viszonossági elvnek a része".

Nem iráni vizeken, nem is a baleset miatt

A nyilatkozat jócskán ellentmond annak, hogy korábban mind a Farsz, mind az IRNA hírügynökség azt állította, a Stena Impero hajóbalesetet okozott, ezért kellett megszállnia fedélzetét az Iráni Forradalmi Gárda haditengerészeinek. A hajóbalesetről ráadásul nem is közöltek egyéb részleteket, ami arra utal, hogy talán meg sem történt.  A Stena Impero tulajdonosa, a Stena Bulk és a hajótér kereskedelmi hasznosításáért felelős cég, a Northern Marine Management péntek este Londonban kiadott közös tájékoztatása szerint hajójuk nemzetközi vizeken haladt, és betartott minden szabályt. Nem említettek semmilyen balesetet.  A brit tulajdonú hajó legénységnek 23 tagja jelenleg a kikötőben van járműve fedélzetén, és az eset kivizsgálásának végéig ott marad.
Penny Mordaunt brit védelmi miniszter szombati nyilatkozatából az is kiderült, hogy Omán területi vizein haladt a Stena Impero nevű brit tartályhajó, amikor az iráni Forradalmi Gárda lefoglalta. A miniszter azt is cáfolta, hogy a brit hajó ütközés után segítségnyújtás nélkül hagyott volna hátra egy iráni halászhajót.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter azt mondta pénteken: London nem tervez katonai akciót a tartályhajó kiszabadítására, de annak azonnal elengedését követeli az iráni hatóságoktól. Szombaton pedig kijelentette, hogy Irán "veszélyes úton indult el illegális és destabilizáló magatartásával". Az iráni tartályhajó lefoglalása Gibraltárnál legális volt - mondta. A minisztérium figyelmeztette a brit hajókat, hogy átmenetileg kerüljék el a Hormuzi-szorost.    Németország, Franciaország és Bahrein is követelte szombaton a Stena Impero azonnali szabadon engedését, és közölték, hogy Nagy-Britannia mellett állnak a vitában.    

Így kezdődött a hajófoglalós játszma

A hónap elején a brit királyi tengerészgyalogság Gibraltárnál lefoglalta a Grace 1 nevű iráni tartályhajót azzal a gyanúval, hogy a hajó Szíriába akart kőolajat szállítani, megsértve az Európai Unió által a szíriai rezsimmel szemben bevezetett szankciókat.
A gibraltári önkormányzat éppen pénteken további harminc nappal, augusztus 20-ig meghosszabbította a Grace 1 kihajózási tilalmát. Hunt a héten arra tett javaslatot Iránnak, hogy elengedik az iráni tartályhajót, ha a teheráni kormány szavatolja, hogy a rakomány nem jut Szíriába.
Irán azonban már a Grace 1 lefoglalása után kilátásba helyezte, hogy ellenlépésként lefoglal egy brit kereskedelmi hajót.

Bolsonaro nem hiszi el az állami űrügynökségnek, hogy gyorsult az esőerdők pusztítása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.20. 13:07

Fotó: GABRIELA BILO / AFP / Agência Estado
A brazil elnök hazugnak nevezte az intézetet, miután közzétették eredményeiket.
Jair Bolsonaro brazil elnök hazugnak nevezte országa űrkutatási intézetét, miután arra a következtetésre jutottak, hogy az Amazonas-medencében gyorsabban pusztulnak az erdők – írja a BBC.   Az Inpe állami űrkutatási intézet korábban arról számolt be: hatvan százalékkal több fát vágtak ki amazonasi esőerdőben Brazíliában júniusban az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentés szerint júniusban összességében 762 négyzetkilométernyi őserdő tűnt el. A teljes első félévben pedig mintegy 2300 négyzetkilométernyi veszteséggel kalkulálnak, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Később arra jutottak: júliusban 68 százalékkal több fát vágtak ki. Jair Bolsonaro úgy véli, az űrkutatási intézet a jelentéssel rontott Brazília nemzetközi megítélésen. A brazil elnök külföldi újságíróknak azt mondta: az adatok nem tükrözik a valóságot. Az intézet viszont közölte, hogy eredményei 95 százalékban megbízhatóak.

