Kényszerpálya: magánkiadós tankönyvek kerültek az államhoz

Publikálás dátuma
2019.07.29. 07:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A szigorítás után nem tudták meghosszabbítani kiadványaik engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették azok felvételét.
Két, tankönyvekkel foglalkozó magánkiadó is átadta több kiadványa kiadási jogát az állami tankönyvkiadónak, miután a törvényi szigorítás miatt nem tudták meghosszabbítani azok engedélyét és a tankönyvjegyzékre sem kérhették kiadványaik felvételét. A Krónika Nova Kiadó népszerű, Mohácsy-féle irodalomtankönyvei szeptembertől már az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének (EKE OFI) kiadásában lesznek elérhetők. Hasonlóképp járt a Műszaki Könyvkiadó Hajdu-matek könyvsorozata is. Megírtuk: 2014 januárjától a kormányzat már nem adott lehetőséget a magánkiadóknak új tankönyvek engedélyeztetésére, az idei évtől pedig – egy újabb törvénymódosítással – már azt sem tették lehetővé számukra, hogy a 2018 végén lejárt tankönyves engedélyeket meghosszabbíthassák. Emiatt több száz népszerű magánkiadós tankönyv került le a tankönyvjegyzékről, a rendelhető alternatív tankönyvek aránya 30 százalékra csökkent. Ez az idei évi megrendeléseken is meglátszott: míg tavaly a tankönyvrendelések mintegy 32 százalékát tették ki a magánkiadók kötetei, idén már csak 14 százalékát. A legnépszerűbb tankönyvek ügyében több magánkiadó pereket indított, az államot az Oktatási Hivatal (OH) képviselte. A bírák eltérően ítélkeztek: egyesek a tankönyvesek, mások az OH javára döntöttek. Fellebbezések sora indult, néhány ügyben az OH a Kúriához fordult. A vég nélküli jogi csatákat elégelte meg Kuncze Magdolna, a Krónika Nova ügyvezető igazgatója. – Idén januárban döntöttem úgy, megkeresem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Oktatási Államtitkárságát, hogy találjunk valami megoldást annak érdekében, hogy az iskolák tovább rendelhessék a Mohácsy-könyveket. Szakmailag helytelennek tartottam volna, ha a pedagógusoknak nem az addig használt tankönyvcsalád kiadványaival kellett volna folytatniuk a munkájukat – mondta lapunknak Kuncze Magdolna. Négy, 9-12. évfolyamokon használt tankönyvről és a hozzájuk tartozó szöveggyűjteményekről van szó, amikből évente 300-400 ezer példányt adtak el. Az ügyvezető az Emmivel kötött megállapodás részleteiről nem beszélhetett, de azt elmondta: nem ingyen kellett átadnia a kiadási jogokat. Ez azonban nem sok örömre ad okot, a kiadó helyzetén ugyanis nem javít, Kuncze Magdolna szerint várhatóan két éven belül, az új Nemzeti alaptanterv megjelenésével – amellyel már nem lesznek kompatibilisek a mostani tankönyvek – a 23 éve alapított Krónika Nova meg fog szűnni.
Szerző

