Tusnádfürdőn előtérbe kerül a gazdaság

Publikálás dátuma
2019.07.23. 07:30

Fotó: Népszava
Forrásaink szerint téma lehet az is, hogy milyen helyzet állt elő a májusi EP-választások után, továbbá hogy Ursula von der Leyent az Európai Bizottsági elnökévé választották.
Orbán Viktor szombaton azokról a gazdasági kockázatokról is beszélhet Tusnádfürdőn, amelyek abból adódnak, hogy már harmadik negyedéve tart a német gazdaság jelentős lassulása – mondta a kormányzati kommunikációval kapcsolatban álló forrásunk. A stagnálás, a recesszió sem zárható ki a jövőben az Európai Unió legjelentősebb tagállamában, amely ráadásul Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere – tette hozzá.
Tény, hogy a tavalyi választások óta Orbán Viktor és Varga Mihály is többször figyelmeztetett egy lehetséges globális gazdasági válságra. Ezen kívül, mint megtudtuk, valószínűleg szóba kerül a „nemzeti régiókról” szóló állampolgári kezdeményezés. (Ennek lényege, hogy Erdély például saját maga dönthetne arról, hogy az oda jutó uniós pénzeket hogyan használják fel).
Forrásaink szerint téma lehet az is, hogy a keddtől szombatig tartó tábor most lesz 30 éves, valamint hogy milyen helyzet állt elő a májusi EP-választások után, továbbá hogy Ursula von der Leyent az Európai Bizottsági elnökévé választották.
Orbán Viktor egyébként egy évvel ezelőtt tévesen mérte fel az Unión belüli folyamatokat. Tavalyi beszédben ugyanis „Európa jelentős jobbratolódásáról” beszélt, és azt jósolta, ez várható az EP-választáson is. Ezt később a „bevándorlásellenes erők előretörésének” nevezte. - „Itt himbálódzik az orrunk előtt egy csali. Ez pedig az a mondat, hogy valójában a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Javaslom, hogy ne kapkodjunk, nehogy véletlenül horogra akadjunk, mert ha ezt elfogadjuk, akkor az a harc, küzdelem, amit eddig folytattunk, elveszíti az értelmét, és akkor hiába dolgoztunk. Mondjuk ki nyugodtan, hogy a kereszténydemokrácia nem liberális. A liberális demokrácia az liberális, a kereszténydemokrácia per definitio nem nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális” - fogalmazott Orbán Viktor tavaly. A miniszterelnök így visszatért ahhoz a 2014-ben megfogalmazott, és vele szemben azóta is kritikaként használt gondolathoz, hogy kormánya „illiberális államot épít”. 
Németh Zsolt Orbán Viktor és Tőkés László
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Az is tény, hogy a 2014-es „illiberálisozás” óta olyan gondolatot, amely ennyire mélyen és tartósan rezonálna az európai elit körében, nem sikerült megfogalmaznia. Tavaly például a „68-as elit” végét jósolta, ám ez a generáció továbbra is vezető posztokat tölt be. Saját nemzedékére utalva azt is megjegyezte, hogy a „90-esek”veszik majd át az EU vezetését, de erre még biztosan várnia kell.
Frissítve: 2019.07.27. 09:49

Paul Lendvai: Heller Ágnes halála az egész szabad földrész számára pótolhatatlan veszteség

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:56

Fotó: Népszava
Cikkében csodálatosnak nevezi Heller Ágnes elkötelezettségét, a civil bátorságát, a kíváncsiságát és vitakedvét, aminek az egész világon bizonyságát adta.
Jelenség volt, a liberális Magyarország összetéveszthetetlen hangja – írja Heller Ágnest búcsúztatva Paul Lendvai. A Der Standardban megjelent cikkében a magyar származású újságíró csodálatosnak nevezi Heller Ágnes elkötelezettségét, a civil bátorságát, a kíváncsiságát, vitakedvét, aminek az egész világon bizonyságát adta – három nyelven. Ám csak későn, túl későn ismerték el nemzetközileg is nemzedéke egyik legkitűnőbb filozófusaként. Az utóbbi évtizedben igen határozottan, bátran és következetesen lépett fel az orbáni tekintélyuralmi rendszer ellen. Ebből következett, hogy már 2011-ben a filozófusok ellen irányuló hecckampány fő célpontja lett. Félelem nélkül, szívósan és türelmesen óvta a világsajtót a magyar miniszterelnök rezsimjének hazug propagandájától és idegengyűlöletétől. A magyar értelmiség legbefolyásosabb és nemzetközileg legjelentősebb képviselőjének számított. A francia államfővel épp olyan természetesen és nyíltan társalgott Európa értékválságáról, mint a kollégáival és a diákjaival. Hogy a Balatonba veszett, az pótolhatatlan veszteség nem csupán Magyarország, hanem az egész szabad földrész számára.
Szerző

