Nagyon gyanúsak a rendőrségnek a Portugália középső részén pusztító erdőtüzek

Publikálás dátuma
2019.07.21. 16:20

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
Erdőtüzek pusztítanak Portugália középső részén; a rendőrség vizsgálatot indított, mert gyanúsnak találja a tűzvész keletkezésének körülményeit.
Az erdőtűzben 12 civil és nyolc tűzoltó megsérült, egyikük állapota válságos, őt súlyos égési sérülésekkel szállították helikopterrel egy lisszaboni kórházba. Szombat délután keletkezett három tűzgóc a fővárostól 225 kilométerre északkeletre fekvő Castelo Branco közelében. Vasárnap délutánra a három közül két helyen a tűzoltóknak sikerült megfékezniük lángokat, de a harmadikon - Vila de Rei közelében - egyelőre csak a lángoló terület hatvan százalékát tudták eloltani. Az erdőtűz délnyugat felé, Santarém irányában terjed. Egy falut részben ki kellett üríteni. A lángok oltásában nyolcszáznál több tűzoltó, 251 tűzoltóautó és tizennégy repülőgép vesz részt, illetve mintegy kéttucatnyi katonát és négy talajgyalut is bevetettek. Nehezíti a dolgukat az erős szél és a harmincöt fokos meleg. Eduardo Cabrita belügyminiszter közölte vasárnap, hogy a rendőrség nyomozást indított, mert furcsának találta, hogy egyszerre három helyen, ugyanabban a térségben és nagyjából egy időben, helyi idő szerint 14.30 és 15.30 között lobbant lángra az erdő. A hatóságok előző nap adtak ki három napra vonatkozó figyelmeztetést amiatt, hogy a nagy forróság, a száraz levegő és a helyenként előforduló erős szél miatt fennállhat az erdőtűz keletkezésének veszélye. Ezzel összefüggésben hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy 2017 júniusában a mostani tűzvész keletkezésének helyétől mindössze húsz kilométerre, Pedrogao Grande közelében is súlyos erdőtűz pusztított, amelyben 64 ember halt meg és több mint 250-en megsérültek. Portugália egyes részein a március óta szokatlanul nagy meleg és az erős szél miatt az általában nyáron előforduló erdőtüzek a korábbi hónapokban is pusztítottak. De ez nem csak Portugáliára jellemző: az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) összegzése szerint az év első negyedében a kontinensen nagyobb területet emésztettek fel az erdő- és bozóttüzek, mint tavaly egész évben.
Szerző

Ismét százezrek vonulnak Hongkong utcáin

Publikálás dátuma
2019.07.21. 14:40

Fotó: LAUREL CHOR / AFP
A kiadatási törvény végleges visszavonásán kívül egy független bizottság felállítását is követelik, amely kivizsgálná a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések jogosságát.
Ismét rengetegen vonultak utcára Hongkongban vasárnap, hogy tiltakozzanak a kiadatással kapcsolatos, "parkolópályára tett" törvénytervezet, valamint a város Peking-barát kormányzata ellen, illetve követeljék a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések független kivizsgálását - írta internetes felületén a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A tiltakozók menetét a demonstrációt szervező Civil Human Rights Front nevű jogvédő szervezet egyik vezetője mellett több hongkongi törvényhozó és ismert személyiség vezette.
A jogvédő szervezet június 9-én és 16-án tartott hasonló, nagy tömegeket megmozgató demonstrációt, becslések szerint az előbbin egymillió, az utóbbin kétmillió ember vett részt.

A vasárnapi demonstráción a szervezet becslései szerint csaknem 430 ezren vehettek részt, de még a rendőrség is 138 ezerre becsülte a részvevők számát. A felvonulásnak az eredeti tervek szerinti útját a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva lerövidíttette, ám
az utcára vonuló tömeg egy része a tiltás ellenére folytatta a menetet az engedélyezett végponton túl. Tüntetők egy csoportja úttorlaszokat állított fel, megbénítva a járművek közlekedését.