Az ellenzéket sújtja az újabb körzetátrajzolás

Publikálás dátuma
2019.07.29. 07:00

Fotó: Népszava
Öt városban és két budapesti kerületben rajzolták át a választókerületeket az önkormányzati választásra. Az ellenzék szerint sok helyen az ő kárukra.
„Az, amit mondanak a választási rendszer reformjáról, nem mondom, hogy nincs benne földrajzi bűvészkedés vagy nem volt, de csak annyi bűvészkedés volt benne, mint a 90-es törvényben, amit a szocik alkottak meg”. Ezzel érvelt a tavalyi parlamenti választás előtt egy nyilvánosságra került felvételen Kövér László házelnök, amikor a választási reformról, a választókerületek átrajzolásáról és az ellenzékről beszélt. Annak a választási rendszernek a reformjáról, amelyben – a többi között – újrarajzolták a választókerületeket és amellyel a kritikák szerint a fideszes képviselőknek kedveztek. Kövér nem rejtette véka alá: az a jó, "ha az ellenzék nem rúg labdába." De nem kizárólag az országgyűlési egyéni választókerületeket kellett újraszabni, hanem a lakosságszám változásai miatt több helyen az önkormányzati választás egyéni körzeteit is. A most októberi voksolás előtt ezt hét helyen végezték el, mindenhol csökkentették az egyéni kerületek számát, és emiatt változtak a körzetek határai is – derült ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) lapunknak küldött tájékoztatásából. Eszerint Budapest VII. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten és Komlón változtak a választókerületi határok. A két budapesti körzetben és Komlón kettővel, míg a többi helyen egyel kevesebb egyéni képviselő juthat be a képviselő-testületbe októberben.
– Magyarországon 169 olyan település van, amelynek lakosságszáma meghaladja a tízezer főt – írta érdeklődésünkre az NVI. Ez azért lényeges, mert az önkormányzati választáson a 10 ezer fő alatti településeken csak listára lehet szavazni, egyéni képviselőkre nem. Az egyéni választókerületi határok tehát csak a nagyobb településen lényegesek, ott azonban sok múlhat ezen, különösen az olyan városokban, mint például Miskolc, Budapest vagy Komló, ahol az ellenzéknek érdemi esélye lehet a győzelemre vagy arra, hogy javítson a 2014-es eredményeken. De akár Pécsen is, ahol tavaly az egyik baranyai egyéni választókerületben Mellár Tamásnak sikerült győznie. Nagyon nem mindegy tehát az önkormányzati választásnál sem, hogy hol húzódnak a határok.
Utcák és háztömbök kettévágása, más körzetekbe amorf módon belenyúló részek, korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzetek kettévágása – az utóbbi években akadtak példák ilyen „bűvészkedésre”. Elég csak ránézni például Miskolc választókerületi térképére, hogy érdekesen tekergőző körzeteket találjon az ember. Korábban az ország több pontján megtörtént, hogy a korábbi hagyományokat felrúgva rajzoltak át térképeket. A határok újraszabását március 31-ig kellett elvégezni mindenhol, ahol ezt a lakosságszám szükségessé tette. Érdekesség, hogy Edelényben és Siklóson megszűntek az egyéni kerületek, mivel a lakosságszám 10 ezer alá csökkent. A létszámhatár átlépése miatt – csak épp ellenkező irányban – pedig Halászteleken és Diósdon ki kellett alakítani az addig nem létező egyéni kerületeket. Amikor rákérdeztünk arra, hogy ezt a döntést a helyi választási iroda (HVI) vezetője – azaz a jegyző – egyedül hozza-e meg vagy a folyamatba a helyi képviselők is beleszólhatnak, a választási iroda azt írta: „A választókerületek kialakítása kizárólag a HVI vezetőjének hatásköre, választásszakmai szempontok alapján történhet, politikai befolyás nem érvényesülhet”. Ezzel egy alkotmánybírósági határozatra hivatkoztak. Kérdés ugyanakkor, hogy a helyi jegyző, aki egyéb feladatai mellé „bónuszban” kapja meg a helyi választási iroda vezetését, és akit a közgyűlés választ meg, mennyire tudja függetleníteni magát az adott település polgármesterétől vagy testületi többségétől egy olyan országban, ahol amúgy a döntések többségében hatalmi szóval vagy kézi vezérléssel születnek meg.
Ahol arra van szándék vagy lehetőség, a határok átszabásával jelentősen befolyásolhatóak a politikai erőviszonyok. Ilyenkor általában bevett lépés, hogy az ellenzéki szavazókat egy tömbbe terelik a kerülethatárok kialakításakor (lemondva így néhány körzetről), miközben a billegő körzetekhez olyan területeket, utcákat vagy háztömböket csapnak, ahol erős a Fidesz, így ezekben a győzelmet nem veszélyezteti a rajzolgatás. A végeredménynek pedig az a párt örülhet igazán, amelynek az érdekei mentén bűvészkedtek.

Fegyverarzenál

Nem csak a választókerületi határok átrajzolásával lehet manipulálni a választási eredményeket, ez csak az egyik eleme a gyakran alkalmazott trükköknek a választási rendszerben. Ide sorolható a parlamenti választás esetén az egy fordulós voksolás, a győzteskompenzáció, az ajánlásokkal való visszaélés lehetősége (ami utólag ugyan kiderülhet, de szinte bizonyíthatatlan, hogy ki követte el), az ellenzék hirdetési felületek korlátozása, továbbá a kampány és a médiamegjelenések durva egyenlőtlensége is.

Választókerületek számának változása

Budapest XXI. kerület -2 Budapest VII. kerület -2 Komló -2 Debrecen -1 Miskolc -1 Pécs -1 Kecskemét -1

Miskolcon egy-egy utca polipszerűen belenyúlik egy másik körzetbe
Fotó: DRONE MEDIA STUDIO

