Brüsszeli stop a „Stop, Soros!”-nak

Publikálás dátuma
2019.07.25. 06:00

Fotó: Népszava
Bírósági szakaszba lép a kötelezettségszegési eljárás.
Az Európai Bizottság (EB) keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán a „Stop Soros” törvénycsomag miatt – értesült a Népszava. A brüsszeli testület csütörtökön hozza nyilvánosságra az erről szóló döntését. Az EB megítélése szerint a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályaira, ezért a tavaly elindított kötelezettségszegési eljárást az utolsó, bírósági szakaszba lépteti. A Bizottság véleménye szerint uniós jogba ütköznek azok a magyar törvényi rendelkezések, amelyek büntethetővé teszik a menedékjog és a tartózkodási engedély megszerzését támogató tevékenységeket. A “Stop Soros” törvénycsomag korlátozza a menedékjog kérelmezésének jogát és az egyéni szabadságjogokat – áll az indoklásban. Az EB 2018. júliusában felszólító levél kiküldésével indított kötelezettségszegési eljárást. Idén januárban a második szakaszába léptette a folyamatot, amikor indoklással ellátott véleményt továbbított a magyar hatóságoknak, amelyeknek két hónapjuk volt a válaszadásra.

Kihirdették az egyetemi ponthatárokat

Publikálás dátuma
2019.07.24. 21:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szerda este nyolc órakor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárait, több mint 112 ezer jelentkező tudta meg, mehet-e egyetemre szeptembertől.
A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett, ahova rekordszámú, 10170 elsőévest vettek fel – 400-zal többet, mint tavaly. A legmagasabb pontszám itt 475 volt, ami három tanáriszakon (matek-orosz, német-francia és történelem) jelent meg. Népszerű volt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) is, több mint 20 ezren próbáltak ide bekerülni, ám az eredmények alapján közülük csak 3484-en kezdhetik meg itt tanulmányaikat szeptemberben. A Corvinuson a legtöbb pont (a maximális 500-ból 456) a nemzetközi tanulmányok alapszak államilag támogatott helyeihez kellett. Aki orvosként szeretne továbbtanulni, annak a Semmelweis Egyetemen kellett megszereznie a legtöbb pontot (442-t), míg a Pécsi Tudományegyetemen 422 is elég volt az általános orvosi képzéshez. A tíz legnépszerűbb szakon előzetes ponthatárokat szabtak meg, de ahogy az várható volt, több egyetemen a sikeres felvételihez még ezeknél is több pontra volt szükség a jelentkezők magas száma miatt. A legtöbb jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szak előzetes ponthatárát 400 pontban állapították meg központilag, de például a BCE-n végül 449 pontra volt szükség a bekerüléshez. Noha egyelőre nem tudni, a jelentkezőkből összesen mennyien nyertek felvételt, az elmúlt évek adataiból jól látszik: a friss egyetemisták száma lényegében stagnál, évek óta 72-75 ezer között ingadozik. A felsőoktatásban tanulók összlétszáma viszont egyértelműen csökken: míg 2011/2012-ben több mint 241 ezren tanultak nappali képzésben egyetemen vagy főiskolán, 2018/2019-ben már csak 200 ezren. 
Szerző

"A helyi erők nem engedik" - újabb iskolaigazgatót gáncsolt el indoklás nélkül a minisztérium

Publikálás dátuma
2019.07.24. 20:22

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
26 évig vezette a zalaegerszegi Zrínyi gimnáziumot, és a tantestület teljes támogatása mellett a szülők is mind mellette voltak, Horváth Andrásnak mégis mennie kell.
26 év után váltják le a zalaegerszegi Zrínyi Miklós gimnázium igazgatóját, és mint a 444.hu észrevette, nem azért, mert Horváth András elfáradt volna. Sőt, Horváth nem csak hogy pályázott idén is a posztra, de
pályázatát a tantestület 48:0 arányban támogatta, ahogy az iskola alkalmazottai és a szülői munkaközösség is.

Ám a minisztérium nem fogadta el Horváth pályázatát. Közösségi oldalán úgy búcsúzott: "hivatalos és valós indoklást senkitől ne várjatok... Nem hivatalosan »a helyi erők nem engedik«".
Az elmúlt években több alkalommal is előfordult, hogy egy kormányhoz közel álló személyt neveztek ki intézményvezetőnek – az iskolai közösség tiltakozása ellenére. Legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet küldő iskola, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium igazgatóját, Árendás Pétert, és az ugyancsak budaörsi Herman Ottó Általános Iskola vezetőjét, Turcsik Viktort próbálták félreállítani igazgatói pályázatuk indoklás nélküli elutasításával. A kormányzat – feltehetőleg egy általuk megfelelőbbnek gondolt jelölt hiányában és az újabb botrány elkerülése miatt – az utolsó pillanatban döntött úgy, a két igazgató egy évig még vezetheti iskoláját. Árendás és Turcsik is egyedüli pályázó volt.
A jövőben már egyszerűbb dolga lesz a hatalomnak, ha az iskolák kézivezérléséről van szó: a köznevelési törvény legutóbbi módosításával azt a lehetőséget is megszüntette a kormány, hogy a tantestület, a diákok, a szülők véleményezhessék az igazgatói pályázatokat. Az érintettek attól tartanak, még több alkalmatlan "politikai kinevezett" kerülhet az iskolák élére. Egy, a lapunk birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből pedig az is kiderül, hogy a tervek szerint a jövőben öt helyett csupán négy év szakmai gyakorlat is elegendő lesz ahhoz, hogy egy pedagógus intézményvezetői posztra pályázzon.
Szerző