Európai kirakósjáték: ki hová kerül Brüsszelben

Publikálás dátuma
2019.07.24. 10:00
Von der Leyen is the new President of the EU Commission
Fotó: MARIJAN MURAT / AFP
A tagállamok többsége már megnevezte jelöltjét a következő Európai Bizottságba. A jelölési folyamat augusztus 26-ig tart, utána kezdődik az alkudozás Brüsszel és a fővárosok között.
A november 1-jén hivatalba lépő Európai Bizottságba (EB) eddig 15 tagállam jelölt tagot, de közülük csak öt képviseli a szebbik nemet. Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök egyelőre kitart korábbi ígérete mellett, hogy az általa vezetett testület legalább fele nő lesz. Ez azt jelentené, hogy a maradék 13 országból — az Egyesült Királyság október végi távozása esetén csak 12-ből — legkevesebb kilencnek hölgyet kéne küldenie Brüsszelbe. UDL a héten Párizsba, Varsóba és Zágrábba látogat, három olyan tagállamba, amely még nem jelölt biztost. Vizitjének egyik oka, hogy rábírja vendéglátóit egy-egy női politikus indítására. Hírek szerint a franciák erősen gondolkodnak az ötleten, a horvátok pedig hamarosan bejelentik, hogy az Európai Parlament (EP) egyik alelnökét, Dubravka Šuicát indítják a posztért. Több ország azonban vonakodik megfelelni a leendő bizottsági elnök elvárásainak, közéjük tartozik Magyarország is. Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy a biztosnak jelölt Trócsányi László mellett nem kíván másik politikust javasolni az Európai Bizottságba. Ursula von der Leyennek nem csak a nemi egyensúly megteremtése okoz majd fejfájást, hanem a tárcák elosztása is. A bizottsági elnök pozícióján kívül csak egy biztosi hely biztos, mégpedig a spanyol Josep Borrellé, aki a külügyek irányítójaként az Európai Bizottságnak is egyik alelnöke lesz. A politikust az állam- és kormányfők jelölték a tisztségre. Szinte biztosra vehető a tagállamok és az Európai Parlament alkudozásainak eredményeként, hogy Frans Timmermans a bizottsági elnök első helyettese marad, és ugyanerre a posztra emelkedhet Margrethe Vestager eddigi versenyjogi biztos. Kérdés, hogy Timmermans megőrizheti-e mostani portfólióját, amibe beletartozik az alapjogok tiszteletben tartásának uniós szintű ellenőrzése. UVL azt mondta, ő a holland politikusra bízza a döntést, aki keddi nyilatkozatában viszont úgy fogalmazott: a tárcák elosztása a megválasztott bizottsági elnök hatásköre. Vestager korábban azt állította, hogy szívesen megtartaná a versenyjogi tárcát, ettől függetlenül Brüsszelben nem zárják ki, hogy ő kaphatja meg Timmermans eddigi feladatköreit. A legbefolyásosabbnak ítélt gazdasági és pénzügyi portfóliókra máris több tagállamnak fáj a foga, mint ahány poszt van. Az észt, a görög, az ír, a lengyel, a lett és az olasz kormány már bejelentette, hogy vagy a pénzügyeket, vagy a kereskedelempolitikát akarja, esetleg beérné a versenyjogi ügyek intézésével. Ezek hagyományosan olyan szakpolitikák, amelyekben az EU-nak erős hatáskörei vannak. Magyarország régóta szeretne egy olyan biztost, aki a közösség bővítési politikájáért felel. Az Orbán-kormány már Navracsics Tibor jelenlegi bizottsági tagnak is ezt szánta, de Jean-Claude Juncker elnök másképp határozott. Trócsányi László is szeretne a csatlakozási folyamattal foglalkozni, de a fejlesztéspolitika sem áll távol tőle, közölte egy friss lapinterjújában. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke augusztus 26-áig várja a jelöléseket az általa vezetett testületbe. Ezt követően kezdődik az alkudozás Brüsszel és a fővárosok között a tárcák elosztásáról. Bizottsági informátoraink szerint UVL átmenetért felelős stábjának tagjai idén nem mennek nyári szabadságra. 

