Egy vonat 700 utasát ejtette csapdába az indiai monszun

Publikálás dátuma
2019.07.27. 17:25

Fotó: AFP PHOTO / Indian Navy
Az elmúlt két hétben az árvizeknek több mint 250 halálos áldozata volt Indiában.
Helikopterekkel és mentőcsónakokkal kellett kimenteni szombaton Mumbai közelében mintegy hétszáz utast egy indiai expresszvonatról, amely elakadt az áradások miatt - közölték a mentőszolgálatok. A Mahalaxmi Expressz péntek este indult a 350 kilométerre délre fekvő Kolhápurba, de csak hatvan kilométernyire jutott el, amikor megrekedt a heves monszun esőzések okozta árvíz miatt, amely teljesen körbezárta a vonatot.
A hatóságok az indiai hadsereg és a katasztrófa-elhárítás (NDRF) helikoptereit és mentőcsónakjait vetették be. Az NDRF szóvivője elmondta, hogy mintegy két óra alatt ötszáz embert sikerült kimenekíteniük.
A mentőszolgálatok a helyszíntől nem messze menedéktábort vertek fel az utasok ideiglenes elhelyezése céljából. Az Indian Railways vasúttársaság egyik szóvivője a PTI hírügynökséggel azt közölte, hogy "különleges mentővonatot" küldenek a szerencsétlenül járt utasok elszállítására.
Az elmúlt két hétben az árvizeknek több mint 250 halálos áldozata volt Indiában. A legnagyobb károkat az északkeleti Asszám és Bihár államokban okozta a természeti csapás.
Témák
India monszun

Magabiztosan álmodozik Johnson a Brexit "hatalmas gazdasági lehetőségeiről"

Publikálás dátuma
2019.07.27. 17:21
Boris Johnson Manchesterben
Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Az egyre valószínűbb "no-deal Brexit" 90 milliárd fontjába kerül majd a költségvetésnek, de a kormányfő megszorítások helyett vállalati adókedvezményekről beszél.
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) "hatalmas lehetőségeket" nyújt Nagy-Britanniának a gazdasági irányváltásra - mondta szombati manchesteri látogatásán Boris Johnson újonnan kinevezett brit miniszterelnök, aki ismertette a Brexit utáni fejleményekre vonatkozó terveit.
"Úgy hiszem, ez egy esély arra, hogy megváltoztassuk az Egyesült Királyság irányvonalát és azzá az országgá tegyük, ahol a legjobb élni a világon" - jelentette ki elbizakodottan a brit kormányfő mintegy száz ember előtt beszélve a manchesteri tudomány- és ipartörténeti múzeumban. "Az EU elhagyása egy hatalmas gazdasági lehetőség arra, hogy olyan dolgokat csináljunk, amilyeneket évtizedek óta nem tehettünk meg" - fogalmazott érthető okokból ködösen.
Johnson fogadkozott, hogy elkezdik a szabadkikötőkre és a vállalatoknak járó adókedvezményekre vonatkozó tervek kidolgozását és felgyorsítják a Brexit utáni szabadkereskedelmi egyezmények tárgyalását. A brit kormányfő befektetést ígért az oktatásba, a rendfenntartásba, a távközlési infrastruktúrákba és a technológiai innovációba, valamint egy 3,6 milliárd fontos (mintegy 1300 milliárd forintos) "városalap" létrehozását vetítette előre a nagyvárosokon kívüli közlekedési és infrastrukturális projektek támogatása érdekében.
Beszédében Johnson megismételte azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia mindenképpen kilép az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár az EU-val való megállapodással, akár anélkül. A szerdán kinevezett új brit kormányfő kitartott amellett, hogy az elődje, Theresa May által a kilépés feltételrendszeréről Brüsszellel megkötött egyezményt újra kell tárgyalni, követelve a backstop-záradék eltávolítását. A backstop az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás.

Szép tervek, de miből?

