Előjött a bizsergés - Vajna özvegye is csak eszköz volt a TV2 „szenzációs” műsorához

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:30

Fotó: tenyek.hu
Andy Vajna tudott filmet készíteni, a csatornának ez láthatóan nem megy.
Megérkeztünk – mondta spontánul a riporter, amikor a ház asszonya ajtót nyitott neki. Előtte még bement a rózsadombi villa – nyilván véletlenül nyitva maradt – kapuján, majd bekopogott a bejáratnál (nincs csengő?). Azt is felvették, ahogy a ház asszonya spontánul letipegett az emeletről és beengedte. Az operatőr ugyanis már bent volt a házban, nyilván az egész stábbal együtt. Itt rögtön a miniszterelnök jutott eszünkbe, aki elvitte el Törőcsik Marinak a Kossuth díjat és mielőtt - meglepetésre - bement, bekukucskált az ablakon. Ezt a fotós – természetesen(?) – bentről le is fényképezte. Az nem kétséges, hogy a fél éve elhunyt Andy Vajna özvegyének – férje halála óta adott – első interjúja közérdeklődésre tarthat számot. Az sem meglepő, hogy a TV2-nek szólalt meg először, hiszen az a csatorna végül is az uráé volt, ráadásul mégsem közszolgálati – ha ugyan ez jelent ma valamit –, de legalább bevallottan kormánypárti. Méltó tehát az első interjú jogára.

Ami egyébként lehetne megrendítő is, vagy őszinte, netán lélekemelő. Csakhogy a TV2 filmet akar csinálni – amihez szegény Andy értett, ők meg nem –, de mindenekelőtt ESEMÉNYT a megszólalásból. Ehhez díszletnek használták a házat, amelyben a producer élt, de még a megtört özvegyet is, a fekete ruhájával és a fel-feltörő sírásával. Meglehet, az egykori Palácsik, ma már Vajna Tímea valóban őszintén beszél, de ez lényegtelen. Ő (is) csak eszköz a szenzációhoz. Itt ugyanis gondosan ki van találva minden snitt, a vágás, meg a narráció is. Utóbbi a Tények első számú arcáé, aki régóta ismeri az özvegyet, tehát evidens, hogy ő ment el hozzá, noha már nem készít riportokat. De ha különleges feladat van, akkor számíthatnak rá.

Mint az európai parlamenti választás estéjére legyártott showműsorban, ahol ugyancsak kilépett a nagyságos és méltóságos műsorvezető szerepéből. Gönczi Gábor most eljátszotta a megértő barátot, aki szinte félve kérdez, de azért egy kicsit intimpistáskodik is, mindent tudni akar, ám közben nagyon is emberi. Hétfőn és kedden a Tények Pluszban volt látható a – teljesen fölöslegesen - két részre vágott film. Amit persze kellőképpen promotáltak is. Ennek csúcsa a Mokka hétfői adásában volt. Kapcsolták Balatonfüredet(!), hogy megkérdezzék Gönczi Gábort, milyen interjúzni Vajna Tímeával. Mint kiderült, felemelő. Különösen azért, mert ha riportot készíthet, „előjön a bizsergés”, meg a „gyermeki láz” és kitárul számára egy új világ. Aztán úton-útfélen többször gondosan felhívták a nézők figyelmét, hogy majd milyen Pluszban lehet részük.

Jó előre hiteltelenítették a filmet. Nem is érdemeltek mást. Gratulálunk!