Háborút indít az Alternatíva

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.07.20. 10:00

Fotó: Christoph Soeder / AFP
Szövetségi szinten is nagyon sok múlik a szeptember elején, Szászországban rendezendő tartományi választáson, amelyet komolyan befolyásolhat egy júliusi döntés.
Mintha nem is tartományi választást, hanem valamiféle gladiátorharcot rendeznének szeptember elsején Szászországban, a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) akkora vehemenciával vetette bele magát a választási kampányba. A tét valóban nagy, hiszen amennyiben az AfD nyerne, úgy – az ilyenkor tapasztalható győzteshez húzás miatt – a szélsőségesek akár szövetségi szinten is megerősödhetnek. Ebben a tartományban a szélsőségesek mindig erősebbek voltak, a neonáci Nemzeti Demokraták (NPD) képviselői például két cikluson keresztül bekerültek a helyi parlamentbe. Ám az AfD az NPD-nél is veszélyesebb, hiszen a bevándorlásellenes, nyíltan uszító Pegida nevű mozgalomra építve sikerült néppártot létrehoznia. A választás másik nagy veszélye: ha a szociáldemokraták nagyon gyengén szerepelnek, tovább nőhet az esélye annak, hogy az SPD az év végén távozik a kormánykoalícióból. A május 26-án megrendezett európai parlamenti választáson a párt nagyon gyászos eredményt ért el: mindössze 8,6 százalék szavazott rá a tartományban. Ha úgy vesszük, ez nem is olyan jelentős, nem egészen négy százalékos visszaesés a 2014-es tartományi választáshoz képest, de az SPD sosem volt igazán népszerű Szászországban, így eleve alacsony szintről indult. A nagy kérdés az, sikerül-e megnyernie a választást az AfD-nek. Ha igen, az rendkívül súlyos precedenst teremtene, hiszen arra még nem volt példa a második világháború óta, hogy egy tartományi voksoláson egy szélsőséges politikai erő szerezze meg a legtöbb mandátumot. Ám nem éppen kedvező előjel, hogy a párt szerepelt a legjobban Szászországban mind a 2017-es parlamenti, mind pedig az idei EP választáson. Az AfD-t azonban súlyos csapás rázta meg. A tartományi választási bizottság ugyanis július 5-én törölte az Alternatíva listáján szereplő jelöltek nagy részét. A 61 tagú listából csak az első tizennyolcat hagyta meg, ami nagyon megnehezítené az AfD győzelmét, hiszen elképzelhető, hiába szerepel jól, nem tud elég képviselőt küldeni a tartományi törvényhozásba. Az AfD a grémium indoklása szerint rendkívül súlyos formai hibát követett el, mert két egymás utáni kongresszuson döntött a tartományi parlamenti személyekről, miközben a szabályok szerint ezt csak egy kongresszuson tehette volna meg. Ez ugyanis törvényileg azt jelenti, hogy az Alternatíva két különböző listát nyújtott be a választási bizottságnak. Az AfD azzal érvel, hogy valójában egyetlen kongresszust rendeztek, csak az elsőt félbeszakították. A párt a lipcsei alkotmánybíróságnál nyújtott be panaszt a döntés ellen. A hivatal hétfőn jelentette be, megérkezett hozzájuk az AfD beadványa, azt azonban még nem tudni, mikor foglalkoznak az üggyel. Mint közölték, még a tartományi választás előtt napirendre kívánják venni. A szélsőséges párt más eszközökkel is megpróbálja megváltoztatni a döntést. Jelezte, hogy feljelentést kíván tenni a tagok kizárása mellett voksoló személyekkel szemben, mert „bűncselekményt követtek el” – állította az AfD jogi képviselője, Michael Elicker. Szerinte ez a „demokrácia elleni támadás”. Ha az AfD sikerrel járna a tiltakozással, akkor is roppant kevés esélye lenne arra, hogy bekerüljön a következő tartományi kormányba. A CDU 60 szászországi jelöltje közül ugyanis 45 utasította el a választás utáni koalíciós együttműködést a radikálisokkal. Korábban a kereszténydemokraták egyes képviselői úgy vélték, nem lenne ördögtől való a koalíció az Alternatívával. A Zukunft Sachsen nevű csoport felméréséből kiderül, a szélsőségesekkel kokettálók közé tartozik Sebastian Gemkow szászországi igazságügyi miniszter, illetve Christian Hartmann frakcióvezető. A felmérésből egyértelműen kiderült, a CDU tartományi csoportjának jövőjét is komolyan befolyásolná egy ilyen döntés, hiszen egyes képviselők azzal fenyegetnek: kilépnek a CDU-ból, ha a párt a szélsőségesekkel szövetkezik.