Tele van Ursula von der Leyen naptára: holnap Orbán Viktor keresi fel, miután a cseh miniszterelnök hétfőn járt nála. A Bizottság elnöke pedig Zágrábot, Madridot és Rómát látogatja meg, mert nyilvánvalóan szeretne támogatást szerezni programjához. Kapóra jön neki, hogy jelenleg a tagállamok valamelyest hátrébb sorolják saját érdekeiket, így a politikus nyugodtan ígérheti, hogy újfajta egyensúlyt igyekszik kialakítani, Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kicsi és nagyobb tagállamok, régiek és újak között, amint arról a horvát fővárosban beszélt. De arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak együttes erővel lehetséges. Az üzenet lényege: elbukunk, ha megosztottak vagyunk, egységesen viszont bonanza vár ránk, beleértve, hogy társadalmi juttatásokat kaphatnak az emberek.
Eközben láthatólag kezet nyújt elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek viszonya különösen feszült Brüsszellel. Mondandóját mindig a helyi közönséghez igazítja. Varsóban a tervezett 45 perc helyett két órán át tárgyalt Morawiecki kormányfővel, a házigazdák szerint igen lényeges kérdésekről. Ideértve az EU hosszú távú költségvetését és a klímacélokat.
Vannak, akik félnek a barátságos közeledés láttán, hogy von der Leyen engedékenyebb lesz a jogállami aggályok ügyében, mint Juncker volt. Orbán különösen szeretné elérni, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás. Igyekszik engedményeket kicsikarni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, a kohéziós alapok és a leendő magyar biztos ügyében – közölték fideszes források. Programadó beszédében von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy kemény lesz a demokratikus normák kapcsán, ám az utána adott interjúkban már a párbeszéd szükségességét hangoztatta, hozzáfűzve, hogy nem szabad büntetéssel fenyegetni a jogsértéssel vádolt államokat.
A keleti tagok között mintadiáknak számító Horvátországba látogatott a Bizottság leendő elnöke. Zágráb, a legújabb uniós tag azért különleges a térségben, mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával ellentétben vele alig van bármiféle baj is. Plenkovics miniszterelnök népszerű Brüsszelben. Az európai választások előtt Merkel a horvát fővárosban tartotta egyetlen külföldi kampányrendezvényét. Von der Leyennek sem kell aggódnia, hogy mi lesz a tárgyalásokon, nem úgy, mint amikor például Varsót kereste fel. A horvát kormány szorosabb együttműködést akar az EU-val, ideértve, hogy csatlakozni szeretne a Schengen-övezethez, illetve az eurozónához.
A horvátok jövőre látják el az unió soros elnöki teendőit és igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy középpontba állítsák a keleti, illetve délkeleti államok egyik legfőbb gondját: a hatalmas elvándorlást. Hiszen az nem csupán a nyugdíjrendszert, hanem az egész gazdasági növekedést fenyegeti a térségben. Tavaly csaknem 40 ezer állampolgár intett tartósan búcsút az országnak. többségük életkora 20 és 39 év között van, a legtöbbjük Németországba ment. A lakosság lélekszáma folyamatosan apad. 6 év alatt 230 ezren emigráltak, miközben a népesség száma legfeljebb 4 millió. E pillanatban. A hatalom adókedvezményekkel próbálja maradásra bírni a fiatalokat. Ám senkinek sincs kétsége afelől, hogy kizárólag költségvetési eszközökkel nem lehet fordulatot elérni, mert a horvát családokra nemigen jellemző a hét gyerek, amennyit von der Leyen fel tud mutatni.
A kelet-európai EU-tagok fokozottan fegyverkeznek, korszerűsítik a szovjet időkből származó, reménytelenül elavult harceszközeiket, ám a folyamat sokkal intenzívebb a Balkánon. Ott ennek megfelelően fokozódik a feszültség az egymással szemben álló népcsoportok között. Ráadásul Oroszország mindenütt beavatkozik, ez pedig csak fokozza a viszály lehetőségét az unió keleti kapujánál. A régióban katonai szempontból Lengyelország számít nehézsúlyúnak, tavaly már 12 milliárd dollárt költött ilyen célokra, azaz eleget tett Trump 2 százalékos követelésének. Ezek a (Nato-)államok a beszerzéseknél óvatosan egyensúlyoznak az USA és az európai gyártók között. Magyarország is mérlegeli F35-ösök vásárlását, és jövőre további 20 százalékkal növeli a védelmi tárca költségvetését.
Délen a cél az, hogy erősödjön az Észak-Atlanti Szövetség, érthető, hogy ez nem tetszik az oroszoknak. Moszkva Szerbiára, illetve a boszniai Szerb Köztársaságra összpontosít. Utóbbi helyen katonai támaszpontot kíván létesíteni. Románia öt napja a Dunán leállított egy Szerbiába tartó fegyverszállítmányt, rajta benne felújított orosz páncélosokkal és harckocsikkal, az orosz nép ajándékaként. A Kreml erre Magyarországon keresztül, légi úton juttatta célba a küldeményt, uniós szankciók ide vagy oda. Az eset rávilágít arra, hogy Belgrád modernizálni kívánja fegyveres erőit és hadiipart igyekszik kiépíteni – orosz közreműködéssel. A balkáni háborúk után különösen riasztóan hangzik, hogy a szerb kormány kész megtámadni Koszovót, ha az létrehozza saját hadseregét.
A fegyverkezés miatt egyre veszedelmesebbé válnak a politikai konfliktusok a Balkánon.
Heller Ágnes fia azt közölte, hogy továbbra sem tudni, hogy mi okozta az édesanyja halálát. Mint emlékezetes, a 90 éves filozófus úszni ment a Balatonba, testét később a vízben lebegve találták meg, de a rendőrség szerint nincs jele szívrohamnak, vagy annak, hogy megrepedt volna valamelyik ütőere. A lap mindenesetre a szellemtudományok kiemelkedő alakjaként és ellenzékiként mutatja be a tudóst, aki többször is nemkívánatos személy lett saját hazájában. Legutóbb Orbán Viktor jobboldali rendszerével különbözött össze, méghozzá erősen. Épp ezért halálának körülményei némi kétséget ébresztenek jó pár barátjában és kollégájában. A New Yorki Egyetem korábbi dékánja azt írta, hogy Heller jó és megszállott úszó volt, de valamiért ezúttal nem tért vissza az edzésből. A méltatás megemlítette azt is, hogy az Orbán-kabinet nemrégiben törvénnyel esett neki a Tudományos Akadémiának és Ágnes harcolt a döntést ellen. Tele volt energiával és rendkívüli módon aggódott az országot és más államokat sújtó csapás miatt. És nem azon volt, hogy feladja.
A cikk végigveszi az életutat és a munkásságot, a legfontosabb műveket. Továbbá azt, hogy az utóbbi években szinte az egész világon előadásokat tartott és tanított, gyakran érintve a magyarországi politikai helyzetet. A Sydney Egyetem egyik professzora úgy véli, hogy az európai közéletnek nagyon fog hiányozni Heller Ágnes, amiért kiállt az idegengyűlölő populizmus ellen. De még inkább hiányzik majd Magyarországnak, hiszen félelem nélkül szállt szembe Orbán Viktor nacionalista, jobboldali, tekintélyelvű és antiszemita rezsimjével, egy olyan időszakban, amikor tényleg nagy szükség van az erőteljesen ellenállásra.
