Többet költenek a sportakadémiákra Orbánék, mint a tudományosra

Publikálás dátuma
2019.07.24. 06:00

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Jövőre már több pénzt kap a költségvetésből a sport-, mint a tudományos akadémiai hálózat. Sporttámogatásra háromszor többet költenek Orbánék, mint kutatásokra.
A 2020-as költségvetés egyik nagy vesztese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Míg a köztestület idén még 103,6 milliárd forintból gazdálkodhat, addig jövőre - a kutatóintézetek elvonása és projektek kifutása miatt - már csak 17,1 milliárd forint jut rá. Az MTA így 2020-ban az adófizetők pénzéből már kevesebbet kap, mint a kormány által kedvelt sportakadémiák. Az elfogadott költségvetésből utóbbiak kerek tízmilliárdot kapnak, ami a tavalyi összeg kétszerese. Egy külön soron viszont további 9,1 milliárd forint szerepel, amit a kormány javaslata alapján az „országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatásra” különítettek el. A fejezeti indoklásokból kiderül, hogy e keretből 1,9 milliárd jut az MLSZ-nek. De ezt is utánpótlás-neveléssel kapcsolatos kiadásokra, vagyis gyakorlatilag az akadémiákra költhetik. A fennmaradó 7,2 milliárdot pedig közvetlenül az akadémiák kapják. Ezek összege pedig már több, mint amennyit az Orbán-kormány az MTA-ra szán. A sportakadémiák költségvetési támogatása azonban ezzel nem ér véget. Jelentősen részesednek ugyanis a társasági adó (tao) sportcélú felajánlásaiból is. Ebből akár újabb tízmilliárdot szívhat fel a sportegyesületek utánpótlási rendszere. A kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc elnökölte Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány csak 2017-ben 9 milliárdhoz, tavaly pedig 1,9 milliárdhoz jutott e soron. 
A nagy nyertes
Fotó: Népszava
Akkor sem válik sokkal rózsásabbá a kép, ha nem csupán a sportakadémia-rendszert, hanem a sport teljes támogatását vetjük össze a kutatási kiadásokkal. Alapkutatásokra az idei 99,1 milliárd forint után jövőre 112,1 milliárd forint jut. Műszaki fejlesztésekre az idei 5,6 milliárd forint után 2020-ban összesen további 17 milliárd forintot szánnak Orbánék. A terület tehát jövőre összesen 129,1 milliárdos támogatást kap. Ez 23 százalékos növekedés az idei tervszámokhoz képest. Ezzel szemben a költségvetésből közvetlenül sport- és szabadidős tevékenységek támogatására 2020-ban már 320,9 milliárd forint közpénz jut. Ez az idei 302,4-hez képest hat százalékos növekedés. Vagyis, bár a tudományos tevékenységre szánt költségvetési források összege gyorsabban gyarapszik, az még mindig csak a sport- és a szabadidős kiadások harmadára rúg. Ráadásul emellett a kedvezményezett sportegyesületek és akadémiák évről évre egyre több taotámogatást is felszívnak - ahelyett persze, hogy a többi adóbefizetéshez hasonlóan ez az összeg is a költségvetésbe kerülne. A pénzügyminisztériumi becslés átlagát alapul véve jövőre csak taóból mintegy 126,8 milliárd forint kerülhet sportegyesületekhez. Ráadásul a sportcélú tao nemcsak a társasági adóból, hanem a pénzintézetek különadójából is felajánlható. A tárca várakozása szerint ebből a forrásból további 5 milliárd forintot ajánlanak fel adójukból az érintett cégek. Így jövőre e támogatások összege minden bizonnyal meghaladja a 130 milliárdot. Összességében tehát jóval kevesebbet költ az Orbán-kormány tudományos kutatásokra, mint sport- és szabadidős tevékenységekre.

A kutatóintézetek főleg rezsire és bérekre költenek

Az MTA-nak szánt költségvetési pénzek nagy része eddig is a kutatóintézeti hálózathoz került. A széles körű szakmai tiltakozás ellenére ennek felügyeletére módosította a kormánytöbbség az akadémiai törvényt, létrehozva az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH). Az irányítást egy olyan testület végzi, amelynek többségét a kabinet, illetve a kormányfő jelölheti. Az ELKH működésére - a kutatásokra szánt kiadásokon belül - a parlament 48,2 milliárd forintot szavazott meg 2020-ra. A pénz java része, 44,5 milliárd forint megy el működési kiadásokra, vagyis rezsire és bérekre. Beruházásokra, fejlesztésekre 3,7 milliárd forintot különítettek el.

