Több milliárd eurónyi kár keletkezett a német erdőkben

Publikálás dátuma
2019.07.26. 19:49
Képünk illusztráció!
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Az utóbbi hónapok csapadékszegény és meleg időjárása miatt ökológiai katasztrófa fenyegeti az erdőket.
Több milliárd eurós nagyságrendű kár keletkezett a németországi erdőkben és ökológiai katasztrófa fenyeget az utóbbi hónapok csapadékszegény és meleg időjárása miatt - jelentette pénteken a ZDF országos közszolgálati televízió az erdőtulajdonosok és erődgazdálkodók érdekképviseleti szervezetének (AGDW) adatai alapján.   
A Németország területének csaknem egyharmadát borító erdők állapotát évente feltérképező felmérés új, előzetes eredményei azt mutatják, hogy „a klímaváltozás elérte az erdőket”

– mondta Larissa Schulz-Trieglaff, a kétmillió gazdaságot összefogó AGDW szóvivője a ZDF-nek. A tavalyi nagy aszály miatt az idei szárazság és hőség legyengült és a kártevőknek kiszolgáltatott fákból álló erdőkre sújtott le. Így tavaly és az idén nagyjából 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladékfa keletkezett. Egyedül Rajna-vidék-Pflaz tartományban és csak a fenyőállományt tekintve egymillió fa károsodott, mert a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen. Az igen ellenálló duglászfenyő sem kivétel, a nemzetséget gombafertőzés tizedeli. Más tartományokban és más fajtáknál sem jobb a helyzet. A tölgyes, cseres erdőkben például több régióban robbanásszerűen szaporodik a gyapjaslepke hernyója és a búcsújáró lepke emberekre és állatokra is veszélyes hernyója, kopaszra rágva a lombos fákat. Az AGDW szerint az ágazatot évszázados jelentőségű válság fenyegeti, az erdőgazdaságok kára eddig nagyjából 2,1 milliárd euró (680 milliárd forint), és nem egy vállalkozásnál a fennmaradás is kérdéses. Ökológiai katasztrófa is fenyeget, mert az aszály és a hőség kiugróan nagy mértékben pusztítja az erők jövőjét jelentő fiatal faállományt. Az érdekvédelmi szervezet becslése szerint országszerte hozzávetőleg 300 millió csemetét kellene ültetni a veszteségek ellensúlyozására, ez pedig nem lehetséges állami támogatás nélkül.   
„Gyors és jelentős nagyságú segítség kell az erdők megmentéséhez”

– mondta az AGDW szóvivője. A szövetségi mezőgazdasági és élelmezési minisztérium adatai szerint Németország területének 32 százalékát borítja erdő, ami 11,4 millió hektárt jelent. A leginkább jellemző a fenyőerdő 5,2 millió hektárral, 47 százalékos részaránnyal. A fenyvesek után a bükkösök következnek 1,7 millió hektárral, a harmadik helyen a tölgyerdők állnak 1,1 millió hektárral.
Szerző
Témák
Németország

A ciprusi püspök kifejtette, szerinte miért léteznek melegek

Publikálás dátuma
2019.07.26. 18:22
Morphu Neophütosz püspök
Fotó: PHILIP MARK / AFP
Nem merünk rákérdezni mit csinált a püspök úr a biológia órák helyett.
Cipruson, Akaki városában beszélt általános iskolásoknak Morphu Neophütosz püspök arról, miért is születik melegnek valaki – írja a Metro.
A vallási vezető meggyőződése, hogy amiatt, mert „a szülők a terhesség ideje alatt »abnormálisan« közösülnek. Egészen pontosan análisan.”

Neophütosz Szent Porphüriosz írásaival magyarázta meglepő kijelentéseit, miszerint amennyiben „az anya élvezi az eféle szexuális örömöket, a vágy a gyerekre is tovább öröklődik”.  Az Acceptcy.org szerint a püspök a hónap során több helyen is alkalmat ad a fiataloknak spirituális beszélgetésekre, ahol bátran kérdezhetnek tőle, és mint a fenti példa is mutatja, az egyházi vezető nem is fogja vissza képzelőerejét a válaszadásnál.
Szerző
Témák
meleg püspök

