Időtálló építészet

Publikálás dátuma
2019.08.01. 10:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Sok ikonikus épületet köszönhetünk magyar tervezőknek. Ilyen a Kossuth- és Ybl-díjas építész, Lázár Antal is, akinek pályájáról Jelek a térben címmel jelent meg kötet.
Az idén százéves Bauhaus kapcsán gyakran elhangzik a mozgalom egyik vezéralakja, Breuer Marcell neve. A magyar építész több ikonikus épületet hagyott hátra az Egyesült Államokban is, az 1966-ban megépült Whitney Múzeumot ma New York egyik legfontosabb épületei között tartják számon. Amit hasonlítottak már erődhöz, feje tetejére állított babiloni Zikkurathoz, nevezték „brutalistának”, expresszívnek és funkcionálisnak – lakható szobornak is. Az épületet bejárva ámulhat el azon a látogató, hogy Breuer mindenre gondolt. „Isten a részletekben van” – osztotta meg benyomásait az Építészfórum olvasóival Tenk Attila építész.
Többször nevezték megszelídített Whitney Múzeumnak az 1974-ben megépült budapesti Domus áruházat. Ám tervezői – az akkor még két huszonéves „süvölvény” Lázár Antal és Reimholz Péter – egy svédországi tanulmányi útból inspirálódtak, úgy „dobtak követ a tóba”. Munkájukra nemcsak itthon figyeltek fel, egész Európában is. Az épület bizonyos szempontból tényleg köthető a Bauhaushoz: annak utolsó vezetője, Mies van der Rohe nyomán Lázár Antal ars poeticája, hogy az építészet hármas követelménye – funkció, szerkezet, forma – mellett a flexibilitást, az építészeti terek átrendezhetőségét is szem előtt kell tartani, az igények ugyanis változhatnak. (Ez érvényes a 2011 óta üresen álló Domusra is: mai technológiával pótolható a mélygarázs hiánya.)
Lázár következő megvalósult tervét, a Fővárosi Hulladékhasznosító Művet 1981 óta a magyar ipari építészet egyik csúcsművekét tartják számon. Monumentálisra növelt színes szobor finom részletekkel, összképe a manierista és a posztmodern építészetet idézi – írta a Régi-Új Építőművészetben Haba Péter. Lázárnak és munkatársainak ez az épület jelentős nemzetközi elismerést hozott, a Constructa-díjat. A tervező egy évvel később az Ipari Építészet Európa Díját vehette át a brit sztárépítész, Sir Norman Foster mellett.
Nem volt magától értetődő, hogy építész pályára léphetett a negyedik generációs építész − derül ki kollégánk, N. Kósa Judit portréjából, amely a Lázár életművét bemutató, Jelek a térben című kötetben olvasható. X-esként csak harmadszorra – legfelsőbb szintű fellebbezés eredményeként – vették fel a Műegyetemre. A lósport iránti szeretetének köszönheti, hogy diploma után nem lakótelepi házakat kellett terveznie − egy külföldi verseny miatt lekéste a munkakezdést, állását betöltötték. Így került az Ipartervhez, lett Gulyás Zoltán tanítványa. Mestere arra tanította: „Törekedj az építészetben az időtállóságra, mert a divat úgy múlik el, hogy rajta hagyja épületeiden annak elmúló sármját, groteszkké silányítva azt.”
Lázár ezt megfogadva − a Matervnél és a Rubik Ernővel alapított A & D Stúdiónál is − olyan épületeket álmodott meg, amelyek kiállják az idő próbáját. Ilyen például a Veszprémi Könyvtár, a Siemens Irodaház, a Táncművészeti Egyetem, a Corvinus Campusa, a népligeti autóbusz pályaudvar, a budajenői passzívház, a lágymányosi Q épületek. Sajnálható, hogy nem lett semmi az 1996-os  világkiállításból az Expóra készült, meg nem valósult terveit – például a Magyar Péterrel megálmodott gyalogoshidat − látva. Közös tervük a másfél évtizedig torzóban maradt Tüskecsarnok is, amelyet aztán ketten adaptáltak a jelenre. Faxon és telefonon kommunikálva: Magyar ugyanis az Egyesült Államokban él. Infó N. Kósa Judit, Mártonffy Melinda, Hübner Teodóra: Jelek a térben. Lázár Antal építészete Corvina Kiadó , 2019. 330 oldal 