Szerző

OECD: hiába dolgoznak rengeteget a magyarok, nálunk csak Mexikóban rosszabbak a fizetések

Publikálás dátuma
2019.07.23. 16:12

Fotó: Shutterstock
És egy óra munka csak Görögországban ér kevesebbet tavaly, az egész EU-t nézve. Munkával pedig a németek töltötték a legkevesebb időt tavaly.
Miközben az Orbán-kormány egyre-másra a növekvő bérekkel henceg a szavazók előtt, a fizetések terén csak Mexikót előzi Magyarország a frissen közölt OECD adatok alapján. A lesújtó adatsort kiszúró Euronews azt írja, Mexikóban az éves bruttó átlagbér tavaly 16 298 dollár volt - körülbelül 4,7 millió forint, havi 391 ezer forintnyi -, ez a legalacsonyabb az OECD-országok közül. Magyarországon a második legalacsonyabb az éves bruttóbér a vizsgált országok közül: 24 455 dollár, azaz mai árfolyamon 7,1 millió forint, vagyis havi bruttó 593 ezer.
Ez egyébként nettó átlag havi 394 ezret jelent Magyarországon, vagyis az OECD jóval többet számolt a KSH-nál, ami szerint tavaly bruttó 329 és 360 között mozogtak a magyar bérek. Ez szép teljesítmény, tekintve, hogy már a KSH is komolyan megszűrte, hogy mit hajlandó beleszámolni és mit nem az átlagba azért, hogy kihozhassa a maga szép eredményeit - a valós átlag idén februárban például több mint 20 ezerrel lehetett alacsonyabb. Az eltérést magyarázhatja a dollár-forint átváltás - tavaly év elején vagy 40 forinttal ért kevesebbet egy dollár, mint mostanában, és azzal az árfolyammal átszámítva már kijön a KSH-hoz hasonló eredmény -, de az is, hogy a bevételekről és a munkavállalókról szóló adatokat más forrásból szerezte az OECD, mint a magyar statisztikai hivatal.
A nemzetközi sorrendben betöltött tragikus pozíciónk minden esetre tény, az OECD-átlagnál tavaly 22 ezer dollárral volt alacsonyabb a hazai bérek átlaga, azaz majdnem a fele volt csak annak. És itt még csak az átlagról van szó, nem pedig az átlagos, vagy leggyakoribb bérről, ami jellemzően jóval alacsonyabb - és a KSH nem is teszi közzé. Helyzetünk az alábbi ábrán meg is tekinthető:

Nem keresünk, de legalább sokat dolgozunk

Rendelkezésre állnak a tavaly ledolgozott munkaórákról is, azaz hogy hány órát dolgoztak az OECD-országokban átlagosan az emberek egy évben. Ezen a listán Magyarország a középmezőnyben van 1741 órával, 15. a 36 országból. Itt a legrosszabbul kereső mexikóiak vannak az élen, 2148 órával. A legkevesebbet a statisztikák szerint a németek töltötték tavaly munkával, 1363 órát. Dánia a második hátulról 1392 órával, a norvégok 1416 órát dolgoztak.
A két adatsorból arra lehet következtetni, hogy az átlag magyar órabér bruttó 14 dollár volt, vagyis tavaly egy óra munkával 3500-4000 forintot lehetett keresni, adózás előtt. Ennél az unióban csak Görögországra jött ki kevesebb: egy óra munka ott bruttó 13,5 dollárt ért tavaly.
Szerző

Tartja az alapkamatot az MNB

Publikálás dátuma
2019.07.23. 15:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Több mint három éve változatlanul 0,9 százalék.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsősorban az infláció alakulását figyeli, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása - így indokolta a Monetáris Tanács, hogy keddi ülésén miért döntött arról, hogy továbbra is 0,9 százalékon tartják a 2016 májusa óta változatlan alapkamatot. Megállapították, hogy a júniusi - évesített - 3,4 százalékos infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton (vagyis 5-8 negyedév távlatában) emeli a fogyasztóiár-indexet. A jegybankárok szerint a gazdasági növekedés az idei év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal növekszik. Abban reménykednek, hogy a júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, amely az ország külső sérülékenységének csökkentésére kedvezően hat. A Magyar Állampapír Plusz állománya egyébként 1200 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt.
Szerző
Témák
alapkamat MNB