Előfizetés

Egészségbiztosítás, menekültek, fegyverviselés - tíz amerikai elnökjelölt-aspiráns csapott össze kedden

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.07.31. 08:07

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az este jó része azzal telt, hogy a résztvevők együtt támadták Bernie Sanderst és Elizabeth Warrent, amiért "túlságosan balra viszik" a Demokrata pártot.
Az egészségbiztosítás, a rasszizmus és a fegyverviselés volt tíz amerikai, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns kedd esti detroiti vitájának fő témája. A vitát a CNN hírtelevízió rendezte meg, moderátorai is a televízió vezető munkatársai voltak. A több mint húsz elnökjelölt-aspiráns közül tízen vettek részt rajta: a sokszor a párt "vezető progresszív" politikusaiként aposztrofált Bernie Sanders vermonti szenátor és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, továbbá Steve Bullock, Montana jelenlegi és John Hickenlooper, Colorado állam volt kormányzója, a minnesotai Amy Klobuchar szenátor, Tim Ryan ohiói képviselő, Pette Buttigieg, Bend indianai városka polgármestere, John Delaney marylandi és Beto O'Rourke texasi politikus, mindketten volt képviselők, valamint Marianne Williamson író. A kétórás vita után percekkel a New York Times című lap már közölte is a kimutatást:
a legtöbbet Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátor beszélt.

Liberális és mérsékelt demokraták csaptak össze Detroitban - hangzottak az első elemzések. Egészségbiztosítás, bevándorlás, határbiztonság, fegyverviselés, klímaváltozás, külpolitika, elsősorban a Mexikóhoz és Kínához fűződő viszony témái uralták a vitát. A politikusok alapvető kérdésekben egyetértettek, de a részletekben nem.
Elizabeth Warren szenátor például a vita egy pontján azt hangoztatta, hogy a fehér felsőbbrendűségen alapuló fajgyűlöletet terrorizmusnak kell minősíteni, és ezt egyik jelölt-aspiráns sem vitatta. A szabad fegyvervásárlás korlátozásának kérdésében Amy Klobuchar szenátor annak szükségességéről beszélt, hogy vissza kell szorítani az Országos Fegyverszövetség (NRA) és a nagy fegyverlobbisták hatalmát és pénzbőségét, Steve Bullock montanai kormányzó pedig elmondta, hogy az általa irányított államban már megtalálták a módot a fegyvervásárlás és -viselés ellenőrzésére. Ezzel is egyetértett a többi politikus, miként a menedékkérők ügyének kezelésében, a bevándorláspolitikában és a klímaváltozás ellen teendő intézkedéseket illetően sem volt lényeges különbség közöttük. A Demokrata Párton belüli áramlatokat is jól tükröző
jelentős nézetkülönbségek voltak azonban az egészségbiztosítás, az adópolitika és a gazdaság átalakítása ügyében.

Az este jó része azzal telt, hogy a többi elnökjelölt-aspiráns együtt támadta Sanders és Warren szenátorokat. Amikor Sanders és Warren az egészségbiztosítás általánossá tétele mellett érvelt, a mérsékeltként számon tartott John Delaney félbeszakította Warrent, és odavágta: "ez a tündérmesék gazdaságpolitikája". A szenátor így válaszolt: Donald Trump elnököt csak nagy ívű elképzelésekkel, nem pedig fokozatos változásokkal lehet legyőzni. Később hozzátette: nem érti, hogy "miért száll be valaki az elnökségért folytatott küzdelembe, ha csak arról tud beszélni, hogy mi az, amit nem tudunk megcsinálni és nem is kell harcolni érte". Steve Bullock montanai kormányzó arra figyelmeztetett, hogy az ingyenes egészségügyi ellátással, ingyenes felsőoktatással kampányoló demokraták "túlságosan balra viszik" a pártot, ami miatt szerinte nehéz lesz legyőzni Trumpot.
A vita végén a politikusok a Mexikóhoz és a Kínához fűződő viszonyt elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából elemezték, többségük fontosnak tartotta a kínai kereskedelmi "nyomulás" visszaszorítását.
A következő tíz elnökjelölt-aspiráns vitáját szerdán tartják meg, szintén a CNN rendezésében.

