Mueller: Nem tisztáztam Trumpot

Publikálás dátuma
2019.07.24. 18:36

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A volt különleges ügyész cáfolta az elnök azon állítását, hogy a vizsgálat a vádpontok alóli teljes felmentéssel zárult.
Robert Mueller szerdán a demokrata többségű képviselőház két bizottsága előtt – helyi idő szerint délelőtt a igazságügyi, délután a hírszerzési bizottság ülésén – jelent meg, hogy válaszoljon a kérdésekre. Az előbbi helyen az volt az érdeklődés fő tárgya, hogy Donald Trump akadályozta-e az igazság kiderítését 2016-os elnökválasztási kampánycsapatának orosz kapcsolatait illetően, az utóbbi helyen pedig e kampánycsapat és Moszkva tényleges viszonyáról próbáltak az eddigieknél többet megtudni a képviselők.  Mueller elmondta, hogy az oroszok súlyos kihívást intéztek a demokrácia ellen, amikor erőfeszítéseket tettek az amerikai politikába való beavatkozásra. Leszögezte azt is, hogy a vizsgálat nem tisztázta az elnököt az igazságszolgáltatás akadályozásának a gyanúja alól.  A most 74 éves Mueller, aki korábban – történetesen a 2001. szeptember 11-ikei terrortámadások idején is – a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI igazgatója volt, 2017 májusában kapott különleges ügyészi megbízást az igazságügyi tárcától arra, hogy vizsgálja ki, volt-e összejátszás az előző évi kampány idején a republikánus csapat és a választások kimenetelét Trump javára befolyásolni próbáló Moszkva között, a demokrata párti jelöltet, Hillary Clintont lejárató információk felhasználása révén.  A különleges ügyész 22 hónapon át vizsgálódott, majd idén tavasszal benyújtotta jelentését a megrendelő igazságügyi minisztériumnak, amelynek az élére időközben Trumphoz hű politikus, William Barr került. Barr a 448 oldalas jelentésből először csak egy négyoldalas összefoglalót tett közzé, amely erőteljesen tükrözte a miniszter szubjektív meglátásait a jelentés tartalmával kapcsolatban. Később nyilvánosságra hozták a teljes dokumentum terjedelmének mintegy 90 százalékát tartalmazó, szerkesztett változatot.  A nagy műgonddal megfogalmazott jelentés széles körben osztott értelmezés szerint az oroszokkal való összejátszás gyanújának a tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy nem indokolt ezen a címen senki ellen vádat emelni. A Trump körüli személyek egy része ellen történt ugyan vádemelés, és ezeknek az embereknek egy része be is vonult a börtönbe, de nem az oroszokkal szőtt összeesküvés, hanem a nyomozás során felszínre került egyéb bűncselekmények, például adócsalás miatt.  Abban a vonatkozásban viszont, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást – például az elnökként megörökölt James Comey FBI-igazgató menesztésével –, Mueller már sokkal kétértelműbben fogalmazott a jelentésben: nem látta alátámaszthatónak sem felmentést, sem a vádemelést.  A Mueller-jelentés ezen tartalmának ismertté válása óta az amerikai belpolitikai viták egyik állandó nyitott kérdésének számít, hogy az ellenzéki demokraták mikor tesznek szert annyi jogi munícióra Trumppal szemben, ami megítélésük szerint már  alapul szolgálhat az elnök elleni bűnvádi elmozdítási eljárás (impeachment) megindításához.  Mueller mostani meghallgatása is azt a célt szolgálta a demokraták részéről, hogy az eddigieknél több konkrétumot tudjanak meg a volt különleges ügyésztől. A republikánusok ezzel szemben arra kívántak rámutatni, hogy ennek a maratoni vizsgálatnak a puszta elindítása is hibás kiindulópontokon, egy volt brit hírszerzőtől származó, a valóságnak nem mindenben megfelelő állításokon alapult. Az igazságügyi bizottsági meghallgatás során azonban Mueller nem volt hajlandó kielégíteni a republikánus törvényhozók erre vonatkozó kíváncsiságát: közölte, hogy az FBI által indított vizsgálat eredete még a neki adott különleges ügyészi felhatalmazás előtti időre nyúlik vissza, és így ő a kezdetekről nem illetékes felvilágosítással szolgálni.  Az igazságügyi szakbizottság előtt Mueller most hangsúlyozta: nem felel meg a igazságnak a Trumptól és környezetétől származó állítás, miszerint a vizsgálat végkövetkeztetései felmentik az elnököt minden gyanú alól. A képviselői kérdésekre adott válaszaiból most az is világosan kiderült: azt, hogy nem kezdeményezett vádemelést Trump ellen, nem az indokolta, hogy a megismert tények figyelembe vételével ezt megalapozatlannak látta volna, hanem egyszerűen az, hogy az igazságügyi tárca jogértelmezése szerint nem lehetséges az elnök ellen a szokványos vádemelés. Ő, Mueller ezért nem jelenti ki azt, hogy Donald Trump a büntetőjogba ütköző cselekményt követett el, ugyanakkor nem is ad menlevelet az elnöknek az igazságszolgáltatás akadályozásának a gyanúja alól.  Jerry Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata páti elnöke a meghallgatás során azt mondta Muellernek: „Bár Önt a minisztérium politikai irányvonala megakadályozta abban, hogy vádat emeljen az elnök ellen ezért a magatartásáért, Ön mégis világossá tette, hogy nem adott felmentést (az elnöknek). Bárki más követett volna el ilyen cselekményeket, bűnvádi eljárás indult volna ellene. És ebben az országban az elnök sem áll a törvények fölött”.  Mueller meghallgatása előtt Trump Twitter-bejegyzésben azt állította, hogy „demokraták és mások” bűnvádat próbálnak összeeszkábálni, és azt ráhúzni az ártatlan elnökre. 

