„Van esély a változásra, de az a jelöltek minőségén múlik” – Interjú Wittinghoff Tamással

Publikálás dátuma
2019.08.03. 08:20

Fotó: Draskovics Ádám
A nagyvárosokban megvan az esély a változtatásra, de hogy valóban sikerül-e, az a jelöltek minőségén múlik – véli a Budaörsöt 1991 óta vezető Wittinghoff Tamás.
„Kizárásos alapon nem lehet más megállapításra jutni, mint arra, hogy a kormányzat kicsinyes hatalmi arroganciával büntetni akarja Budaörsöt” – mondta annak kapcsán, hogy két közmegbecsülésnek örvendő iskolaigazgatójuk pályázatát is visszadobta az Emmi. Mi Budaörs eredendő bűne: az elvonások ellen indított per, vagy a „szabadjára engedett” pedagógusok? Átgondoltam azóta, azt hiszem, kicsit öntelt voltam, amikor azt gondoltam, hogy ez kifejezetten nekünk szól. Azóta látjuk, hogy máshol is ugyanez történik: régóta jól működő iskolákban, a mindenki által támogatott igazgató nem kapja meg a kinevezését. Szóval ez nem annyira rólunk, mint inkább magáról a rendszerről szól. A demokrácia lényege az, hogy saját magáról mindenki maga rendelkezhet, és ennek így kellene lennie az egyéntől a különböző intézményeken át az önkormányzatokig. Ez az, amit egy évtizede szépen, fokozatosan számol fel a kormány. Ha a jogállamiságról és a demokrácia állásáról kezdünk beszélgetni, az a polgárt általában nem érdekli. De amikor a saját bőrén érzi, hogy mindezek hiányában mit lehet megtenni vele és a közvetlen környezetével, akkor meglepődik.