Szabad szemmel – Orbán el akarhatja érni Ursula von der Leyennél, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:50

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 31.
Politico Tele van Ursula von der Leyen naptára: holnap Orbán Viktor keresi fel, miután a cseh miniszterelnök hétfőn járt nála. A Bizottság elnöke pedig Zágrábot, Madridot és Rómát látogatja meg, mert nyilvánvalóan szeretne támogatást szerezni programjához. Kapóra jön neki, hogy jelenleg a tagállamok valamelyest hátrébb sorolják saját érdekeiket, így a politikus nyugodtan ígérheti, hogy újfajta egyensúlyt igyekszik kialakítani, Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kicsi és nagyobb tagállamok, régiek és újak között, amint arról a horvát fővárosban beszélt. De arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak együttes erővel lehetséges. Az üzenet lényege: elbukunk, ha megosztottak vagyunk, egységesen viszont bonanza vár ránk, beleértve, hogy társadalmi juttatásokat kaphatnak az emberek. Eközben láthatólag kezet nyújt elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek viszonya különösen feszült Brüsszellel. Mondandóját mindig a helyi közönséghez igazítja. Varsóban a tervezett 45 perc helyett két órán át tárgyalt Morawiecki kormányfővel, a házigazdák szerint igen lényeges kérdésekről. Ideértve az EU hosszú távú költségvetését és a klímacélokat. Vannak, akik félnek a barátságos közeledés láttán, hogy von der Leyen engedékenyebb lesz a jogállami aggályok ügyében, mint Juncker volt. Orbán különösen szeretné elérni, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás. Igyekszik engedményeket kicsikarni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, a kohéziós alapok és a leendő magyar biztos ügyében – közölték fideszes források. Programadó beszédében von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy kemény lesz a demokratikus normák kapcsán, ám az utána adott interjúkban már a párbeszéd szükségességét hangoztatta, hozzáfűzve, hogy nem szabad büntetéssel fenyegetni a jogsértéssel vádolt államokat.    
FAZ A keleti tagok között mintadiáknak számító Horvátországba látogatott a Bizottság leendő elnöke. Zágráb, a legújabb uniós tag azért különleges a térségben, mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával ellentétben vele alig van bármiféle baj is. Plenkovics miniszterelnök népszerű Brüsszelben. Az európai választások előtt Merkel a horvát fővárosban tartotta egyetlen külföldi kampányrendezvényét. Von der Leyennek sem kell aggódnia, hogy mi lesz a tárgyalásokon, nem úgy, mint amikor például Varsót kereste fel. A horvát kormány szorosabb együttműködést akar az EU-val, ideértve, hogy csatlakozni szeretne a Schengen-övezethez, illetve az eurozónához. A horvátok jövőre látják el az unió soros elnöki teendőit és igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy középpontba állítsák a keleti, illetve délkeleti államok egyik legfőbb gondját: a hatalmas elvándorlást. Hiszen az nem csupán a nyugdíjrendszert, hanem az egész gazdasági növekedést fenyegeti a térségben. Tavaly csaknem 40 ezer állampolgár intett tartósan búcsút az országnak. többségük életkora 20 és 39 év között van, a legtöbbjük Németországba ment. A lakosság lélekszáma folyamatosan apad. 6 év alatt 230 ezren emigráltak, miközben a népesség száma legfeljebb 4 millió. E pillanatban. A hatalom adókedvezményekkel próbálja maradásra bírni a fiatalokat. Ám senkinek sincs kétsége afelől, hogy kizárólag költségvetési eszközökkel nem lehet fordulatot elérni, mert a horvát családokra nemigen jellemző a hét gyerek, amennyit von der Leyen fel tud mutatni.
Die Welt A kelet-európai EU-tagok fokozottan fegyverkeznek, korszerűsítik a szovjet időkből származó, reménytelenül elavult harceszközeiket, ám a folyamat sokkal intenzívebb a Balkánon. Ott ennek megfelelően fokozódik a feszültség az egymással szemben álló népcsoportok között. Ráadásul Oroszország mindenütt beavatkozik, ez pedig csak fokozza a viszály lehetőségét az unió keleti kapujánál. A régióban katonai szempontból Lengyelország számít nehézsúlyúnak, tavaly már 12 milliárd dollárt költött ilyen célokra, azaz eleget tett Trump 2 százalékos követelésének. Ezek a (Nato-)államok a beszerzéseknél óvatosan egyensúlyoznak az USA és az európai gyártók között. Magyarország is mérlegeli F35-ösök vásárlását, és jövőre további 20 százalékkal növeli a védelmi tárca költségvetését. Délen a cél az, hogy erősödjön az Észak-Atlanti Szövetség, érthető, hogy ez nem tetszik az oroszoknak. Moszkva Szerbiára, illetve a boszniai Szerb Köztársaságra összpontosít. Utóbbi helyen katonai támaszpontot kíván létesíteni. Románia öt napja a Dunán leállított egy Szerbiába tartó fegyverszállítmányt, rajta benne felújított orosz páncélosokkal és harckocsikkal, az orosz nép ajándékaként. A Kreml erre Magyarországon keresztül, légi úton juttatta célba a küldeményt, uniós szankciók ide vagy oda. Az eset rávilágít arra, hogy Belgrád modernizálni kívánja fegyveres erőit és hadiipart igyekszik kiépíteni – orosz közreműködéssel. A balkáni háborúk után különösen riasztóan hangzik, hogy a szerb kormány kész megtámadni Koszovót, ha az létrehozza saját hadseregét. A fegyverkezés miatt egyre veszedelmesebbé válnak a politikai konfliktusok a Balkánon.
New York Times Heller Ágnes fia azt közölte, hogy továbbra sem tudni, hogy mi okozta az édesanyja halálát. Mint emlékezetes, a 90 éves filozófus úszni ment a Balatonba, testét később a vízben lebegve találták meg, de a rendőrség szerint nincs jele szívrohamnak, vagy annak, hogy megrepedt volna valamelyik ütőere. A lap mindenesetre a szellemtudományok kiemelkedő alakjaként és ellenzékiként mutatja be a tudóst, aki többször is nemkívánatos személy lett saját hazájában. Legutóbb Orbán Viktor jobboldali rendszerével különbözött össze, méghozzá erősen. Épp ezért halálának körülményei némi kétséget ébresztenek jó pár barátjában és kollégájában. A New Yorki Egyetem korábbi dékánja azt írta, hogy Heller jó és megszállott úszó volt, de valamiért ezúttal nem tért vissza az edzésből. A méltatás megemlítette azt is, hogy az Orbán-kabinet nemrégiben törvénnyel esett neki a Tudományos Akadémiának és Ágnes harcolt a döntést ellen. Tele volt energiával és rendkívüli módon aggódott az országot és más államokat sújtó csapás miatt. És nem azon volt, hogy feladja. A cikk végigveszi az életutat és a munkásságot, a legfontosabb műveket. Továbbá azt, hogy az utóbbi években szinte az egész világon előadásokat tartott és tanított, gyakran érintve a magyarországi politikai helyzetet. A Sydney Egyetem egyik professzora úgy véli, hogy az európai közéletnek nagyon fog hiányozni Heller Ágnes, amiért kiállt az idegengyűlölő populizmus ellen. De még inkább hiányzik majd Magyarországnak, hiszen félelem nélkül szállt szembe Orbán Viktor nacionalista, jobboldali, tekintélyelvű és antiszemita rezsimjével, egy olyan időszakban, amikor tényleg nagy szükség van az erőteljesen ellenállásra.

