A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások feltételezett kitervelője, Hálid Sejk Mohamed segítene az áldozatok családtagjainak a Szaúd-Arábia elleni kártérítési perekben, ha az amerikai kormányzat elengedi majd a várható halálbüntetését - derült ki egy bírósági dokumentumból.
A guantánamói fogolytáborban őrzött - egyelőre nem elítélt - terrorista ajánlata a manhattani kerületi bíróságon pénteken beadott perkérelemből derül ki, amelyet az áldozatokat képviselő ügyvédek nyújtottak be,
Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én egy terroristák eltérítette repülőgépek csapódtak a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, majd percekkel később a Washington melletti Pentagon épületébe. Egy harmadik, eltérített gép - az utasok heves ellenállása után - Pennsylvaniában egy mezőn zuhant le.
Rijád mindig cáfolta, hogy köze lett volna a terrortámadásokhoz. Az amerikai ügyvédek felvették a kapcsolatot a terrorcselekménnyel gyanúsítottak közül három személlyel, és vallomástételre kérték őket a szaúdi kormány elleni perben. Egyikük Hálid Sejk Mohamed volt, aki azonban - mint az ügyvédek Sarah Netburn bíróhoz intézett beadványából kiderül - jogi tanácsadójára hallgatva elhárította a kérést. Az ügyvédek megfogalmazása szerint ez csak pillanatnyilag van így, mert Hálid Sejk Mohamed változtathat az álláspontján. Az ügyvédek hangsúlyozták: a halálbüntetés elmaradása esetén sokkal szélesebb körű együttműködés lesz a gyanúsítottal. Az amerikai igazságügyi minisztérium - a The Wall Street Journal című lap megkeresésére - nem kívánta kommentálni az ügyet. Hasonlóképpen elhárította a kommentárt Michael Kellogg, a szaúdi kormányzat amerikai ügyvédje.
A The Wall Street Journal egyébként emlékeztetett arra:
2008 júniusában egy guantánamói meghallgatáson, amikor egy katonai bíró „halálbüntetést maga után vonó esetként” írta le a pert, Mohamed félbeszakította őt és azt kiáltotta: „ez egy mártír esete, és én ezt kívánom, hosszú ideig szeretnék mártír lenni”.
2017-ben Harvey Rishikof, a Pentagon guantánamói pereket felügyelő tisztségviselője vizsgálni kezdte a terroristákkal kötendő vádalkuk lehetőségét. Teljes körű vallomásukért bűnösségük elismeréséért cserében halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést kaphatnának - vetette fel Rishikof. Arra hivatkozott, hogy a vád állításait megingatta az, hogy a foglyokat megkínozták. Az esetleges vádalkuról szóló egyeztetések nyilvánosságra kerültek. Nem sokkal később Jim Mattis, akkori védelmi miniszter eltávolította a minisztériumból Rishikofot. A tárcavezető állítása szerint ennek oka nem a terroristákkal kötendő vádalku ügye volt.