Jelöltek a következő Európai Bizottságba

Az újak: Észtország: Kadri Simson volt gazdasági miniszter Finnország: Jutta Urpilainen parlamenti képviselő, volt pénzügyminiszter Görögország: Margaritis Schinas, az EB volt szóvivője Luxembourg: Nicolas Schmit EP-képviselő, volt munkaügyi miniszter Magyarország: Trócsányi László EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter Németország: Ursula von der Leyen megválasztott EB elnök, volt hadügyminiszter Spanyolország: Josep Borrell külügyminiszter Szlovénia: Janez Lenarčič, az ország brüsszeli állandó képviselője És a régiek: Ausztria: Johannes Hahn bővítési biztos Bulgária: Mariya Gabriel digitális politikáért felelős biztos Dánia: Margrethe Vestager versenyjogi biztos Hollandia: Frans Timmermans első alelnök Írország: Phil Hogan agrárbiztos Lettország: Valdis Dombrovskis eurózónáért felelős alelnök Szlovákia: Maroš Šefčovič energiaügyi biztos

Frissítve: 2019.07.24. 10:01

Katonai beavatkozást ajánl Kína a hongkongi tüntetők megfékezésére

Publikálás dátuma
2019.07.24. 08:57

Fotó: AFP
A kormányellenes demonstrálók éppen a kínai befolyás növekedése ellen tiltakoztak, Peking előzékenyen hadsereget küldene ellenük.
Hongkong kérésére bevethető lenne a kínai hadsereg az elmúlt hónapokban egyre hevesebbé vált tüntetések megfékezésére és a rend fenntartására - idézi internetes oldalán a South China Morning Post című hongkongi lap Vu Csient, a kínai nemzetvédelmi minisztérium szóvivőjét, aki egy szerdai sajtótájékoztatóján beszélt Peking Hongkonggal kapcsolatos álláspontjáról. A szóvivő szerint a múlt vasárnap zajló demonstráció során a pekingi kormányzat hongkongi képviseleti irodáján történt incidenssel próbára tették a Peking és Hongkong kapcsolatát meghatározó „egy ország, két rendszer”- elvet. A vasárnapi megmozdulás során egy csoport tüntető körbekerítette a képviseleti irodának helyt adó épületet, és az iroda közleménye szerint "a bejáratnál kifüggesztett nemzeti jelképeket fekete festékbombával beszennyezték, a falakra sértő jelmondatokat festettek fel, és megpróbáltak betörni az épületbe". 
Kína befolyását nehezményező feliratok
Vu az eset kapcsán megjegyezte: a szélsőséges demonstrálók egyes akciói megkérdőjelezik a központi kormányzat fennhatóságát, ami elfogadhatatlan. Azzal kapcsolatban, hogy a kínai hadsereg beavatkozhatna-e a hongkongi rendfenntartásba,
a szóvivő a helyőrségi törvény 14. cikkelyében foglaltakra hivatkozott, ami alapján a hongkongi kormányzat szükség esetén kérheti a kínai hadsereg hongkongi helyőrségének segítségét a közrend megőrzésében és a katasztrófa-elhárításban.

Titokzatos, maszkos emberek botokkal felfegyverezve csoportosan támadtak rá a demonstrálókra

Kiskaput nyitnának Pekingnek

A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státusszal rendelkező Hongkong az „egy ország, két rendszer”-elv alapján 1997 óta autonómiát élvez, de sokak szerint Peking egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost, és fokozatosan igyekszik növelni befolyását. Az elmúlt hónapokban a kiadatási törvény módosítását célzó törvénytervezet idézett elő tüntetéshullámot a városban. A tervezet lehetővé tette volna, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki szökevényeket, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. Ez azonban nem csak a „köztörvényes” bűnözőkre – csalókra, gyilkosokra – lett volna érvényes, hanem azokra is, akik politikai nézeteik, vallásuk miatt kellett Hongkongba meneküljenek a kínai diktatúrából, és ez jogi kiskaput jelentene a kínai kormány számára. A tüntetők aggodalmait fokozza, hogy bár Carrie Lam hongkongi kormányzó hivatalosan halottnak nevezte a kiadatási törvényt módosító tervezetet, azt meg sem említette, hogy a módosítást visszavonta vagy törölte volna. A tömeges megmozdulásokon több alkalommal fordultak elő erőszakos események - a rendőrök és a tüntetők közti összecsapások, a törvényhozás üléstermének megrongálása, valamint a tüntetők elleni támadások -, melyeket Peking rendre elítélt, és azzal riogat, hogy a kaotikus helyzet folytán a város elveszítheti a globális gazdasági és pénzügyi szféráiban betöltött szerepét. 
Szerző

