Tusnádfürdőn előtérbe kerül a gazdaság

Forrásaink szerint téma lehet az is, hogy milyen helyzet állt elő a májusi EP-választások után, továbbá hogy Ursula von der Leyent az Európai Bizottsági elnökévé választották.

Orbán Viktor szombaton azokról a gazdasági kockázatokról is beszélhet Tusnádfürdőn, amelyek abból adódnak, hogy már harmadik negyedéve tart a német gazdaság jelentős lassulása – mondta a kormányzati kommunikációval kapcsolatban álló forrásunk.

A stagnálás, a recesszió sem zárható ki a jövőben az Európai Unió legjelentősebb tagállamában, amely ráadásul Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere – tette hozzá.

Tény, hogy a tavalyi választások óta Orbán Viktor és Varga Mihály is többször figyelmeztetett egy lehetséges globális gazdasági válságra. Ezen kívül, mint megtudtuk, valószínűleg szóba kerül a „nemzeti régiókról” szóló állampolgári kezdeményezés. (Ennek lényege, hogy Erdély például saját maga dönthetne arról, hogy az oda jutó uniós pénzeket hogyan használják fel).

Forrásaink szerint téma lehet az is, hogy a keddtől szombatig tartó tábor most lesz 30 éves, valamint hogy milyen helyzet állt elő a májusi EP-választások után, továbbá hogy Ursula von der Leyent az Európai Bizottsági elnökévé választották.

Orbán Viktor egyébként egy évvel ezelőtt tévesen mérte fel az Unión belüli folyamatokat. Tavalyi beszédben ugyanis „Európa jelentős jobbratolódásáról” beszélt, és azt jósolta, ez várható az EP-választáson is. Ezt később a „bevándorlásellenes erők előretörésének” nevezte.

- „Itt himbálódzik az orrunk előtt egy csali. Ez pedig az a mondat, hogy valójában a kereszténydemokrácia is lehet liberális. Javaslom, hogy ne kapkodjunk, nehogy véletlenül horogra akadjunk, mert ha ezt elfogadjuk, akkor az a harc, küzdelem, amit eddig folytattunk, elveszíti az értelmét, és akkor hiába dolgoztunk. Mondjuk ki nyugodtan, hogy a kereszténydemokrácia nem liberális. A liberális demokrácia az liberális, a kereszténydemokrácia per definitio nem nem liberális, ha úgy tetszik, illiberális” - fogalmazott Orbán Viktor tavaly. A miniszterelnök így visszatért ahhoz a 2014-ben megfogalmazott, és vele szemben azóta is kritikaként használt gondolathoz, hogy kormánya „illiberális államot épít”.

Az is tény, hogy a 2014-es „illiberálisozás” óta olyan gondolatot, amely ennyire mélyen és tartósan rezonálna az európai elit körében, nem sikerült megfogalmaznia. Tavaly például a „68-as elit” végét jósolta, ám ez a generáció továbbra is vezető posztokat tölt be. Saját nemzedékére utalva azt is megjegyezte, hogy a „90-esek”veszik majd át az EU vezetését, de erre még biztosan várnia kell.