Egyetlen magyar jelölt sem szerzett mandátumot a vasárnapi ukrajnai előrehozott választásokon, a nem végleges eredmények szerint az elkövetkező törvényhozási ciklusban nem lesz parlamenti képviselete a kárpátaljai magyarságnak. Brenzovics László KMKSZ elnök is, a négy magyar jelölt közül a legismertebb személy, aki az előző ciklusban Petro Porosenko volt államfő pártjának listáján jutott mandátumhoz, ezúttal 26,13 százalékkal csak második lett szavazókörzetében. A két magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ nem indított egymás ellen jelölteket, ám ez is kevésnek bizonyult, mint ahogy a budapesti kormány politikai támogatása is. Mindenekelőtt azért, mert Kárpátalján volt a legalacsonyabb a választási részvétel, 41,16 százalék, miközben az országos átlag 49,84 volt. A magyarlakta körzetek szavazókedve nem különösebben tért el a regionális átlagtól.
Az utóbbi időben a magyar képviselet általában politikai alku következménye volt, a Janukovics-érában az UMDSZ elnök Gajdos István jutott mandátumhoz az akkori kormányerő, a Régiók Pártja színeiben, a Majdan után pedig Brenzovics László KMKSZ elnök a Porosenko Blokk listáján. Ugyanezt a módszert alkalmazta a másik nem orosz, de nagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség, a csernovici régióban élő román közösség is. A románok ezúttal sem maradtak képviselet nélkül, az elnöki párt, a Nép Szolgája színeiben lesz román képviselő a kijevi parlamentben. A más, nem orosz kisebbségek száma túl alacsony a megmérettetéshez. Hogy a kárpátaljai magyar szervezetek taktikája miért változott, miért maradt el ezúttal a szövetség valamely nagy párttal, azt csak találgatni lehet. Vélhetően a feszült Kijev-Budapest viszony is hozzájárult ehhez, ami a kárpátaljai magyar szervezeteket célponttá tette a nacionalista erők szemében és távolságtartást eredményezett minden más ukrán formáció részéről.
Az alacsony részvétel országosan is általános jellemzője volt a vasárnapi voksolásnak. 2012-ben még 58, 2014 őszén 52,83 százalékos volt a részvételi arány, míg ezúttal csupán 49,28. A számok azt jelzik, nem pusztán arról van szó, hogy belefáradtak az ukránok a választásba, hiszen április végén államfőválasztás is volt az országban , hanem arról: a politikai osztályból való kiábrándulás növekszik, magában a parlament intézményében vetett bizalom rendült meg. Ugyanezt igazolja az is, hogy az öt bejutó párt közül két teljesen új formáció van, a három régi pedig összesen alig éri el a 30 százalékot. Amint azt az előrejelzések és az exit-pollok is mutatták, az elnök pártja, a Nép Szolgája toronymagasan nyert, a szavazatok 62,5 százalékos feldolgozottságánál 42,68 százalékon állt. Második az Ellenzéki Platform - Az Életért oroszpártiként emlegetett tömörülés 13,04 százalékkal.
Petro Porosenko új pártja, az Európai Szolidaritás 8,41, Julija Timosenko Batykivscsinája pedig 8,03 százalékot szerzett, vagyis a két nagy rivális ezúttal sem tudott eltávolodni egymástól, akárcsak az elnökválasztáson. A rocksztár Szvjatoszlav Vakarcsuk vadonatúj pártjának, a Holosznak sikerült ötödikként bejutni a parlamentbe 6,17 százalékkal.
A nem végleges eredmények azt jelezték, hogy Zelenszkijnek nemcsak pártlistákon sikerült tarolnia, hanem az egyéni kerületekben is, az így megszerezhető 199 mandátumból vélhetően mintegy 120-at húz be a Nép Szolgája. Az abszolút többséghez 226 mandátum szükséges, és mivel pártlistán 221 helyet szerzett az elnöki formáció, minden bizonnyal meglesz az egyszerű többsége a kormányzáshoz. Az alkotmánymódosításhoz viszont több mint 300 képviselő támogatása szükséges, és mivel Zelenszkij célja az alaptörvény módosítása, vélhetően koalíciós társat keres. Dmytro Razumkov pártelnök tegnap délután azt nyilatkozta az Unian hírügynökségnek, még túl korai koalícióról beszélni. Zelenszkij a választások estéjén egyértelművé tette, elsődlegesen a rockzenész Vakarcsuk pártjával tárgyalna, az elnök személyes tanácsadója, Szergej Sefir pedig tegnap azt mondta, amennyiben ésszerűek lesznek a Batykivscsina követelései, akkor a Timosenko pártjával is tárgyalnak.
A szélsőséges, radikális pártok rosszul szerepeltek, egyikük sem tudta átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt.