Boris Johnson: Nagy-Britannia október 31-én kilép az Európai Unióból

Publikálás dátuma
2019.07.24. 18:14

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
May-t bírálta első miniszterelnöki beszédében Johnson, és fogadkozott, hogy kiharcolja annak a Brexit-egyezménynek újratárgyalását, amibe elődje belebukott.
Utoljára távozott miniszterelnökként Theresa May a Downing Street-i kormányfői rezidenciáról szerda délután. May, aki férje kíséretében felkereste II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, hogy hivatalosan benyújtsa lemondását, indulása előtt tartott rövid - miniszterelnökként szintén utolsó - nyilatkozatában közölte: azt javasolja az uralkodónak, hogy Boris Johnsont, a kormányzó Konzervatív Párt új vezetőjét bízza meg kormányalakítással.
Beszédét a Downing Streetet a kormányzati főutcától, a Whitehalltól elválasztó kerítés túloldaláról hangos "stop Brexit" bekiabálás szakította félbe. Férje, Philip May tréfálkozva megjegyezte, hogy ez nem ő volt, Theresa May pedig pillanatnyi szünet után azt mondta: a bekiabáló felvetésére "a válasz nemleges". Búcsúnyilatkozatát befejezve
megerősítette May: távozik ugyan a Downing Streetről, de parlamenti képviselőként folytatja politikai tevékenységét.

Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke. A volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő szerda délután bízta meg kormányalakítással. Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.
Johnson az Egyesült Királyság 55., a 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő 14. miniszterelnöke.

A Johnsont szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace környezetvédelmi csoport aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat. A szervezet aktivistái azt próbálták elérni, hogy Boris Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját. Boris
Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással - jelentette be Boris Johnson, már miniszterelnökként.

A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt tartott első miniszterelnöki beszédében alig burkolt éles bírálattal illette elődje, Theresa May Brexit-stratégiáját. A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette: May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére. A kétkedőknek, a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban szerinte megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra "az inge is rámegy" - fogalmazott az új kormányfő. Johnson kijelentette: kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket. Megjegyzendő, az Európai Bizottság elzárkózik a már elkészült megállapodás újratárgyalásától.

Bombafenyegetéssel akarta megúszni a bírósági tárgyalást egy szlovák férfi, de eltévesztette a dátumot

Publikálás dátuma
2019.07.24. 17:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tárgyalást másnapra tűzték ki a Nagyszombati Járásbíróságon, így végül meg is tartották.
A szlovák rendőrség hamis riasztással gyanúsított meg egy 23 éves férfit, aki telefonon jelentette be, hogy bomba van egy járásbíróságon. A férfi így akarta elkerülni a bírósági tárgyalást, amelyben csalásban való bűnrészességgel vádolták – írja a parameter.sk. A cikk szerint az eset még április 10-én történt. Az akkor ismeretlen elkövető a 112-es segélyhívón jelentette be, hogy bomba van az egyik járásbíróságon. Mivel nem pontosította, hogy melyik intézményben is van robbanószer, a rendőrségnek országszerte intézkednie kellett. Néhány percen belül minden tervezett tárgyalást töröltek és evakuálták a bíróságokat. Az épületeket átkutatták, de nem találtak robbanószert. Mária Linkešová rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a rendőrségnek sikerült elkapnia a bejelentőt, a 23 éves fiatalember beismerte tettét. Az egész ügy paradoxonja, hogy a férfi bírósági tárgyalását másnapra tűzték ki a Nagyszombati Járásbíróságon, így azt meg is tartották. A férfit hamis riasztással gyanúsították meg, a rendőrség jelenleg is dokumentálja a mozgósítás során keletkezett kárt. A fiatal férfit 3-tól 8 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. 
Szerző