Egész és a rész

A Széchenyi akadémiába való felvétele alkalmából Lázár Antal június 12-én tartotta meg kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval egybekötött székfoglalóját a Fugában. „Lehet az építész organikus vagy dekonstruktivista, népies vagy minimalista, a résszel foglalkoznia kell. Ha nem teszi, akkor hiányzik belőle az igazi érzelem és az egész iránti alázat. Hogy a rész tökéletes legyen, abban nagy szerepe van minden résztvevőnek: az építésznek, a szaktervezőnek, a megbízónak, az engedélyezőnek, a kivitelezőnek és a későbbi használónak is” – fogalmazott az építész.

Előjött a bizsergés - Vajna özvegye is csak eszköz volt a TV2 „szenzációs” műsorához

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:30

Fotó: tenyek.hu
Andy Vajna tudott filmet készíteni, a csatornának ez láthatóan nem megy.
Megérkeztünk – mondta spontánul a riporter, amikor a ház asszonya ajtót nyitott neki. Előtte még bement a rózsadombi villa – nyilván véletlenül nyitva maradt – kapuján, majd bekopogott a bejáratnál (nincs csengő?). Azt is felvették, ahogy a ház asszonya spontánul letipegett az emeletről és beengedte. Az operatőr ugyanis már bent volt a házban, nyilván az egész stábbal együtt. Itt rögtön a miniszterelnök jutott eszünkbe, aki elvitte el Törőcsik Marinak a Kossuth díjat és mielőtt - meglepetésre - bement, bekukucskált az ablakon. Ezt a fotós – természetesen(?) – bentről le is fényképezte. Az nem kétséges, hogy a fél éve elhunyt Andy Vajna özvegyének – férje halála óta adott – első interjúja közérdeklődésre tarthat számot. Az sem meglepő, hogy a TV2-nek szólalt meg először, hiszen az a csatorna végül is az uráé volt, ráadásul mégsem közszolgálati – ha ugyan ez jelent ma valamit –, de legalább bevallottan kormánypárti. Méltó tehát az első interjú jogára.

Ami egyébként lehetne megrendítő is, vagy őszinte, netán lélekemelő. Csakhogy a TV2 filmet akar csinálni – amihez szegény Andy értett, ők meg nem –, de mindenekelőtt ESEMÉNYT a megszólalásból. Ehhez díszletnek használták a házat, amelyben a producer élt, de még a megtört özvegyet is, a fekete ruhájával és a fel-feltörő sírásával. Meglehet, az egykori Palácsik, ma már Vajna Tímea valóban őszintén beszél, de ez lényegtelen. Ő (is) csak eszköz a szenzációhoz. Itt ugyanis gondosan ki van találva minden snitt, a vágás, meg a narráció is. Utóbbi a Tények első számú arcáé, aki régóta ismeri az özvegyet, tehát evidens, hogy ő ment el hozzá, noha már nem készít riportokat. De ha különleges feladat van, akkor számíthatnak rá.

Mint az európai parlamenti választás estéjére legyártott showműsorban, ahol ugyancsak kilépett a nagyságos és méltóságos műsorvezető szerepéből. Gönczi Gábor most eljátszotta a megértő barátot, aki szinte félve kérdez, de azért egy kicsit intimpistáskodik is, mindent tudni akar, ám közben nagyon is emberi. Hétfőn és kedden a Tények Pluszban volt látható a – teljesen fölöslegesen - két részre vágott film. Amit persze kellőképpen promotáltak is. Ennek csúcsa a Mokka hétfői adásában volt. Kapcsolták Balatonfüredet(!), hogy megkérdezzék Gönczi Gábort, milyen interjúzni Vajna Tímeával. Mint kiderült, felemelő. Különösen azért, mert ha riportot készíthet, „előjön a bizsergés”, meg a „gyermeki láz” és kitárul számára egy új világ. Aztán úton-útfélen többször gondosan felhívták a nézők figyelmét, hogy majd milyen Pluszban lehet részük.

Jó előre hiteltelenítették a filmet. Nem is érdemeltek mást. Gratulálunk!