Szabad szemmel: Van, aki szerint Magyarországon virágzik a másság

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:55

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 24.
FAZ A kommentár azt tartja Boris Johnson győzelme után a legfőbb kérdésnek, vajon Nagy-Britannia is egy populista kezébe kerül-e. Az új kormányfőt sokan egy sorba helyezik Trumppal, Salvinivel és Orbánnal. És a hasonlóságokat nem lehet tagadni: élesen bírálja az EU-t, képes párbeszédet folytatni a „néppel”, egészen odáig, hogy kedvvel lép túl a politikai korrektség normáin. De idetartozik az a hisztériáig terjedő aggodalom is, amivel ellenfelei reagálnak felemelkedésére. Johnson azonban a néptribunus sajátos, brit változata. Nem szűkkeblű nacionalista, a migrációban nyereséget lát, nem veszélyt. Járatos a nagyvilágban, liberális körökben forgolódik. Pártján belül középen áll, sőt szociális kérdésekben inkább balra. Cseppet sem bolond, inkább az ország helyzete őrületes – három évvel a népszavazás után. Mármint az, hogy a konzervatívok nem láttak alternatívát Johnsonnal szemben. Őt egyfajta nárcizmus jellemzi, nagyon szeretné, hogy szeressék. De azt már megtanulta, hogy személyes bájával nem képes mindenkit elvarázsolni. Tudja, hogy sorsa Európától függ. Könnyen belebukhat, ha nem tudja levezényelni a Brexitet. A kemény kilépésre törekszik majd, mert számára a megállapodás nélküli kiválás nem ördögtől való. És gyorsan sort akar rá keríteni, hogy megakadályozza a toryk további zsugorodását, illetve a Munkáspárt hatalomra kerülését. Ezeket a tényezőket az EU-nak mind tekintetbe kell vennie, amikor majd az új miniszterelnökkel tárgyal.
Frankfurter Rundschau Frans Timmermans elsősorban a Néppárt állam- és kormányfőit okolja azért, hogy nem lehetett a Bizottság elnöke. A holland politikus, aki továbbra is roppant csalódottnak érzi magát, egészen pontosan azt mondta, hogy pályázatának meghiúsítására több, konzervatív irányítás alatt álló tagállam elfogadta Magyarország és Lengyelország érveit. Hozzátette, hogy ez az ő döntésük volt, a politika már csak ilyen. Egyébiránt lojalitásáról biztosította Ursula von der Leyent, aki alatt novembertől hírek szerint ismét alelnökként dolgozik. De azt még nem tudni, milyen terület tartozik majd hozzá.  
Frankfurter Rundschau A jeruzsálemi Héber Egyetem egyik nagy tekintélyű holokauszt kutatója arra figyelmezteti Németországot, hogy ha nem vigyáz, akkor 5-10 éven belül az illiberalizmus újabb bástyája lehet. Ez esetben azután politikája nagyban emlékeztethet arra, amit Izrael, Magyarország vagy Lengyelország csinál. Amos Goldberg hozzátette, hogy határozottan meg kell védeni a demokrácia, a szólásszabadság alapelveit, valamint az elvhű külpolitikát, mert különben kemény dolgok következnek. A professzor azért írt vendégkommentárt a lapba, mert a Bundestag a minap antiszemitának minősített egy mozgalmat, amely Izrael bojkottjáért küzd a palesztinokkal szembeni bánásmód miatt. Az írás úgy folytatódik, hogy az ilyen változások villámgyorsan végbemennek, és mire az emberek észreveszik, addigra már nem lehet azokat visszacsinálni. És csak akkor fogják fel, hogy az odavezető út egyik mérföldkövét jelentette, amikor megengedték az egyre nyomuló populizmus szereplőinek, hogy kihasználják a zsidóellenességet, illetve hogy az országot eltérítsék a nehezen megteremtett demokratikus és liberális politikai kultúrától. A szerző rámutat, hogy a demokrácia védelméhez szükség van az aktív polgárok bátorságára. Ezért most nekik különbséget kell tenniük az antiszemitizmus, illetve a manipuláció között, mert utóbbi célja, hogy felmentse Izraelt a jogsértések miatti jogos bírálatok alól.   
