Kovács Zoltán elárulja, miért csak a propagandamédiával áll szóba Orbán

Publikálás dátuma
2019.07.30. 06:55

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Orbán Viktor azért nem ad interjút kormánykritikus sajtónak, mert az ellenzéki médiumok kérdéseiből eleve süt az elfogultság – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Több alkalommal is elmondta a pódiumbeszélgetésén, hogy szükség van a vitára. Tusnádfürdőn mégis alig voltak ellenzéki politikusok, kormánykritikus megszólalók. Ez kinek a hibája? Vitát folytatni olyan emberekkel és felfogásokkal lehet, amelyek versenyképesek. Érdekesnek látom azt a felfogást, miszerint nekünk szégyenkeznünk kellene három egymást követő kétharmados győzelem és egy magabiztos politikai credo birtokában. Az, hogy az ellenzék képes-e versenyképes ötleteket hozni egy vitára, az alapvetően nem a Fidesz problémája. Egyébként nem gondolom, hogy a kormánypártok bárkiben el tudnák, vagy el akarnák nyomni a kreativitást. Ráadásul bocsánat, de marhaság, amire a kérdés vonatkozott: több vitában is itt voltak az ellenzék képviselői is, az pedig hazugság, hogy az ellenzéknek nincs fóruma, felülete a saját véleményének közvetítésére.  Orbán Viktor miért nem ad interjút kormánykritikus médiumoknak?  Az értelmes párbeszédnek vannak feltételei. Ilyen például, hogy a magát kormánykritikusnak tartó sajtó tudjon olyan kérdést feltenni, amelyből nem süt eleve az elfogultság. Nyolc-kilenc év tapasztalata alapján mondhatom, hogy ez nem csak idehaza, de nemzetközi szinten sincs másként.

Néhány napja bírálta a finn sajtót. A Helsinki Sanoma ugyanakkor meg tudta tenni, hogy amikor Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a finn fővárosba látogatott, akkor városközpontba vezető út mentén az összes óriásplakát-helyet kibérelték, és a két politikus független médiát fenyegető megnyilatkozásait idéző üzeneteket helyeztek el. Ön szerint ez Magyarországon megtörténhetne? 
Szerintem igen, a kérdés az, hogy jó-e, ha a sajtó politikust játszik. A Sanoma Csoport és annak hagyatéka – amely Magyarországon is fellelhető –, teljesen egyértelmű politikai állásfoglalást vállalt fel, az pedig hazugság, hogy objektív újságírást folytatnak. Azt is mondta, hogy kilenc éve tudatos dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen. Ezt hogy kell elképzelni? Úgy, hogy vissza kell nézni az elmúlt kilenc év cikkeit. Kevés volt köztük, amely a tényekkel foglalkozott volna. Teljesen egyértelmű narratívaépítés zajlik Magyarország ellen, ebben a folyamatban pedig a tények és az eredmények láthatóan nem számítanak. Számos baráti cikk is megjelent, ezeket ön is mindig megosztja a közösségi médiában. Van ilyen is, én arról beszélek, hogy egy tudatos narratívaépítés folyik. Azt is mondhatnám, hogy ez a folyamat koordinált, a lényege pedig, hogy „Magyarország a fekete bárány”. Ez elveszi a lehetőségét annak, hogy értelmes párbeszéd folyjon. Ha mindez szervezetten zajlik, akkor ki szervezi? Ez a koordináció nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szereplők folyamatosan telefonkapcsolatban vannak, inkább azonos gondolkodásmódot jelent. Ez az egész egy világfelfogás, amelyből a mai nyugat-európai újságírók egy jelentős része következtetéseket von le, és nem foglalkoznak azzal, hogy vannak nemzeti sajátosságok.
Frissítve: 2019.07.30. 06:59