Amorf miskolci körzetek

Kétszer is átrajzolták a miskolci körzeteket az utóbbi két önkormányzati választás előtt: mindig a baloldal járt rosszul. Miskolc lakossága a legutóbbi helyhatósági választás, azaz 2014 óta 160 ezer alá csökkent, ezért a korábbi 28 helyett immár csak 27 képviselő juthat be az önkormányzatba, tizenkilencen egyéniben, nyolcan pedig listáról. Az új körzetek kijelölése a jegyző dolga, de Alakszai Zoltánnak – aki korábban a fideszes polgármester, Kriza Ákos kabinetfőnöke volt – olyan érdekesen kanyargott e munka során a ceruzája, hogy az ellen még a bíróság is kifogást emelt, s az ellenzék panasza nyomán új eljárásra kötelezte a törvényesség őrét. Külön kiemelték, hogy ha egy választókerület létszáma 5 százaléknál nagyobb mértékben eltér az átlagtól, annak okait nyomatékosan kell indokolni – márpedig ilyen körzetből öt is akadt az új miskolci térképen. A megszüntetett választókörzet pedig véletlenül sem egy fideszes képviselőé volt, hanem azé a szocialista Bartha Györgyé, aki az elmúlt huszonöt évben zsinórban mindig megnyerte a körzetét. Miskolcon nem először fordul elő, hogy furcsán átszabják a körzethatárokat. A helyi önkormányzati képviselők megválasztásáról szóló törvény 2010-es módosításakor a testületek létszámának csökkentése érdekében is új választókerületeket és szavazóköröket kellett kijelölni, s ennek eleget téve az akkor szocialista vezetésű Miskolc jegyzője a korábbi 26 egyéni választókerület helyett 20 kijelöléséről döntött. A fideszesek azonban fellebbeztek a szerintük aránytalan felosztás ellen, így az ügy másodfokon a fideszes vezetésű megyei önkormányzat főjegyzőjéhez került, aki – miként az azóta megszüntetett Népszabadság megírta – a kifogást emelő Zsiga Marcell akkori fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő és társai közreműködésével „rajzolta meg” az új körzethatárokat. A „meg lehet élni 47 ezer forintból„ kijelentésével elhíresült Zsiga ezt akkor a lapnak nem is cáfolta, de szerinte ő csak elmondta a kifogásait, és nem befolyásolta a területi választási iroda vezetőjét a döntéshozatalban. A most megrajzolt 19 új választókörzet kijelölésekor is meglehetősen furcsa „térkép” született: azon túl, hogy egy tollvonással megszüntették az 1994 óta minden önkormányzati választáson, egyéniben győztes szocialista Bartha György területét – ő emiatt most egy másik városrészben indul –, eltértek a korábbi történelmi és földrajzi körzethatároktól, egy-egy utca polipszerűen belenyúlik egy másik körzetbe. Tompa Sándor, a DK helyi politikusa szerint különös, hogy a területileg szinte önálló Miskolc-Tapolcát kettévágták, és egyik részét a hejőcsabai, másikat a győri-kapui körzethez „csapták”. Hozzátette: az ellenzék – amely nem nyilváníthatott véleményt a határok kijelölésekor – próbál alkalmazkodni a kényszerű helyzethez: olyan képviselőjelölteket indítanak, akik a mesterségesen újrarajzolt körzetek legalább egyik részében ismertek. - Doros Judit

„Végeredményben a Fidesz jár jól”

 Tizennégy helyett tizenkét egyéni választókerület lesz Csepelen a lélekszámcsökkenés miatt – tudtuk meg Szabó Szabolcstól, a kerület országgyűlési képviselőjétől. Szabó Szabolcs érzékelése szerint Csepelen igyekeztek úgy megrajzolni a választási térképet, hogy azzal végeredményben a Fidesz járjon jól. – Markánsan szétválasztották a szinte biztosan fideszes és a szinte biztosan ellenzéki körzeteket. Emellett a bizonytalanokhoz igyekeztek fideszes részeket pakolni – fogalmazott. A főváros VII. kerületében szintén két körzettel lesz kevesebb, tizenkettő helyett, tíz – ezt már Ujvári-Kövér Mónika, ellenzéki képviselő mondta lapunknak. Erzsébetvárosban szintén a lakosság létszámának csökkenése miatt nem maradhatott a létszám, ez pedig értelemszerűen a körzethatárok változását is hozta magával. Arra a kérdésünkre, hogy az átrajzolásokkal a kormánypárt járt-e jól, Ujvári-Kövér Mónika azt mondta, az erre jogosult úgy határozza meg a határokat, ahogy akarja, és „nyilván, ahogy neki a legjobban megfelel.” - Zoltai Ákos