Az elmúlt évezredek slágerei

Publikálás dátuma
2019.07.31. 11:30
Sofi Tsedaka zenekara az első este lép fel
Fotó: MÉRA WORLD MUSIC
A kalotaszegi Méra negyedszer ad otthont „csűrfesztiváljának”, amely a régió gazdag magyar, román, cigány öröksége mellett ezúttal szamaritánus és mexikói muzsikát is kínál.
Az elmúlt időszakban a kelet-közép-európai régió is felkerült a rangos népzenei és world music-fesztiválok térképére: Ljubljana és Bled, Prága és Ostrava, Krakkó és Poznan, Trencsén és Temesvár egyaránt kedvelt helyszínek. A Méra World Music két főszervezőjétől, Bethlendi Andrástól és Varga Zoltántól ezért elsősorban azt kérdeztem, miként tudják megkülönböztetni magukat a többiektől. Szerintük Kalotaszeg regionális identitása, Méra sajátos zenei múltja és jelene már önmagában érdekes lehet, s ehhez társítják azt a programszerkesztést, amely „az elmúlt évezredek legnagyobb slágereiből válogat.” Fontos szempont, hogy a Méra World Music kis fesztivál szeretne maradni, s ezért összesen ezer jegyet kínálnak, hogy megmaradjon a családias hangulat. Összművészeti fesztivál sem szeretnének lenni: minden kísérőprogram – tematikus filmek, tárlatvezetések, mesemondás, közösségi szövés – a helyszínhez és az aktuális fellépőkhöz kapcsolódik. „A koncertek után DJ-kkel nem szolgálunk, viszont erdélyi táncházzal és interkontinentális jam sessionnel annál inkább” – mondja Bethlendi András. Magyar, román, lengyel, norvég zenekarok mellett idén különösen távolról is érkeznek fellépők. A Sirani Guevara például több mint 10 ezer kilométert utazik, hogy bemutassa a Mexikói-öböl partján fekvő Veracruz jellegzetes zenei stílusát (son jarocho). Történelmi korokon is átível a program: a szamaritánus származású Sofi Tsedaka zenekara több mint 3000 éves zenei hagyomány letéteményese. Új kezdeményezés, hogy összefogtak a Pannonica Folk Festtel: ugyanazzal a négynapos bérlettel mindkét fesztivál látogatható. A Pannonica érdekessége, hogy bár neve ellenére Lengyelország legdélibb részében, Barcicében található, programjának fókuszában a Kárpát-medence és a Balkán zenéje áll, s mindig vannak magyar fellépők is. Varga Zoltán elmondta: a fesztiválnak Budapest két emblematikus népzenei intézménye, a Fonó és a Hagyományok Háza is szakmai partnere, s utóbbi határon túli hálózatának köszönhetően tudják ismét megrendezni a kalotaszegi prímásversenyt. Ezúttal a legendás bánffyhunyadi prímás, Varga Ferenc „Csipás” játékát kell életre hívni. Két nagyszerű néptáncos, Mátyás István „Mundruc” és Fekete János „Poncsa” művészetére is emlékeznek a Türe 50 elnevezésű legényesversenyen, amire profi és amatőr táncosokat is várnak. A név Martin György kiemelkedő jelentőségű 1969-es türei gyűjtésére utal.  Infó: Méra World Music Méra, Szarka-telek, augusztus 1.–4. Teljes program: www.meraworldmusic.com 

A mikrokörnyezet

A Kolozsvártól mindössze 14 kilométerre, a Zilahra vezető főút mentén, a Nádas-patak közelében fekvő Mérán a kommunizmus sötét évtizedeiben, az erőszakos románosítás ellenére is megmaradt a magyar népzene és néptánc szeretete. Az 1972-ben indult magyarországi táncházmozgalom is felfigyelt Mérára: többek között Sebő Ferenc és Halmos Béla is gyűjtött dallamokat a faluban. Az 1980-as években, Tötszegi András „Cucusnak” köszönhetően a tánc az általános műveltség része lett, s minden korosztályt megmozgatott. A legutóbbi népszámláláson a falu mintegy 1400 lakosának 76 százaléka vallotta magát magyarnak. 