Az elmúlt évezredek slágerei

Publikálás dátuma
2019.07.31. 11:30
Sofi Tsedaka zenekara az első este lép fel
Fotó: MÉRA WORLD MUSIC
A kalotaszegi Méra negyedszer ad otthont „csűrfesztiváljának”, amely a régió gazdag magyar, román, cigány öröksége mellett ezúttal szamaritánus és mexikói muzsikát is kínál.
Az elmúlt időszakban a kelet-közép-európai régió is felkerült a rangos népzenei és world music-fesztiválok térképére: Ljubljana és Bled, Prága és Ostrava, Krakkó és Poznan, Trencsén és Temesvár egyaránt kedvelt helyszínek. A Méra World Music két főszervezőjétől, Bethlendi Andrástól és Varga Zoltántól ezért elsősorban azt kérdeztem, miként tudják megkülönböztetni magukat a többiektől. Szerintük Kalotaszeg regionális identitása, Méra sajátos zenei múltja és jelene már önmagában érdekes lehet, s ehhez társítják azt a programszerkesztést, amely „az elmúlt évezredek legnagyobb slágereiből válogat.” Fontos szempont, hogy a Méra World Music kis fesztivál szeretne maradni, s ezért összesen ezer jegyet kínálnak, hogy megmaradjon a családias hangulat. Összművészeti fesztivál sem szeretnének lenni: minden kísérőprogram – tematikus filmek, tárlatvezetések, mesemondás, közösségi szövés – a helyszínhez és az aktuális fellépőkhöz kapcsolódik. „A koncertek után DJ-kkel nem szolgálunk, viszont erdélyi táncházzal és interkontinentális jam sessionnel annál inkább” – mondja Bethlendi András. Magyar, román, lengyel, norvég zenekarok mellett idén különösen távolról is érkeznek fellépők. A Sirani Guevara például több mint 10 ezer kilométert utazik, hogy bemutassa a Mexikói-öböl partján fekvő Veracruz jellegzetes zenei stílusát (son jarocho). Történelmi korokon is átível a program: a szamaritánus származású Sofi Tsedaka zenekara több mint 3000 éves zenei hagyomány letéteményese. Új kezdeményezés, hogy összefogtak a Pannonica Folk Festtel: ugyanazzal a négynapos bérlettel mindkét fesztivál látogatható. A Pannonica érdekessége, hogy bár neve ellenére Lengyelország legdélibb részében, Barcicében található, programjának fókuszában a Kárpát-medence és a Balkán zenéje áll, s mindig vannak magyar fellépők is. Varga Zoltán elmondta: a fesztiválnak Budapest két emblematikus népzenei intézménye, a Fonó és a Hagyományok Háza is szakmai partnere, s utóbbi határon túli hálózatának köszönhetően tudják ismét megrendezni a kalotaszegi prímásversenyt. Ezúttal a legendás bánffyhunyadi prímás, Varga Ferenc „Csipás” játékát kell életre hívni. Két nagyszerű néptáncos, Mátyás István „Mundruc” és Fekete János „Poncsa” művészetére is emlékeznek a Türe 50 elnevezésű legényesversenyen, amire profi és amatőr táncosokat is várnak. A név Martin György kiemelkedő jelentőségű 1969-es türei gyűjtésére utal.  Infó: Méra World Music Méra, Szarka-telek, augusztus 1.–4. Teljes program: www.meraworldmusic.com 

A mikrokörnyezet

A Kolozsvártól mindössze 14 kilométerre, a Zilahra vezető főút mentén, a Nádas-patak közelében fekvő Mérán a kommunizmus sötét évtizedeiben, az erőszakos románosítás ellenére is megmaradt a magyar népzene és néptánc szeretete. Az 1972-ben indult magyarországi táncházmozgalom is felfigyelt Mérára: többek között Sebő Ferenc és Halmos Béla is gyűjtött dallamokat a faluban. Az 1980-as években, Tötszegi András „Cucusnak” köszönhetően a tánc az általános műveltség része lett, s minden korosztályt megmozgatott. A legutóbbi népszámláláson a falu mintegy 1400 lakosának 76 százaléka vallotta magát magyarnak. 

Témák
világzene