Úgy érti, nem az állam feladata iskolákat építeni és kifesteni a tantermeket még az évnyitó előtt? Az oktatás ebből a szempontból igazi állatorvosi ló. Amit elronthattak, azt el is rontották. Először államosították a jól működő intézményeink fenntartást, kivéve a macerás épületek üzemeltetését. Azt ott hagyták az önkormányzatoknál, csináljanak vele, amit tudnak. Hallottam sok helyről, hogy visszatértek a régi szép idők, amikor a szülők a pedagógusokkal kalákában festették ki az iskolákat. Nálunk ez már évtizedek óta nem így volt, Budaörs nagyon sokat költött az intézményekre. Nálunk mindenhol megvolt minden szükséges tanterem, nem kellett konténerekben tanulni, volt tornaterem a mindennapos testneveléshez. Aztán a működtetési jogokat is elvonták, ugyanakkor a KLIK, most pedig a Klebelsberg Központ nem adja azokat a pénzeket, amelyekből emberi módon fenntarthatók volnának az épületek. Félreértés ne essék: én is egyetértek azzal, hogy az államnak van feladata az iskolák működtetésében ott, ahol az önkormányzatnak ehhez nincs ereje. De egy jól működő önkormányzatnál az államnak semmi keresnivalója az oktatási intézményekben. Egy jól működő önkormányzat azt is megteheti, hogy pereskedjen az állammal?  Ha igaza van, akkor feltétlenül. Különösen, ha az állam a jól működő önkormányzatokat azzal bünteti, hogy pénzt von el tőlük, szolidaritás címén. 2,1 milliárd forintról volt szó egyébként, ez a város költségvetésének egyhetede. A pert első fokon megnyertük, másodfokon elveszítettük. Végül az Alkotmánybíróságnál kötöttünk ki, amelyik nem vizsgálta az elvonás törvényességét, mindössze azt mondta ki, hogy az nem ütközik az európai uniós jogba. Most kíváncsian várjuk az uniós állásfoglalást, mert kizártnak tartjuk, hogy létezik olyan uniós jogszabály, amely megengedi, hogy a település saját bevételeit az állam elvonja, és azt semmivel se kompenzálja. Budaörs rendszeres szereplője a híreknek: amikor a kormány a tanszabadságot veszélyeztető törvényt készül meghozni, valamelyik itteni tantestület biztosan ott van az ellenzők között. Több kezdeményezés, petíció indult ki a városból. Az itteni pedagógusok miért félnek kevésbé a lehetséges következményektől, mint máshol? Ez egy olyan település, ahol komolyan vesszük az autonómiát. Az intézményit, a szervezetit és az egyénit is. Azok az iskolák, amelyek megszokták a szabad levegőt, a liberális gondolkodást, hogy létezik tanszabadság, hogy ha kitalálnak új dolgokat, azokat kipróbálhatják, nehezen fogadják el ennek az ellenkezőjét. És miért is tennék? Az Illyésben évek óta kiválóan működik az itt kikísérletezett nulladik nyelvi évfolyam. A végzősök már érettségire teljesítik az egyetemi diplomaszerzés feltételeit, ami az idegen nyelvi ismereteket illeti. Tavaly 4,9 körüli volt az emelt szintű érettségi eredménye. Ez nem jobb vagy baloldal kérdése; az iskoláinkban dolgoznak mindenféle világnézetű pedagógusok, de az eredményeikre, és arra, hogy itt szabad a levegő, egyformán büszkék. Mostanában nem hangzik túl jól, ha egy intézmény büszke arra, hogy liberális. Amit ma sokan szitokszóként használnak, az az iskolában voltaképpen annyit jelent, hogy a gyerekeknek mindenféle értéket meg kell mutatni, hogy maga választhasson közülük. Az iskolákkal kapcsolatos hír volt a múlt héten, hogy egy sor intézményben egyszerűen nem tudják betölteni az igazgatói posztot, mert nincs aki vállalja a jelen körülmények között. Az állami nyomulás miatt ugyanez a folyamat játszódhat le az önkormányzatoknál is. Mi az, amitől mégis vonzó lehet a polgármesteri pálya?   Válasszuk külön a Budaörshöz hasonló, tehetős, jól működő önkormányzatokat és a nagyon szegény kistelepüléseket. Utóbbiakban szinte lehetetlen a helyzet, a polgármester sokszor maga is beáll árkot tisztítani vagy gallyazni, mert a költségvetéséből máshogy nem futja. Budaörs kiváló adottságokkal rendelkező település volt, és évtizedeken keresztül mindig lehetett és most is lehet csinálni valami fontosat, érdekeset, értékeset. Budaörs – köszönhetően elsősorban az itt megtelepedő nagyvállalatoknak, áruházaknak – évek óta az elsők között van az egy főre eső iparűzési adó bevétellel rendelkező települések listáján, vagyis meglehetősen gazdag város. Ez a tendencia meddig folytatható? Vannak még szabadon beépíthető területeik? Tény, hogy egyetlen fillér állami támogatás nélkül is el tudjuk tartani magunkat. A korábbihoz hasonló nagy beruházásokra viszont már nincs üres területe Budaörsnek, ebből a szempontól „megteltünk”. A mi jövőnk reményeink szerint a magas hozzáadott értékű vállalkozásokban van, amelyek kisebb területen képesek nagyobb adóbevételt generálni. Ön az egyik legrégebben hivatalban lévő polgármester: 1991-ben még SZDSZ-es színekben nyert, és azóta is a helyén van. Hogy sikerülhetett ez a mutatvány ebben a politikai légkörben? Mondjuk úgy, hogy nekem hosszú időn keresztül megbocsájtották a pártkötődésemet, mára pedig sikerült elérnem, hogy ideológiai meggyőződéstől függetlenül is elfogadjanak a városban. Alapvetően hiszek az emberi szabadságban, az önrendelkezésben. Magamat leginkább konzervatív liberálisnak mondanám, bár ez ma nehezen magyarázható, és főleg nincs olyan politikai szerveződés, amelyre ez érvényes volna. 2010-ben néhányan azt javasoltuk az akkori ellenzéknek, hogy helyben támogassanak olyan civil jelölteket, amelyeknek – a megosztott pártokkal szemben – van esélyük az alakuló, monolitikus rendszer ellen sikeresen politizálni. Nem tették, látjuk, mi lett az eredménye. 2010 és 2014 között a Budaörs Fejlődéséért Egyesület négy mandátumot szerzett, én magam is az egyesület színeiben lettem akkor polgármester. Nem volt egyszerű a fideszes többségű testülettel együtt dolgozni, de megoldottuk. A választók viszont látták, mire mehetnénk, ha a város ügyeitől távol tarthatnánk az országos politika mocsarát, és 2014-ben minden ellenzéki párt beállt mögénk. A 10 választókerületből 10-et nyert az egyesület. Ezzel azt akarja mondani, hogy ez reális alternatíva lehet bárhol az országban? A nagyvárosokban megvan az esély a változtatásra, de hogy valóban sikerül-e, az a jelöltek minőségén múlik.  Vagyis a kistelepülések elvesztek? Nem ezt mondom. Ezeken a településeken is sok a valóban független polgármester, akik ugyanúgy vágynak a friss levegőre. A legkisebb, legszegényebb falvak helyzete sokkal nehezebb. Ott szinte mindenki a közfoglalkoztatástól függ. És a legborzasztóbb az, hogy ott, ahol a kormányokon átívelő szegénységben és egyre nagyobb szegénységben élnek emberek, ahol egyébként civil szervezetek segítenek a felszínen maradni, mégis a Fidesz nyer a választásokon. Itt nem is a kormánypárt a legnagyobb ellenfél, hanem a kiszolgáltatottság és az alattvalói mentalitás, vagyis az a paradoxon, hogy éppen azoknak kellene lázadniuk, akik helyzetüknél fogva erre a legkevésbé képesek. Sokan épp azért félnek egy esetleges ellenzéki győzelemtől, mert tartanak a Fidesz bosszújától, attól, hogy büntetni fogja a „renitens” településeket. Ön az elmúlt évtizedekben sok kompromisszumot kötött az aktuális kormányokkal a város működése érdekében, mi a tapasztalata: milyen esélyei lehetnek mostanában egy ellenzéki településnek? Nem vagyok túlzottan optimista. 2014-ben, még az önkormányzati választás előtt azt mondtam: a budaörsi társadalom sem homogén, ahogy az ország sem. És az eredménytől függetlenül felajánlottam az egyik alpolgármesteri posztot a Fidesz akkori frakcióvezetőjének, remélve, hogy ez korrekt együttműködést fog jelenteni. Amikor nyertünk, fel is kértem az illetőt, aki el is vállalta a posztot. Néhány hónappal később a saját pártja – hogy is fogalmazzak finoman? – távozásra bírta. Azóta független alpolgármester. Szóval nehéz olyanokkal együttműködni, akik csak a mindent vagy semmit elvet értik. Ebből is látszik, nagyon fontos, hogy minél több helyen győzzön ősszel az ellenzék. Ez szabad levegőt teremthet, és elhitetheti, hogy leváltható ez a gyalázatos rendszer.
Szerző

