Vérzékenységet is jelezhetnek a kék-zöld foltok

Publikálás dátuma
2019.08.02. 14:14

Fotó: Shutterstock
A gyakran megjelenő, megmagyarázhatatlan – nem ütésből származó – kék-zöld foltok a sokakat érintő Willebrand betegségre is utalhatnak.
A vérzékenységnek több típusa is van, ennek ellenére sokan a hemofíliával azonosítják. Ez egy olyan ritka, öröklődő betegség, ami a fiúknál gyakran súlyos vérzékenységgel jár. Ennél azonban lényegesen gyakoribb az úgynevezett von Willebrand-szindróma, amelynek a tünetei általában enyhék, így sokan még csak nem is tudnak róla – mondta Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa.
Létezik veleszületett és szerzett formája is, de gyakran más betegségekhez kapcsolódik. A Willebrand nevű véralvadási faktor egy nagy fehérjemolekula, amely az érfalhoz tapasztja a vérlemezkéket. Betegség esetén kevés vagy rossz minőségű ilyen fehérje van a szervezetben, ezért zavar alakul ki a véralvadási folyamatban és vérzékenység jön létre. Ezt azonban sokan egyéni sajátosságnak vélik - tette hozzá a szakorvos.
Tünetei lehetnek a bőrön jelentkező megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok, a hosszú vérzési idő, a gyakori orrvérzés, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés, fogmosás közben fogínyvérzés és a vérszegénység is. 
„Sokan kisebb műtét során jönnek rá, hogy az erős menstruációjuk vagy a gyakori orrvérzésük ennek a betegségnek a következménye, pedig ez a leggyakoribb véralvadási zavar”

– mondta Szélessy Zsuzsanna.

.
Szerző

Tovább élhet, aki tempósan gyalogol

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:14

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
Akár 15 évvel is tovább élnek a gyorsan járó emberek – derült ki egy kutatásból.
Az egészséges életmód része a rendszeresen mozgás is. Ez eleinte nem kell, hogy ez túl nagy és megerőltető edzéseket jelentsen, már naponta egy harmincperces, közepesen tempós séta is elég. A Leicester Egyetem kutatói összefüggést találtak a sétatempó és az egészség között. Közel félmillió ember adatait elemezve arra jutottak, hogy a gyorsabb tempóban sétáló emberek tovább élnek, mint a lassabban lépkedők. Ráadásul nem is kicsit: a gyorsan gyalogló nők 86,7-87,8 évig, a férfiak pedig 85,2-86,8 évig élhetnek. Ezzel szemben a kifejezetten lassan sétáló nők 72,4, míg a férfiak csupán 64,8 évet élnek átlagosan a kutatás eredménye szerint. Ráadásul a testsúly sem befolyásolja számottevően mindezt, vagyis a lassabban sétáló emberek között sem voltak nagyobb arányban túlsúlyosak – írta korábban a HáziPatika
Mindez nem jelenti azt, hogy ha gyorsabb tempóban sétálunk, tovább élünk. A kutatók elsősorban a sétatempó és az általános egészségi állapot közötti összefüggésre hívták fel a figyelmet. Egy 2011-es, amerikai vizsgálat már kimutatta, hogy van összefüggés a sétatempó és bizonyos szívbetegségek kialakulása, illetve összességében a várható élettartam között. Egy 2018-as ausztrál felmérés szerint pedig a gyorsan sétálóknak ötödével csökken a fiatalkori halál veszélye. A mostani vizsgálatokon dolgozó Tom Yates is megállapította már 2017-ben, hogy a leglassabban sétálókra majdnem kétszer akkora veszélyt jelent a szívbetegség miatti halál, mint azokra, aki leggyorsabb gyalogoltak. Kutatásait is ennek ismeretében terjesztette ki a várható élettartamra.
A Healthline által megszólaltatott szakértő szerint a tempós séta alacsony intenzitású kardiómozgásnak minősül, és ha rendszeresen végezzük, erősíti a szívet.
Szerző

Ijesztő, de nem mindig rosszindulatú a gyakori megbetegedés

Publikálás dátuma
2019.07.31. 14:14

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP / AFP
A pajzsmirigy göbös megbetegedéséről szóló diagnózis gyakran aggodalmat okoz, pedig bár rosszindulatú elváltozásra is utalhat, gyakran ártalmatlan.
Az, hogy okoz-e tünetet a több méretben is előforduló pajzsmirigy göb, a méretétől függ. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, ezekre legtöbbször csak ultrahang vizsgálat során derül fény. A göbös strúma, vagyis a pajzsmirigy megnagyobbodása ellenben gyakran nyelési nehezítettséggel, rekedtséggel, gombócérzéssel jár, és sokszor ki is tapintható, illetve látható – mondta Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. 
Az, hogy valakinél megjelentek a göbök, még nem jelenti azt, hogy a pajzsmirigy túl sok vagy túl kevés hormont is termel, bár az esetek többségében a szerv hormontermelési zavara is jellemző. Előfordulhat, hogy a göb rosszindulatú elváltozásra utal, két típusa – hideg, meleg - közül az előbbi gyakrabban rosszindulatú. A kérdés eldöntéséhez vékonytű biopszia szükséges- mondta a szakorvos. 
A göb kezelése szintén attól függ, milyen méretű, hogyan nő és okoz-e panaszt. Amennyiben egy centiméternél kisebb, csak rendszeres kontrollt, ellenőrzést igényel. Nagyobb göbök esetén pedig aspirációs citológiai vizsgálattal lehet megismerni a természetét és kizárni a rosszindulatúságát. Előfordul, hogy műtétre is szükség van. Ha a pajzsmirigy túl-vagy alulműködésével is jár, gyógyszeres kezelés, esetleg izotópos terápia is indokolt lehet. A szakorvos elmondta, a göbök nem újulnak ki, de újabbak keletkezhetnek, ezért a sikeres kezelés után is érdemes rendszeres kontrollra járni.
Szerző
Témák
pajzsmirigy