Egy másik csoport Peking hongkongi képviseleti irodájához vonult, az épületet néhányan tojással dobálták meg, míg mások falfirkákat festettek fel - Kína ezt közleményben ítélte el. A demonstráció ugyan napközben békésen zajlott, estére azonban a tiltakozók több helyen is összecsaptak a rendőrökkel: a rendőrök könnygázt használtak, válaszul palackokat dobált a tömeg.
A tüntetők a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet végleges visszavonásán kívül egy olyan független bizottság felállítását is követelték, amely kivizsgálná a demonstrálókkal szembeni rendőrségi intézkedések jogosságát. A tiltakozók szerint a korábbi megmozdulásokon a rendőrség több alkalommal túlzott erőszakot alkalmazott velük szemben.
A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet - melyet Carrie Lam hongkongi kormányzó a tüntetések nyomására július 9-én "halottnak" nyilvánított, de továbbra sem vont vissza -, lehetővé tenné, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői
attól tartanak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel, annál is inkább, mert visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást, már lezárt ügyekben is.

A bírálók megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát. Sokan Peking növekvő befolyását, és ezzel párhuzamosan Hongkong demokratikus jellegének további csorbítását látják a törvénytervezetben.
A törvénytervezet elleni tüntetések a múlt hónapban többször is milliós tömeget vonzottak. A tüntetők a jogszabály teljes visszavonása mellett már Lam lemondását is követelték. A tiltakozók több alkalommal összecsaptak a rendőrökkel, mindkét részről többen megsérültek. A demonstrálók esetenként különféle tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, akik pedig paprikasprayt, könnygázt és gumilövedékeket vetettek be ellenük. Július elsején a tüntetők egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba és megrongálta az üléstermet. A SCMP információi szerint a hongkongi rendőrség a tüntetések keménymagját alkotó, több mint 700 ember után nyomoz, akik a hatóságok szerint kulcsszerepet játszottak az erőszakcselekményekben - melyek egyébként a demonstráció sikerességéhez is hozzájárulhattak. A lap meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja: a körözöttek többsége 25 éven aluli, sokan közülük középiskolások. Sokan közülük állítólag már Tajvanra menekültek.
Frissítve: 2019.07.21. 18:15

A brit pénzügyminiszter máris bejelentette: lemond, ha Boris Johnson lesz a kormányfő

Publikálás dátuma
2019.07.21. 12:44
Philip Hammond
Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Philip Hammond soha nem adná a nevét a megállapodás nélküli Brexithez.
A brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy lemond, ha Boris Johnson lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában
azzal indokolta ezt a döntést, hogy tudomása szerint Johnson megkövetelné kormányának tagjaitól a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit lehetőségének elfogadását.

Hammond közölte, hogy ehhez soha nem adná a nevét, ezért ha Johnson lesz a miniszterelnök, szerdán benyújtja lemondását.
Boris Johnson volt külügyminiszter, aki Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel verseng a pártvezetői és a kormányfői tisztségért, a kampányban többször is kijelentette, hogy ha ő lesz az új brit miniszterelnök, Nagy-Britannia a Brexit október 31-ei határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.
Hunt ennél rugalmasabb álláspontot képvisel: miniszterelnökké választása esetén az a terve, hogy kormánya már augusztusban összeállít egy új megállapodási javaslatot a kilépés feltételrendszeréről, és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval arról. Erről egyébként nemegyszer mondták már az unió képviselői, hogy nem lehetséges.
A pénzügyminisztérium számításai szerint a brit EU-tagság rendezetlen megszűnése 90 milliárd fonttal (33 ezer milliárd forint) terhelné meg a költségvetést

- jelentette ki Hammond, aki a Konzervatív Párton belül a megállapodás nélküli Brexitet határozottan ellenző frakciócsoport rendkívül befolyásos és tekintélyes frontembere, a minap egy alsóházi vitában.
Frissítve: 2019.07.21. 14:28