Microsoft-ügy: megint előkerültek Tiborczék

Publikálás dátuma
2019.08.03. 06:55

Fotó: Markoszov Szergej
Ahogy egyre több információt közöl az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet a Microsoft korrupciós ügyéről, úgy bukkannak föl sorra az Orbán Viktor kormányfőhöz közel állók nevei.
Egy korábban nyilvánosságra hozott e-mail szerint a miniszterelnök maga bólintott rá az üzletre, az egyik vitatott szerepű, vélhetően közvetítőként eljáró cég Mészáros Lőrinchez köthető, most pedig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére került fókuszba. Emlékeztetőül: az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet egy vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a Microsoft magyar leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket aztán a közvetítők túlárazva értékesítették a magyar közigazgatásnak. A jelentések szerint az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le. Mindezek ellenére büntetőügy nem indult, mert az amerikai jog ilyen esetekben lehetőséget ad megállapodásra: a Microsoft pedig élt is ezzel a lehetőséggel, vállalta, hogy 25 millió dollár büntetést fizet. Az amerikai tőzsdefelügyelet nemrég közzétett jelentéséből vált bizonyossá, hogy a Microsoft-korrupció feltárását hivatalból üldözni hivatott rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vett szoftvereket. És kiderült az is: a NAV meg az ORFK nem csak szoftvereket vásárolt, hanem szolgáltatói szerződéseket is kötött, és ez utóbbiak között is volt olyan, amit kifogásolt a tőzsdefelügyelet. A szervezet szerint ugyanis volt olyan alvállalkozó, amely nem végzett érdemi munkát, mégis kifizették. A tőzsdefelügyelet nehezményezte azt is, hogy az egyik alvállalkozó bevonását maga a NAV kérte a Microsofttól. (Azt viszont nincs a jelentésben, és a szoftvercég valamint a NAV sem árulta el, hogy kik voltak az alvállalkozók.) Az amerikaiak pontatlansága miatt pedig nem lehet egyértelműen beazonosítani, mely tanácsadói szerződésről van szó. A tőzsdefelügyelet ugyanis két szerződésről beszél, míg a NAV honlapján háromnak van nyoma 2014-ből. Ugyanakkor tény, hogy éppen a problémásnak tűnő szoftverbeszerzéshez kapcsolódóan kötött tanácsadói szerződést kötött a NAV a Microsofttal bruttó negyven millió forintért. A Microsoft részéről a később távozott vezérigazgató, Papp István írta alá a szerződést. A NAV részéről pedig a szakmai teljesítésigazolásokat Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére, Tiborcz Péter főosztályvezető állította ki, a NAV KH Informatikai Fejlesztési Főosztály nevében. Tiborcz a beszerzések idején, 2014 nyara és 2015 tavasza között volt a NAV informatikai osztályvezetője volt. Tiborcz Péter a NAV-tól egyenesen a testvére, Tiborcz István tulajdonába tartozott HCS Experts informatikai céghez távozott. Az Orbán-érdekkör felbukkant a tőzsdefelügyelet jelentésben körbeírt ORFK beszerzésnél is. Az abban ismertetett szoftvervásárlás módja és időpontja ráillik arra a szerződésre, amit az ORFK kötött 2014 októberében a Humansoft Kft. által vezetett konzorciummal, amelytől a rendőrség 1,4 milliárdért vett szoftvereket. A cég azóta komoly karriert futott be a NER-ben: 2014-ben a 4iG Nyrt része lett, a tőzsdei vállalkozás pedig 2018-ban került Mészáros Lőrinc közelébe, majd nemrégiben a felcsúti vállalkozó jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért lett a cég főrészvényese. A történtek ellenére a magyar apparátus szinte nem mozdul. A NAV nem válaszolt kérdéseinkre, a Kormányzati Tájékoztatási Központ újra azt közölte, hogy „nem tud semmilyen Microsoft-ügyről”, a rendőrség szerint pedig minden szabályos volt. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor érdeklődésünkre azt közölte: Már megkeresték az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy tájékoztatást kérjenek, de még nem kaptak választ.