Portugáliában nem a bevándorlók jelenléte, hanem éppen a hiányuk lehet a fő kampánytéma

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:44

Fotó: Michael Kappeler / AFP / dpa Picture-Alliance
Az üzleti élet jó pár szereplője azt szeretné, ha a pártok átfogó tervet dolgoznának ki a migránsok becsábítására.
Jó pár európai államtól eltérően Portugália leginkább képzett migránsok segítségével szeretné megoldani munkaerőgondjait, miután a lakosság egyre jobban öregszik és lélekszáma folyamatosan csökken – derül ki a Bloomberg cikkéből. A lap kiemeli, hogy az ország az októberi választásokra készül, ám nem a bevándorlók jelenléte, hanem éppen ellenkezőleg: a hiánya lehet az egyik fő kampánytéma. Orbán Viktor Magyarországától és Salvini Olaszországától eltérően a portugál politikában nincs jelen a populizmus, és az üzleti élet jó pár szereplője azt szeretné, ha a pártok átfogó tervet dolgoznának ki a migránsok becsábítására. A legnagyobb szállodalánc vezérigazgatója arra emlékeztetett a minap, hogy nincs elég képzett munkáskéz, és ez már most is nagy gondokat okoz. A bajokat leginkább a vendéglátásban és az idegenforgalomban érezni. A turizmus termeli meg a portugál GDP 14 százalékát és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság immár 5. éve folyamatosan bővül. Az állástalanok aránya mindössze 6,6 százalék. Az országban tavaly csaknem félmillió bevándorló dolgozott, ez az összmunkaerő 14 százaléka. De még ez sem elegendő a népességszám zuhanásának megállításához. Ezért tárt karokkal várják az emigránsokat is. De igyekeznek, hogy adókedvezményekkel becsalogassák az olyan gazdagokat is, mint Madonna, vagy a korábbi futballista, Cantona. A Lloyd’s bankcsoport portugál elnöke azonban arra figyelmeztet, hogy leginkább azokat kell megcélozni külföldön, akiknek a végzettsége olyan, hogy arra a cégeknek és a társadalomnak nagy szüksége van.