Die Welt Európában egyre szorosabb az együttműködés az újnácik között, ám a német elhárítás nem csupán a látványos felvonulások és szélsőjobbos koncertek miatt figyeli ezeket a köröket, hanem azért is, mert úgy véli, hogy potenciális terroristák vannak a soraikban. Az Alkotmányvédő hivatal ilyen okokból jelenleg 19 embert követ nyomon Észak Rajna Wesztfáliában – közölte a tartományi belügyminiszter. Herbert Reul egyben figyelmeztetett az újfasiszták európai hálózatának veszélyeire is, ideértve a részvételt Budapesten a „Dicsőség napján”, amivel a háború végi kitörési kísérletre emlékeznek. Azon kívül a szélsőjobbos kooperáció azt igyekszik sugallni, hogy jelentős mozgalom van mögötte. Ezt azért kell komolyan venni, mert hozzájárulhat a szélsőségesek megerősödéséhez. A miniszter kitért arra, hogy februárban német szélsőjobbosok is elutaztak a budapesti évfordulóra, de ebben a rendőrség nem tudta megakadályozni őket, mivel nem állt fenn a közbiztonság vagy a közrend megsértésének konkrét veszélye.
FAZ Magyarországnak nincs jó híre a világban, pedig olyan országról van szó, amelyben a másság igenis megtalálhatja a helyét, amint azt a német kisebbség helyzete bizonyítja. Budaörsön például emléktábla örökíti meg a svábok elűzésének emlékét, amire nem sok példa akad az egykori keleti tömbben. De – németül és angolul is – a település honlapján szintén megtalálni a sajnálkozást a háború utáni kitelepítések miatt. A Parlament pedig 7 éve emléknapot fogadott el az egykori tragikus események áldozatai előtt tisztelegve. Ez is egyedülálló a térségben. Az átfogó jóvátétel persze elmaradt, a hazatértek – egy-két kivételes esetben – legfeljebb a saját ingatlanaikat tudták visszaszerezni. Magyarország vonakodik menekülteket befogadni, illetve a nemzet egységét hangoztatja, ám ettől úgy jelenik meg a világ szemében, mint egynemzetiségű ország, ahol nincs helye a másságnak. Pedig az állam 13 nemzeti kisebbséget ismer el és támogat anyagilag. Ezen belül a romák után a németek alkotják a 2. legnagyobb csoportot. Az önkormányzat azonban nem azonos az autonómiával. Viszont semmi gondot nem jelent, ha valaki a németség tagja. A budaörsi tájmúzeum igazgatónője elutasítja, hogy az országot bárki diktatúrának minősítse, ahol már nem érvényesülnek a demokratikus viszonyok. Másfelől Gajdos-Frank Katalin sok mindent kifogásol a mai politikában, így a Brüsszel elleni plakátakciókat, valamint az egyetemek, illetve az MTA elleni támadásokat. Azt mondja, nálunk is hiányzik az egészséges „közép”. A széleken viszont túl sokan vannak olyanok, akik csupán éket akarnak verni a különféle társadalmi csoportok közé. Ezzel együtt – kettős identitással – saját hazájának érzi az országot. Úgy gondolja, hogy a társadalom teljes jogú tagja, és csak gazdagabb azáltal, hogy egyben a német kisebbséghez tartozik.
Szerző