Lép az ellenzék

Miután a vádhatóság korábban azzal hárított az ügyben, hogy nem kapta hivatalos értesítést, a Demokratikus Koalíció lépett: a Központi Nyomozó Főügyészségen feljelentést tettek a Microsoft-botrány miatt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tegnap azt mondta lapunknak: hétfőn ő is feljelentést tesz.

Újabb lobbihullámot indított Orbán

Publikálás dátuma
2019.08.03. 06:20
Szijjártó Péter külügyminiszter a Fox Newson
Fotó: Fox News
Csak májusban mintegy százmillió forint értékeben szerződött washingtoni kijáró emberekkel a kormány.
Újabb, ezúttal 160 ezer dolláros, mintegy 46,8 millió forintos, hat hónapra szóló megállapodást kötött május 1-én a Policy Impact Strategic Communications nevű lobbicéggel a magyar kormány. A megállapodás alapján a társaság tanácsokkal látja el a washingtoni magyar nagykövetséget egyebek mellett arról, hogy miként lehetne javítani a két ország kétoldalú kapcsolatait. A cég feladata ezen felül a kormányzati ügyek és a médiamegjelenések koordinálása. A Policy Impact szervezte például Szijjártó Péter külügyminiszter idén februári szereplését is Donald Trump amerikai elnök kedvenc csatornáján, a Fox News-on. A magyar külügyminiszter a Tucker Carlson Show-ban szerepelt, amelyben a családvédelmi tervről beszélgettek a műsorvezetővel. Később, a műsor júliusi adásában szintén a magyar családtámogatási rendszerről esett szó. A Fox News egyébként az a republikánusokhoz közeli csatorna, amelynek híreire Trump a legtöbbször hivatkozik a Twitter-csatornáján. 
A Policy Impact-tel már korábban is dolgozott a kormány: 2018 november 1. és 2019 január 18. között 50 ezer dolláros szerződést kötöttek azért, hogy a cég lobbizzon a magyar kabinet érdekeiért a szenátusban. Ugyanebben a bő két hónapos időszakban a Policy Impacton kívül a Barnes&Thornburg, valamint a Munk Policy&Law-val is külön-külön szerződött a magyar kormány egyenként 50 ezer dollár, mintegy 14 millió forint értékben. Az Átlátszó korábbi cikkének forrásai szerint ezeket a megbízásokat korábban azzal indokolták, hogy a kormány „kármentést” végzett.
A Barnes&Thornburg feladata az volt, hogy javítson a magyar kormány megítélésén a Fehér Házban. A Munk Policy pedig azon dolgozott, hogy javuljon Orbánék imázsa az amerikai külügyminisztériumban. A Munk Policy egyébként január 21-ig állt szerződésben Magyarországgal, majd május elsejétől a Kajmán-szigeteki pénzügyminiszter lobbistája lett. Az idén tavasszal sem csak egy lobbicéggel szerződött a kormány. A Policy Impact mellett – 2018 május 8-án – hat hónapra szóló, 100 ezer dollár, vagyis közel 30 millió forint értékű szerződést kötött a magyar kormány a Greenberg Traurig nevű floridai ügyvédi irodával. A megállapodás alapján további négy lobbistával erősítették meg Orbánék „kijáró különítményét.” A Greenberg Traurig egy alvállalkozót, a Triconsultants nevű céget is bevont az együttműködésbe május 13-án, havi 3500 dollárért. Érdekes momentum, hogy ugyanezek a lobbisták Magyarországgal párhuzamosan egyebek mellett Kazahsztánnak, továbbá néhányan Törökországnak is dolgoznak. Korábban ennél a cégnél dolgozott Trump ügyvédje, tanácsadója, New York korábbi polgármestere Rudy Giuliani is. Érdemes felidézni azt is: a Greenberg Traurig ügyvédi irodát is vizsgálták az amerikai választásba történő orosz beavatkozás miatti nyomozás során. Az amerikai törvények szerint minden lobbistának, aki külföldi kormány vagy cég megbízásából dolgozik, regisztrálnia kell az amerikai igazságügyi minisztériumnál, a szerződés részletei pedig nyilvánosak a tárca honlapján. Ezekből a nemrégiben közzétett dokumentumokból az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak dolgozó lobbisták számos fontos találkozót szerveztek magyar tisztviselőknek az amerikai külügyben. Például Magyar Levente novemberi és decemberi egyeztetését Brian Hook külügyminiszteri főtanácsadóval a Munk Policy hozta tető alá. Korábban Magyarország washingtoni lobbistájaként évekig Connie Mack tevékenykedett a Századvéggel együttműködésben. Mack még 2014-ben írta alá szerződését, amelynek értelmében adók nélkül 1,4 milliárd forintot kapott szolgálataiért négy évre. Ám mint azt az Index is megírta, a lobbista munkájával nem voltak maradéktalanul elégedettek. Nem teljesítette ugyanis teljes mértékben a szerződésben foglaltakat, amelyek szerint nemcsak a kongresszus két házának képviselőivel, tanácsadókkal és szakértőkkel, hanem a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és az amerikai-magyar szervezetekkel is kellett kapcsolatot ápolnia. Utóbbi kettőnek viszont egyáltalán nem volt nyoma, ezért végül 2018-ban megszüntették vele az együttműködést.