Kézivezérlésre állítják az oktatást: könnyítenek az iskolaigazgatók kinevezésén

Publikálás dátuma
2019.07.23. 06:30
Öt- helyett négyévnyi tapasztalat is elég lesz
Fotó: Balázs Attila / MTI
Nincs túljelentkezés az intézményvezetői posztokért, egy-egy tankerületben már az is kuriózumnak számít, ha két pályázó indul egy iskola igazgatói székéért. A jövőben ezt kevesebb szakmai tapasztalattal is megtehetik majd.
Öt helyett csupán négy év szakmai gyakorlat is elegendő lesz ahhoz, hogy egy pedagógus intézményvezetői posztra pályázzon – derült ki egy lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből. A Kásler Miklós humánminiszter és Bódis József oktatási államtitkár nevével ellátott javaslat azt is lehetővé tenné, hogy intézményvezetői szakképzettség nélkül is kinevezhessenek valakit egy iskola élére. Utóbbi akkor lehetséges, ha egy igazgatói pályázati eljárás azért lett eredménytelen, mert egyik induló sem rendelkezett ezzel a szakképzettséggel. Ebben az esetben – ha egyébként minden más feltételnek megfelel – legfeljebb egyszeri alkalommal két évre megbízás adható olyan személynek is, aki vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Ha ez sikerül, megbízása – újabb pályázat nélkül – további három évvel meghosszabbítható. – Ismét adminisztratív intézkedésekkel akarnak egy egyre súlyosbodó problémát megoldani – nyilatkozta lapunknak egy Pest megyei iskola igazgatója. Mint mondta, tapasztalatai szerint egyre nehezebb megfelelő embert találni a vezetői székekbe, jó, ha legalább egy pályázó van. – A mi tankerületünkben talán két helyen fordult elő, hogy két induló is volt. De olyanról is hallottam,hogy nem volt egy sem és az igazgatóhelyettest bízták meg átmenetileg. Szerinte mindezért a körülmények a hibásak: az intézményvezetőknek egyre kevesebb beleszólásuk van az iskolák tényleges irányításába, saját pedagógiai programokat sem tudnak megvalósítani. A köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat. Az érintettek attól tartanak, még több alkalmatlan „politikai kinevezett” kerülhet az iskolák élére. Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy egy kormányhoz közel álló személyt neveztek ki intézményvezetőnek – az iskolai közösség tiltakozása ellenére. Legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet küldő iskola, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, Árendás Pétert, és az ugyancsak budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vezetőjét, Turcsik Viktort próbálták félreállítani igazgatói pályázatuk indoklás nélküli elutasításával (erről Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere számolt be Facebook-oldalán). A kormányzat – feltehetőleg egy általuk megfelelőbbnek gondolt jelölt hiányában és az újabb botrány elkerülése miatt – az utolsó pillanatban döntött úgy, a két igazgató egy évig még vezetheti iskoláját. Árendás és Turcsik is egyedüli pályázó volt. 

Értelmetlen az OKJ-rendszer megszüntetése

A Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) nem tájékoztatták az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) teljes megszüntetésének tervéről – tudtuk meg a PSZ szakértőjétől, Palotás Józseftől. A szakszervezetet annak ellenére sem avatták be a részletekbe, hogy márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá az Emberi Erőforrások Minisztériumával, éppen az ilyen helyzetek elkerülésére. A kormánypárti Magyar Nemzet írta meg hétfőn: a korábbi hírekkel ellentétben mégsem csökkentik radikálisan az OKJ-s szakmák számát, hanem az egész rendszert megszüntetik és egy teljesen újat hoznak létre. Az „alapszakmákat” ezentúl csak iskolarendszerben lehet majd oktatni, az iskolán kívüli felnőttképzésben, a specializációkat és részszakképesítéseket tekintve viszont nem lesz korlátozás. Palotás József szerint a változtatási szándék nincs tényszerűen alátámasztva és szakmailag sem indokolt, hiszen a jelenlegi OKJ rendszer éppen a rugalmassága miatt volt sikeres: a munkaerőpiaci változásokat figyelembe véve lehetett alakítani. Úgy véli, az átalakítások egyetlen célja a központosítás, vagyis hogy ez a terület is kézi vezérlés alá kerüljön. Maga a képzés viszont nem lesz sem korszerűbb, sem hatékonyabb.

Szerző