Szerző
Frissítve: 2019.07.29. 08:57

„Jurassic Park” a magyar börtönökben

Publikálás dátuma
2019.07.29. 06:30
Van, ahol már az őr sem mer szembeszegülni az agresszív rabokkal
Fotó: Népszava
Van, ahol egy-egy szintet már csak „Mordornak” hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet – állítja Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára.
"Megszökött egy rab a börtönmunkáról"; "Megszökött egy rab egy budapesti kórházból"; "Fegyvert szerzett és megszökött egy rab a Fővárosi Törvényszékről"; "Megöltek egy rabot a szombathelyi börtönben"; "Lepedővel akasztotta fel magát egy rab a márianosztrai börtönben" – "börtönhírek" az elmúlt hónapokból, amelyek arra utalnak, hogy kaotikus helyzet uralkodik a rácsok mögött. Bár a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) azt kommunikálja, hogy mindent kézben tart, a börtönöket látogató ügyvédek mást tapasztalnak. – Az én tapasztalataim szerint nem igaz, amit a BVOP állít. Vannak bv-intézetek, ahol egy-egy szintet már csak „Jurassic Parknak” vagy „Mordornak” hívnak a fogvatartottak, annyira borzalmas a helyzet – mondta lapunknak a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára. Kadlót Erzsébet ügyvédként maga is rendszeresen jár börtönökben, így nem csak hallomásból ismeri az ottani állapotokat. Szerinte a problémák nagy része a túlzsúfoltságra és a börtönőrök létszámhiányára vezethető vissza. – Noha a kormány 2015-ben megígérte, hogy nyolc új börtönt épít, eddig még szinte semmi sem történt. Olyan helyeken, ahol eddig hat fő volt az általános, elkezdték kialakítani a hét-nyolc fős zárkákat. Közben folyamatosak a bántalmazások, zsarolások, élősködések, sok fogvatartott fél, mert a cellájában sincs biztonságban. Bármi megtörténhet, és az őr nem szegül szembe a rabokkal. Én sem tenném 160 ezer nettóért – mondta Kadlót Erzsébet. Hozzátette: nem is várható el egyetlen bv-őrtől, aki esetenként négy szintet is felügyel egyszerre, hogy tartson rendet. A „Jurassic Park” és „Mordor” részeken pedig állandóak a sikolyok, az ordítozás, így történhet meg, hogy az sem tűnik fel senkinek, ha halálos kimenetelű erőszakoskodás történik. Van olyan börtön, ahol az ügyvédnő elmondása szerint az egyik hétvégén hat felügyelő vigyázott 1500 fogvatartottra, s mint fogalmazott, a „fogvatartottak sem hülyék”, látják, hogy szinte mindig ugyanazok vannak szolgálatban, és ebből levonják a számukra előnyös következtetéseket. Szerinte mindezt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának elmúlt években lezajlott vizsgálatai is alátámasztják. Úgy véli, az ombudsmani jelentésekből megállapítható: 2017 óta különösen sokat romlott a helyzet. Ebben az évben történt meg az is, hogy az olyan civil szervezeteket, mint a börtönök monitorozását is végző Magyar Helsinki Bizottságot, a börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesületet vagy a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését is segítő Feldmár Intézet és a Tévelygőkért Alapítvány közös programját, a Mesekör-programot is kitiltották a bv-intézetekből. – A civilek nekünk, ügyvédeknek is sokat segítettek, folyton kaptuk a jelzéseket, amelyeket fel tudtunk használni a munkánk során. Ez ma már nincs így. Amíg a civilek jelen voltak a börtönökben, a legfékezhetetlenebbnek mondott rabokat is meg lehetett „zabolázni”, a Mesekör-program erre különösen jó volt. Az erőszakos cselekedetek száma is csökkent, ami ma már nem mondható el. Igazság szerint már csak a szerencsén múlik, hogy nem történik a jelenleginél is több durva eset – állítja Kadlót Erzsébet. De nemcsak a civilek hiánya nehezíti az ügyvédek munkáját: az elmúlt években szigorodtak a beléptetés szabályai, ami azt a célt szolgálta, hogy visszaszorítsák a „tiltott tárgyak” bekerülését. Ez alól az ügyvédek sem kivételek: tetőtől talpig átvizsgálják őket, még a cipőjüket is. A kamerával felszerelt beszélőszobában plexifal választja el őket ügyfeleiktől, sokszor még egy papírlapot sem adhatnak át az őr jelenléte nélkül. Mindez a tárgyalásokra való felkészülést különösen nehezíti, ami Kadlót szerint a védelemhez való jog sérülését, a tisztességes eljárás veszélyeztetését is jelentheti. 

BVOP: biztosítottak a feltételek

Az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogvatartás személyi feltételei – jelentette ki lapunk érdeklődésére a BVOP. Álláspontjuk szerint a bv-intézetekben a hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében normális mértékű a kilépő-belépő dolgozók számának változása. A börtönök zsúfoltságának megszüntetése mellett is elkötelezettek, idén februárban Kiskunhalason 472 fő befogadására alkalmas börtönt is átadtak. A szigorúbb beléptetésről azt írták: nem a szabályok, hanem azok betartatása szigorodott. Az ellenőrzések hatékonyabbak lettek: például 2018. első félévében 1288 darab, 2019. első félévében 836 darab illegális mobiltelefont találtak a fogvatartottaknál. A védelemhez való jog érvényesülését minden fogvatartott számára biztosítják.

Szerző
Témák
börtönök