Nem gyakori Tusnádfürdőn, hogy kormánykritikus vélemények is elhangzanak egy pódiumvitában, ezért volt unikális a Pártpolitikai Kerekasztal, mivel Ungár Péter személyében itt legalább egyetlen olyan szereplő volt, aki kritizálta a kormányt. A „kerekasztalt” egyébként még Böröcz László (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) képviselte.
Harrach Péter azzal kezdte, a KDNP-nek az első ciklusban több képviselője volt, mint a Fidesznek, és azóta is „egy erős párt, több száz helyi szerezettel és sok ezer taggal”. Ennek ellenére „egyeztetés nélkül a Fideszt soha nem döftük hátba” - ezt nyilván csak az élőbeszéd varázsa mondatta vele. A 2030-ig tartó klímacélokat egyébként támogatni fogják. Ungár Péter gyorsan lecsapta a magas labdát: a maga részéről üdvözli a „zöld KDNP-t” és reméli, párt azt is támogatja majd, hogy Mészáros Lőrinc Mátrai Szénerőművét állítsák le, ezt többször kezdeményezi az LMP. Ungár Péter egyébként azt tervezi, hogy „Pakshoz odaláncolja magát, várja, hogy Harrach is menjen vele”.
Harrach Péter úgy válaszolt, hogy „Paksra nem megy, mert már volt” az atom biztonságos és tiszta energia, a Mátrai erőművet pedig „egy idő után meg kell majd szüntetni, de ebben a szituációban nem aktuális”. Ungár erre úgy reagált, hogy a mátrai erőmű ligniterőmű, ez a legszennyezőbb energiaforrás, mégis éppen meghosszabbítják a működési engedélyét, a kormány pedig fél megkérdezni az embereket a paksi bővítésről, elkaszálják az ezzel kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket.
A következő kérdés az volt, hogy „hogyan lehet kezelni a parlamenti rendbontásokat”? Most Böröcz Lászlónak adódott a lehetőség, hogy berúgja a ziccert: szerinte az EP-választások eredményekből látszik, hogy „a fő hangadók veszítettek”. Majd bevitt egy mélyütést az MSZP-nek is: az, hogy Bangóné Borbély Ildikó úgy interpretálja a nagyszülői gyedet, hogy az „elveszi a nyugdíjasoktól a pihenő időt”, csak az ellenzék totális inkompetenciáját mutatja. - Az ellenzék magatartása senkinek nem tesz jót, sem nekünk, sem az ellenzéknek – mondta végül.
Ungár Péter „vekengésnek” minősítette a lamentációt afölött, hogy mi lett a parlamenti demokrácia színvonalával. Felidézte, hogy ellenzékben a Fidesz kivonult, kordont bontott, a parlamenti akciózás sosem állt távol tőlük. Majd kissé váratlanul nekiszegezte a kérdést Böröcz Lászlónak: mi a magyar kormány álláspontja az euró bevezetéséről? Azt ezt követő minipárbeszédet szó szerint idéznénk.
Böröcz László: „Akkor vezetjük be, ha Magyarország érdeke úgy kívánja”.
Ungár Péter: „Honnan fogjuk tudni, hogy ez az idő eljött?”.
Böröcz László: „Majd szólni fogunk, ha ez eljön”.
Ungár Péter ezután azt mondta, az LMP nem támogatja az eurót, mint intézményt, mert a perifériás államok elszegényedését hozza, szerinte az elfogadhatatlan, hogy „majd Böröcz László mondja meg a magyaroknak, hogy mikor vezetjük be”.
Hatalmas „vita” volt az „Európai Egyesült Államok” kérdésével kapcsolatban is, amit egyedül a DK hangoztatott az EP-kampányban. Ezt sem az LMP, sem a KDNP, sem a Fidesz nem támogatja. Ungár Péter szerint kellenek közös politikák, például a közös védelempolitika, de a Nemzeti Alaptantervbe ne szóljon bele az EU. Böröcz László arról beszélt, az Európai Egyesült Államok csak tovább erősítené a német és nyugat-európai dominanciát, Harrach Péter „elvi alapon” utasítja el, mert a közös Európa a „nyílt társadalom bevezetését jelentené”. Ungár Péter „érezte a lopakodó Soros Györgyöt” Harrach Péter nyílt társadalmazásában, szerinte is fontos a nemzeti kultúra megőrzése, de a „csonka országban” nem támadja senki a nemzeti kultúrát, az, hogy nincs elég magas színvonalú kulturális produktum az nem Soros György miatt van, hanem, mert a Fidesz-kormány nem volt képes ilyet produkálni. - Miért nem tudott a Fidesz rendszer legalább egy jó filmet csinálni a nemzeti múltunkról? A románok tudtak, egy csomó ország tudott – tette fel a kérdést Ungár. Némi meglepetésre . Harrach Péter és Böröcz László is jó kérdésnek nevezte ezt. Magyarországon akkor volt aranykor, ha osztott volt a szuverenitás, például a Habsburgok alatt, „éljenek a Habsburgok!” - mondta Ungár.
A „német dominanciáról” azt mondta, a Fidesz a felszínen támadja, de közben mindenben a német érdekek szerint cselekszik. Harrach Péter szerint ugyan minden német képviselő megfertőződött valamennyire a nyílt társadalom eszméjével, így Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke is, de „az EU hozott anyagból dolgozott, ebből a lehető legjobb választás ő volt”. Végül azt kívánta Ungár Péternek, hogy valamikor tapasztalja meg a kormányzati felelősséget, mert akkor a reálpolitikai jelentőségét is megéli majd, és belátja, hogy a politika a kompromisszumok művészete. Az is kiderült a beszélgetés ezen szakaszából, hogy bár Varsóba, Horvátországba ellátogatott már Ursula von der Leyen, Budapestre egyelőre nem jön.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban Deák Dániel moderátor kérdése az volt Ungár Péterhez, hogy „mikor ébred rá az ellenzéki, hogy ha együttműködnek, akkor Gyurcsány Ferenc játékszerévé válnak”? Ungár Péter szerint az önkormányzati választás arról szól, hogy a Fidesz érdekeit képviselő emberek helyett az adott település érdekeit képviselő embereket válasszunk meg. Gyurcsány Ferencet a magyar választópolgárok legitimálták, „hogy miért szavaztak rájuk ennyien, az az univerzum egyik misztériuma, nem öröm, de együtt kell élni vele”. De a magyar politikai rendszer általában kétpólusú volt, most is efelé haladunk. Böröcz László szerint „ég és föld a különbség a Tarlós István és a Demszky Gábor korszaka között. A Fideszben abban bíznak, hogy a települések döntő többségét meg fogják tartani.