Trópusi viszonyok a kórházakban

Publikálás dátuma
2019.07.30. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Kórházkörkép: a műtők 33 százalékában, az intenzív osztályok 41 százalékában, a betegszobák 98 százalékban nincs hűtés.
Sok kórházban probléma a klimatizálás – derült ki a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnökének gyors felméréséből, amelyet a kancellária miniszter biztatására készítettek. A szervezet valamennyi intézményében rákérdezett: jelent-e gondot a mesterséges hűtés hiánya. Lapunknak Ficzere Andrea, az MKSZ elnöke elmondta: a 108 kórházból mintegy 46 válaszolt, miután nyár van – szerinte – ez nem is olyan rossz arány. A válaszok szerint az intézmények 67 százalékának a központi műtője klímás, 59 százalékuknak az intenzív osztálya is hűtött. A betegszobáknak viszont már csak a két százaléka klimatizált, az ambuláns vizsgálónak pedig csak a 9 százaléka. A válaszokból kitűnik az is, nem csak a klíma hiánya a gond, hanem az is, hogy a meglévők kétharmada elavult készülék, az intézmények felének pedig nincs pénze a karbantartásra. Mint az elnök elmondta: a válaszadók között volt olyan kórház is, ahol csak akkor lehetne beépíteni ilyen készüléket, ha az elektromos hálózatot is bővítik, cserélik. Ficzere Andrea szerint a kórházak hűtése nem csak a betegek, és a dolgozók kényelmét szolgálja, hanem a betegbiztonság fontos tényezője, mert amikor több mint 30 fok van egy egészségügyi intézményben jelentősen megnő a fertőzés veszélye is. Hozzátette: az adatokból a kórházszövetség elnöksége összesítést készített Gulyás Gergely kancellária miniszternek. Ettől azt várja, hogy a Miniszterelnökségen költségszámítás készül a kórházak klíma-problémájának megoldására. Mint mondta: ha idén már nem is, de jövő nyárra megoldódhat az intézmények hűtési gondja. Mint emlékezetes, Gulyás Gergely a július közepi kormányinfón előbb a kétségeit hangoztatta a kórházi műtők klímaberendezéseivel foglalkozó sajtóhírekkel kapcsolatban. Majd azt mondta: a műtőkben működnie kell klímaberendezésnek, s amelyik kórháznak ezzel problémája van, forduljon támogatásért a kormányhoz. Lapunk több mint egy hete kérdezte a kórházfenntartót, és a humán tárcát is, hogy hány intézményt élt a lehetőséggel, de választ mindeddig nem kaptunk. Július elején a Magyar Hang írt először arról, hogy számos helyen klíma nélkül üzemelnek a műtők a kánikulában. A hetilap cikkét követően egymás után derült ki újabb és újabb intézményekről, hogy nincs klíma. A közösségi portálon megszólaló gyógyítók szerint a klíma nélküli műtőkben néhány óra alatt elfogy a levegő, a helyiség egyre forróbb, egy idő után pedig a bűz – műtéti gázok, váladékok szaga miatt – is elviselhetetlen. Ablakot nyitni éppen a sterilitás szabályai miatt nem lehet. Szakember legyen a talpán, aki még egy-két óra múlva is képes koncentrálni ilyen körülmények között a feladatára. Egyikük meg is jegyezte lapunknak, hogy ő valamennyi ismerősének azt szokta mondani, ha nem élet-halál kérdése a műtét, várjon vele őszig.

Eltűnt egy fázis

Fóton a vasárnapi viharban szűnt meg az áramszolgáltatás a Szent Benedek utcai rendelőben – tudtuk meg Virágné Apjok Annamáriától, az Egyesített Szociális Intézmények igazgatójától. Hozzátette: az érintett lakosságot a település másik három háziorvosa, illetve az ügyelet látja el. Az egyik gyermekorvos nem ismer lehetetlent, és ő az áramszünet ellenére is jegyzetfüzettel, saját mobiltelefonnal, de fogadja a betegeit. A helyszínen tegnap óta négy szerelőautóval próbálják helyreállítani a szolgáltatást. 

Szerző

A TV2 fejmosást, az RTL Klub és a Hír TV pénzbírságot kapott a Médiatanácstól

Publikálás dátuma
2019.07.29. 21:29

Fotó: TV2
Miután bíróság kötelezte rá a Médiatanácsot, megintették egy kicsit a kormánypárti tévét a Sargentini-jelentést bemutató műsoruk miatt.
Nem mehetett el szó nélkül a Médiatanács amellett, hogy a TV2 hírműsora, a Tények a Sargentini-jelentés bemutatása során, 2018. szeptember 12-én megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.  Magyarán, hogy a 11 kormánypárti megszólaló és vélemény bemutatása mellett egyetlen ellenzéki politikust sem szólaltattak meg összeállításukban, nem ismertették az ellenzéki véleményeket sem, pedig erre lett volna módjuk.
A történtek miatt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő tett panaszt, majd ment perre – eredménnyel: mint az MTI írja, a tanács hétfőn megállapította az aránytalanságot, és kötelezte a csatorna szolgáltatóját arra, hogy „a Tényekkel egy időben – értékelő magyarázat nélkül – öt napon belül tegye közzé a Médiatanács erről szóló döntését vagy a döntésben megfogalmazott közleményt, vagy ugyanott tizenöt napon belül adjon lehetőséget a hiányzó álláspont megjelenítésére.”
A Médiatanács sejthetően nem jószántából döntött így. Az ügyben a a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két korábbi döntése is erre kötelezte a testületet, ami eleinte nem talált kivetnivalót a TV2 eljárásában – sőt, az első bírósági döntés után is úgy vélték, hogy nem kell szankcionálni a (nem mellékesen kormánybarát) televíziót.
A mostani döntés sem tartalmaz pénzbírságot – nem úgy, mint az RTL Klub és a Hír TV esetében. A Médiatanács őket szintén szankcionálta hétfőn: állampolgári bejelentés alapján vizsgálták a Hír TV Riasztás című április 30-ai adását és annak előzeteseit, ami alapján a csatorna szolgáltatójára 152 ezer forintos bírságot szabtak ki helytelen korhatár-besorolás miatt. Az RTL Klub szolgáltatójára pedig 150 ezer forintos bírságot rótt ki a tanács, mert az Édes Otthon című műsorszámának egyik áprilisi adásában egy építőanyag-márkát szabálytalanul népszerűsítettek. 
Szerző