Az állami vagyon kezelésért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt tavaly közel 43 milliárd forint értékű készpénzes és további 3,2 milliárdos eszközátadáson, apporton keresztüli tőkeemelést hajtott végre különböző ismert és kevésbé ismert, vagy épp teljes csendben működő állami cégekben – derül ki az MNV napokban közzétett vagyonkezelési beszámolójából.
Az MNV-anyag szerint tavaly a legnagyobb tőkét, összesen 9,9 milliárd forintot a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető Zrt. kapta. Bár ez önmagában is jelentős összeg, ugyanez a társaság 2017-ben még kiemelkedőbb, 53,3 milliárd forintos juttatást kapott az államtól. Ez a cég felelős azoknak az ipari parkoknak az előkészítéséért, amiket reménybeli magyarországi befektetőknek kínálnak fel gyárak, üzemek létesítésére. Ehhez képest a cég működése veszteséges: az elmúlt évek során összesen egymilliárd forintnyi árbevételt sem ért el. Igaz, az Orbán-kormány láthatóan nem is támaszt semmilyen nyereségelvárást velük szemben.
Első látásra még rejtélyesebb a második legnagyobb tőkejuttatásban részesülő Manevi Zrt. feladata. A cég tavaly 8,5 milliárd közpénzt kapott a vagyonkezelőtől. A feltőkésítés céljáról ugyanakkor a beszámoló szemérmesen hallgat. A Manevi - az egykori Magyar Nemesfémvizsgáló - az elmúlt években alvó cégnek számított. 2017-ben élesztették fel. Ekkor a saját tőke 2 milliárd forintra, majd a tavalyi, újabb 8,5 milliárd után 10,5 milliárdra nőtt. A Manevi még 2017-ben vásárolta meg a romániai Szatmárnémetiben található Dacia (ex-Pannónia) Szállodát. Erre fedezetet nyújtott 2017-es tőkehelyzete. A tavalyi 8,5 milliárd forintos támogatást már feltehetően a használaton kívüli épület felújításra kapták – bár erről egy szót sem ejt sem a Manevi, sem az MNV beszámolója. Így azt sem tudni, hosszabb távon mi a célja az erdélyi szállodával a magyar kormánynak.
A tervekről megkérdeztük a Manevi Zrt.-t felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériumot, ám lapzártánkig nem kaptunk választ. A Dacia Erdély legszebb szecessziós épületeként a város patinás főterén áll. Ha az épületet a felújítás során továbbra is szállodaként hasznosítják, kevéssé valószínű, hogy annak üzemeltetését a Manevi bonyolítaná. Ilyen esetben ugyanis azt kiadják egy láncnak. Hasonló példa legalábbis már akadt a közpénzből épült magyar szállodák esetében. A nyíregyházi Sóstó Spa Resortot például a helyi önkormányzat költségvetési támogatásból építette fel, majd az üzemeltetésre kiírt pályázatot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels nyerte el.
Tavaly összesen 6,8 milliárd forintnyi tőkeemelésben részesült a Hungexpo két pavilonját tulajdonló Expo Park Kft. is, így még épp felfért a képzeletbeli dobógóra. A Hungexpo területének fejlesztése a kormány szívügye: itt tervezik ugyanis a 2020-ban a budapesti Eucharisztikus Világkongresszust, egy évre rá pedig a 2021-es Vadászati Világkiállítást. A két rendezvény érdekében a kőbányai vásárváros területén összesen 12,4 milliárdnyi beruházást hajtanak végre egy 2017-es kormányhatározat szerint.
Az MNV-anyag alapján tavaly 2,5 milliárd forintos tőkejuttatást kapott a Nemzeti Eszközgazdálkodási (Neszg) Zrt. A céget az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon kezelésre hozták létre még 2013-ban. Az állami holding beszámolója e tőkeemelés céljáról sem tesz említést. A lépés ugyanakkor azért is meglepő, mert az állami társaság nem szorul támogatásra. Legalábbis beszámolója szerint a Neszg tavaly 1,8 milliárdos nyereséget termelt. Az állam az eredménytartalék felhasználásával idén áprilisban összesen 9,7 milliárd forintot vont ki a cégből. Vagyis, ha le is zajlott a tőkeemelés, ez az MNV oldaláról leglább megtérült.