Csúfot űz a demokráciából a cseh elnök

Publikálás dátuma
2019.07.26. 17:34
Milos Zeman
Fotó: RADEK MICA / AFP
Milos Zeman folyamatosan megsérti az alkotmányt, mégis nyerő helyzetben van.
Nem az alkotmány szellemében működik Milos Zeman államfő – jelentette ki Jan Hamácek, a kisebbik kormánypárt, a szociáldemokraták vezetője a CSSD csütörtök esti tanácskozása után. Egyúttal bejelentette, hogy a balközép politikai erő támogatja a szenátus által megindított alkotmányos eljárást az alaptörvény folyamatos megsértése miatt. A cseh szenátus indoklása szerint Milos Zeman nyolc alkalommal is megsértette az alaptörvényt. A végső lökést azonban az eljárás megindítására az adta, hogy Zeman a vádak szerint befolyásolni probálta az igazságszolgáltatást. Emellett azt is felróják neki, hogy megakadályozza a miniszterek kinevezését és menesztését, illetve szembemegy Csehország hivatalos külpolitikájával. Megemlítik azt is, hogy már 2013-ban átlépte az alkotmány határait, amikor szakértői kormányt nevezett ki, pedig a parlamentben többsége lett volna egy konzervatív kormánynak. A Zeman által kinevezett kormány azonban hosszú hónapokig kormányzott mindenfajta parlamenti többség nélkül. A beadvány az alkotmánybíróság elé kerülhet, legalábbis abban az esetben, ha a képviselőházi honatyák háromötöde támogatja azt. Amennyiben az alaptörvény felett őrködő testület is helyt adna neki, akkor automatikusan felfüggesztenék az államfőt. „Következetesen megsérti az alkotmányt és elnöki rendszert vezetne be. Ezt több példán keresztül is bemutatjuk” – jelentette ki Václav Láska, a Szenátor 21 nevű liberális frakció vezetője, a beadvány szerzője. Az indítványt a jelenlévő 75 szenátorból 48 szavazta meg, elsősorban a konzervatív és liberális honatyák. A beadvány a szükségesnél hárommal több támogatói szavazatot kapott. Ugyanakkor még azok sem teljesen értettek egyet a tartalmával, akik alapvetően támogatnák Zeman elmozdítását. A Top 09 konzervatív párt frakcióvezetője, Jirí Ruzicka szerint visszamenőleg nem foglalkozhatnak olyan kérdésekkel, amelyek Zeman előző periódusát érintik. S erre hivatkozva utasíthatja el az alkotmánybíróság azt, hogy foglalkozzon a kérdéssel, már ha egyáltalán eljut az indítvány a taláros testülethez. Maga Zeman szerint semmi értelme a beadványnak. Jirí Ovcácek, az államfő szóvivője azt közölte, az eljárás semmit sem jelent, arra pedig nullával egyenlő az esély, hogy a képviselőház is támogassa. Ebben igaza is van, függetlenül attól, hogy a szociáldemokraták jelezték, igennel szavaznak majd. Valószínűtlen ugyanis, hogy Andrej Babis pártja, az Ano, a kommunisták, vagy a szélsőjobboldali SDP Zeman ellen voksolna. Ugyanakkor az is tény, hogy Zeman csúfot űz az alkotmányból. A CSSD már hónapok óta azt próbálja elérni, hogy az államfő leváltsa a kultuszminiszteri tárca éléről Antonín Staneket és a szintén szociáldemokrata Michal Smardát nevezze ki a helyére. Zeman azonban megtagadta ezt. Az alkotmány szerint azonban, ha egy kormánytag leváltását indítványozza a miniszterelnök, az államfő nem gördíthet akadályt ez elé. Ezért a hét közepén Andej Babis miniszterelnök felkereste Zemant, tegyen lépéseket a kultuszminiszter elmozdítására. Az elnök jelezte, július végéig leváltja a tárcavezetőt, de csak augusztus közepén jelenti be, hajlandó-e Smardát kinevezni utódának. Mi lehet Zeman valódi célja? Tudni kell, hogy Zeman és Babis között több összefonódás volt, sokszor segítették egymást. S bár vélhetően maga a miniszterelnök sem ért egyet az elnök módszereivel, valójában tart tőle. Ha ugyanis Zemant elítélnék uniós pénzek illegális felhasználása miatt, Zeman elnöki kegyelemben részesítheti, vagyis maradhatna a kormányfői székben. Az államfő másik célja az lehet, hogy elérje a szociáldemokraták távozását a kabinetből. Így ugyanis az elnök saját embereit ültetné bizonyos miniszteri székekbe, s elérné azt, hogy a szélsőjobboldali SDP kívülről támogassa a kabinetet. Zeman tehát mindenképpen jól jár, jó neki a jelenlegi helyzet is, de még jobb, ha a CSSD kilép a kabinetből. Ebből is látszik, a nemrégiben megtartott negyedmilliós prágai tüntetésnek, amelyen Babis lemondását követelték, nem sok politikai következménye lett.