interjú;Zaz;

2019-07-23 10:00:00

Üdv ZAZ valóságban!

Az igazi politikát az együtt cselekvő polgárok jelentik - állítja a francia énekesnő Isabelle Geffroy, ismertebb nevén ZAZ, akivel a Budapest Parkban adott koncertje előtt beszélgettünk.

„Ha a jó Isten barátja volnék, ha ismerném az imákat…, ha mindent ki tudnék törölni, hogy újra kezdjem, ha királynő volnék, vagy varázsló… A titánok hadseregének tüzében meggyújtanám a lángokat, a gyermekek kifakult álmaiban színeket varázsolnék a büntetésekből, Édent teremtenék …” Ez az álom megvalósítható lenne a mai világban? Ön hogyan veszi ki a részét egy jobb világ megteremtésében?

Ha mindenki egyszerre hinne benne, akkor igen. Azzal kéne kezdeni, hogy ne a tévére, ne a negatív dolgokra figyeljünk, hanem kezdjünk el cselekedni. Végig kell gondolni, hogy te mit tudsz tenni egy jobb világ megteremtése érdekében, hogy hogyan tudod ki venni a részed ebben az állandó mozgásban lévő dinamikában, és azt el kell kezdeni csinálni! Nem várhatod örökké, hogy az állam, vagy akárki más tegye meg helyetted akárcsak az első lépést is, mert akkor te magad is örökre áldozat maradsz. Egyszerű azt gondolni, hogy a világ mindig ugyanolyan marad, de nem megoldás, és mindenkinek feladata, hogy erőfeszítéseket tegyen ezek megőrzésére. Igyekszem a mindennapokban is odafigyelni az olyan kis dolgokra, tettekre, amik igazán számítanak, így például még a turnén is vigyázunk arra, hogy ne károsítsuk a környezetünket. Létrehoztam egy Zazimut nevű projekt hálózatot, amiben immár közel kétszáz civil szervezet, egyesület kapcsolódik össze egy platformon, egymás munkáját ötletekkel, tapasztalatokkal segítve. Csináltunk egy fesztivált Ardèche-ben, ahol a zene mellett ilyen civil szervezetek konferenciáin vehetnek részt az érdeklődők, de indítottunk egy oktatási projektet is, aminek az a célja, hogy mindenkinek biztosítsa az életre szóló tanulást. A lehetőségek határtalanok.

Mennyire szokott politikai üzeneteket megfogalmazni a szövegeiben? 

Szerintem az igazi politikát az együtt cselekvő polgárok jelentik.

Időről időre visszatér az utcára, akusztikus koncertet adni a járókelőknek. Az utcai zenélésre jellemző spontaneitást, közvetlenséget, nyitottságot, kitárulkozást mennyire lehet megőrizni a színpadon, ahol profi, látványelemekkel tűzdelt show-t vár el a közönség?

A közönség az utcán és a színpadon is autentikusságot vár, és a zene fontosabb, mint látványvilág. Nem a vizuális effektektől lesz jó egy koncert. A túl sok körítés helyett szerintem fontosabb a zene őszinteségére, az interpretációra hagyatkozni. Az egyszerűség néha több.

Volt már olyan, hogy úgy érezte, hogy kifogyott az ötletekből?

Nem igazán. Az alkotás azért zseniális, mert bármit csinálsz, mindig valami új lesz belőle. Az a fontos, hogy merj őszintén, természetesen mozogni, énekelni, ne félj új dolgokat kipróbálni. Normális, ha tartasz az ismeretlentől, de az sokkal ijesztőbb, ha nem csinálsz semmit.   

Az „Effet Miroir” előtt legutóbb 2013-ban jelent meg önálló lemeze. Mivel töltötte a köztes időszakot?

Zenével, énekléssel mindenhol.

Az új albumon, a 2013-as Recto verso-hoz képest egy igencsak átformálódott világkép érezhető. Ez minek köszönhető?

Inkább csak az interpretáció változott, az előző kicsit poposabb, rockosabb, szvingesebb lemezhez képest ez egy valóban sokkal intimebb hangvétel. Szeretek kísérletezni, és úgy tudok fejlődni, ha kipróbálom magam új dolgokban is.

Az új albummal kapcsolatban egyszer azt mondta: „Minden, amit látunk a világban, a saját látomásunk, a lencséinken keresztül, amit szeretünk, amit gyűlölünk, ami mérgessé tesz, amit teremtünk… Amikor körülnézünk, gyakran magunkat látjuk.”

Mindig törekedni kell rá, hogy igazak, őszinték, igazságosak legyünk önmagunkkal, és hogy ne maradjunk állandóan csak az áldozat szerepében. Persze van, mikor valami iszonyúan idegesít, vagy mérges leszel valakire, de ezek elmúlnak, és a végén csak az számít, hogy megértsd, miért váltotta ki belőled adott esemény, vagy személy azt, amit. Sokkal könnyebb a másikat hibáztatni, de nem megoldás semmire. Erről szól ez az album.

Korábban többször is megfordult már magyar színpadokon. Mit tapasztalt, milyen a magyar közönség? Mennyire érti, mennyire azonosul az Ön dalaival?

Azonnal jönnek velem. Bár sokan nem értik a szövegeket, az érzelmek és az energiák szintjén mind egy nyelvet beszélünk.