Az EU különböző tisztviselői ugyanakkor már számtalanszor leszögezték, hogy a Brexit-megegyyezést nem tárgyalják újra. Így Nagy-Britannia várhatóan megegyezés nélkül zuhan majd ki az unióból Johnson működése nyomán. Ez pedig a visszaálló vámokkal és a lassú vámellenőrzésekkel olyan gyomrost ad majd a brit gazdaságnak, mint még soha semmi: elemzők szerint lényegében mindenből hiány lesz, az élelmiszerektől az üzemanyagig. A pénzügyminisztérium számításai szerint a "no-deal Brexit" 90 milliárd fontba kerül majd. Theresa May pénzügyminisztere egyből le is mondott, mikor kiderült, hogy Johnson lesz az új kormányfő. Ráadásul a visszaálló ír határellenőrzés miatt hamar újra napirendre kerül majd Írország egyesítése - egyúttal elszakadása az Egyesült Királyságtól.

Megállapodás nélküli brexit esetén megnő az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége

Publikálás dátuma
2019.07.27. 16:41
Leo Varadkar ír miniszterelnök
Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Erről Leo Varadkar ír miniszterelnök beszélt egy vidéki előadásában.
Meg fog nőni az Ír-sziget egyesülésének valószínűsége, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, de annak valószínűsége is nagyobb lesz, hogy Skócia kiválik Nagy-Britanniából – jelentette ki Leo Varadkar. Az ír miniszterelnök – immár többedszer – arra reagált pénteken, hogy Boris Johnson új brit miniszterelnök felvetette azt az igényét, hogy a következő hónapokban újra lehessen tárgyalni a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kötött megállapodást. Brit kormányfőként mondott első beszédében Johnson csütörtökön kijelentette, hogy lehetséges új megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, de az egyezménynek nem lehet része az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határellenőrzés újbóli bevezetésének megelőzését célzó tartalékmegoldás (backstop). Közölte, hogy kormányának egyik fő feladata felkészülni a megállapodás nélküli kilépés lehetőségére.
„Azok az (északír) emberek, akiket mérsékelt nacionalistaként vagy mérsékelt katolikusként lehet jellemezni, és akik eddig többé-kevésbé elégedettek voltak a status quóval, Írország egyesülésére fognak hajlani. És egyre több liberális protestáns és liberális unionista (britpárti) teszi majd fel a kérdést, hogy hol érzi magát inkább otthon: egy nacionalista Nagy-Britanniában, amely a halálbüntetés visszaállításának lehetőségéről és hasonló dolgokról beszél, vagy pedig egy közös, európai hazában, amely Írország része”

– mondta az előadásban Leo Varadkar.

Később egy politikai fórumon megkérdezték tőle, hogy az ír kormánynak van-e nyilvános terve Írország egyesítésére. Azt mondta, jelenleg nincs, mert ha volna, akkor azt provokatívnak tartanák a britpárti unionisták Észak-Írországban. Ha azonban London a megállapodás nélküli kilépéssel elveszi az északírek európai uniós állampolgárságát, és veszélybe sodorja a nagypénteki megállapodást, akkor az Ír-sziget egyesülésének kérdése óhatatlanul fel fog merülni, és „erre fel kell készülnünk” – mondta. Az EU-ból való brit kilépésről szóló 2016-os népszavazáson – noha az Egyesült Királyság lakossága a kilépés mellett döntött – az északírek 56 százaléka arra szavazott, hogy az oroszág maradjon az EU-ban. Az 1998-as nagypénteki megállapodásban egyebek között az szerepel, hogy mind Írországban, mind Észak-Írországban népszavazást kell tartani a sziget egyesítéséről, ha London és Dublin is úgy látja, hogy van ennek számottevő társadalmi támogatottsága. A brit kormányok mindeddig azt mondták, hogy szerintük nincs. Az ír kormányfő arról is beszélt, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén többen követelhetik majd Skóciában, hogy az országrész váljon ki Nagy-Britanniából. Skóciában a lakosság 62 százaléka voksolt arra 2016-ban, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU-ban.
„Paradox módon a megállapodás nélküli Brexit lehet veszélyes az Egyesült Királyság egységére nézve”

– mondta.

Varadkar gondolatait élesen kifogásolta szombaton a legnagyobb északír brit unionista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek egyik parlamenti képviselője, Ian Paisley azt mondta: az ír kormányfő szavai „haszontalanok és fölöslegesen agresszívak” voltak.
Szerző