„Jó viszonyhoz, jó külpolitika kell”

„Én hajlamos vagyok még ma is idealizmussal tekinteni a politikára. Ebből fakadóan mindig fenntartással fogadtam azt, hogy fizetett lobbistákkal lehetne előremozdítani két ország kapcsolatát. Persze mindenki él ezzel a lehetőséggel, hiszen az Egyesült Államokban ez egy bevett intézmény” – mondta a Népszavának Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni nagykövet. „Azt is tapasztaltam: kétséges, hogy egy lobbista személy vagy cég ténylegesen tud-e hasznot hozni” – nyilatkozta Jeszenszky, aki azt is hozzátette, az egyetlen céggel 160 ezer dolláros, fél évre tartó szerződést egy magasabb összegnek tartja az előző időszakok lobbitevékenységét vizsgálva. „Akkor van ezeknek a szerződéseknek értelme, ha konkrét céljuk van, mondjuk egy konkrét ügy előmozdítása. A jó kétoldalú viszonyokhoz azonban jó külpolitikát kell folytatni, jó kapcsolatokat kell kialakítani az adott ország vezetőivel és ez sokkal fontosabb, mint a lobbizás. Hiszen, ha szembekerül a két ország akkor nincs az a pénz ami ellensúlyozná az Amerikának „nem tetsző” döntéseket”– fűzte hozzá a volt washingtoni nagykövet, és példaként Törökország nagyon megromlott amerikai megítélését hozta föl.

CSOK a Fox News-on

Furcsa mód a Hableány Dunából kiemelt roncsa volt az illusztráció a Fox News Tucker Carlson Show-jában, amikor a magyar családtámogatási rendszerről volt szó – szúrta ki elsőként az Index. A konzervatív politikai műsor vezetője a július végi epizódban hangsúlyozta: Magyarország helyesen teszi, ha ahelyett, hogy „bevándorlók beáramoltatásával” oldaná meg a népességcsökkenési problémát, inkább megpróbálja növelni a családalapítási kedvet. A műsorvezető szerint az elmúlt harminc évben Magyarország mintegy fél millió lakossal lett szegényebb, és ha ez így folytatódik, „elfogyhatnak a magyarok”. Carslon azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor „a Soros- és Clinton-alapítványok által kínált megoldással ellentétben” a családok növekedését segíti.

Frissítve: 2019.08.03. 09:39