Témák
világzene

A zseni elméjében

Publikálás dátuma
2019.07.31. 10:30

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Különleges élmény a Nikola Tesla életét és munkásságát bemutató multimédiás tárlat.
Okostelefonnal a kezünkben, technikai fejlettségünk pillanatnyi csúcsán ritkán jut eszünkbe, hogy amit ma birtoklunk, az nem volt mindig evidencia. Holott elég csupán néhány évvel, évtizeddel ezelőttre gondolnunk, amikor még a személyi számítógép is ritkaságnak számított. Az pedig végképp nem ötlik eszünkbe mindennap, hogy az elektromosság is gyerekcipőben jár, ha az emberiség történetére tekintünk vissza. S bár sokan nem értjük pontosan az indukciós motor működését, és a váltakozó áram is megfejthetetlen kifejezés, Nikola Tesla neve mindannyiunknak ismerős. Nem véletlenül, a mai technológiai eszközök jelentős részének kiindulópontjául szolgáló elméletei, és gyakran művészi, az emberek életét alapjaiban megreformáló elképzelései most is sokakat inspirálnak. Elég, ha csupán az Elon Musk tulajdonában lévő elektromos autógyártó vállalatra gondolunk, amely nevét a világhírű horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló és villamosmérnökről kapta.
A zseni elméjének rengetegébe léphetünk be a Nikola Tesla – Mind from the Future (Elme a jövőből) című, csaknem kétórás intenzív tapasztalatot kínáló kiállításon . A multimédiás tárlat a feltaláló életébe, a tudomány rejtelmeibe kalauzol minket, miközben képet kapunk arról az elkötelezett, szenvedéllyel és lelkesedéssel teli útról, amelyet Tesla végigjárt. A gyönyörű, végeérhetetlen illusztrációk nyújtotta látvány – amely többek közt mozgatható embernagyságú papírbábukból, és a falra vetített folyamatos animációkból áll –, és az azzal harmóniában lévő zenék és hanghatások álomvilágba vezetik a nézőt, aki egy-egy audio-video guide-ot igénybe véve – Gryllus Dorka és Simon Kornél narrációjával – haladhat végig sorjában Tesla születésétől életének legfontosabb pillanataiig. Nikola Tesla édesanyja emlékei szerint egy villámokkal teli éjszakán született a mai Horvátország területén, Smiljanban. Bár a fiút édesapjához hasonlóan papi pályára szánták, a természettudományok iránt korán megmutatkozó lelkesedése másfelé vitte. Az őt körülvevő környezet, a samogradi barlang, a Velebit hegy, a smiljani erdők, és az ott élők új és új elméletek és találmányok megalkotására inspirálták. A Tesla-tekercs és a váltakozó áram feltalálásában a cserebogarak segítették, az elektromossághoz fűződő kíváncsisága pedig Macak nevű macskájától is eredeztethető. Tanulmányait követően útja Budapestre, Párizsba, majd New Yorkba vezette, ám Amerika nem varázsolta el annyira, mint Európa. Az emberek kizsákmányolását és a nyomornegyedeket látva amellett kötelezte el magát, hogy tudásával megpróbálja jobb hellyé tenni a világot. Baráti kapcsolatai és csalódásai – többek közt Edison is kihasználta – új kísérletekhez és felfedezésekhez vitték közelebb, élete jelentős részét annak szentelte, hogy találmányait az emberiség szolgálatába állítsa. Száznegyvenhat szabadalmat jegyeztetett be, s számos további ötlete megvalósítatlan maradt. A rendkívüli installáció nem csupán életének jelentős állomásait, és gondolatainak forrásait tárja a nézők elé, tudomány és művészet kapcsolatára is rávilágít. Nikola Tesla munkái nagy hatást tettek több művészeti ágra, és azok képviselőire: a kiállítás kiindulópontját képezi a kurátor, Helena Bulaja Madunić tizenöt éves kutatómunkáját összefoglaló Mechanical Figures Inspired by Tesla című alkotás. Terry Gilliam, Marina Abramovic, Laurie Anderson és sok kortárs alkotó számol be a tudóshoz fűződő viszonyáról, és hazai művészek kapcsolódó munkáit is láthatjuk, Szűcs Attiláét és Mengyán Andrásét. Megismerhetjük Tesla Mark Twainnel való szoros viszonyát, Georges Méliès munkáit, és érintkezéseit a híres illuzionistával J.E.R Houdinnal, a magyar származású Harry Houdinival, és a kor egyik legvitatottabb misztikusával, George Gurdfieffel.   
 A kiállítás elsősorban kalandnak tűnik, apró részletekkel a Niagara vízeséstől a Városligetig, és vissza. Észrevétlenül, lépésről lépésre ébreszti fel bennünk a kíváncsiságot a természettudományokban rejlő elképesztő lehetőségek, és az emberi agy, Nikola Tesla agyának szerteágazó gondolatai és felfedezései iránt. A varázslatosan megteremtett, aprólékosan kidolgozott világ feledhetetlen élményt kínál, ám megterhelő is a megannyi információ és izgalmasabbnál izgalmasabb történés között bolyongani. Bár senki sem mondta, hogy könnyű egy zseni elméjébe látni. Hát még sétálni benne.
Infó: Nikola Tesla – Mind from the Future Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményének udvarában található Tesla Budapest Loft Nyitva: szeptember 1-ig Az utazó kiállítás elsőként Zágrábban volt látható 2017-ben, s a továbbiakban olyan városokba látogat el, amelyekben Nikola Tesla munkásságával mély nyomot hagyott. A kiállítás szerzője, kurátora és koncepciótervezője Helena Bulaja Madunić, helyi társszervezője Winkler Nóra. 

A feltaláló

Nikola Tesla 1856. július 10-én született Smiljanban. Horvát-szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Nevéhez kötődik többek közt a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. 1881-ben Budapestre költözött, hogy a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek dolgozhasson, később ő lett a cég főmérnöke. Önéletrajzi írása szerint a Városligetben barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, Goethe Faustját eredetiben idézve, amikor a porba egy bottal megrajzolta a váltakozóáramú motor működését, amelyen már öt éve gondolkozott. 1882-ben Párizsba költözött, hogy a Continental Edison Companynál dolgozhasson. 1884-ben költözött Amerikába, ahol Thomas Edisonnal dolgozott, ám miután Edison nem fizette ki Teslát az egyenáramú gépek fejlesztése után, így útjuk különvált, s Tesla eladta a váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát George Westinghouse-nak. Ezt követően Colorado Springsben saját laboratóriumában dolgozott tovább az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán. Edison gyakran sikertelen lejáratókampányt folytatott ellene. Amikor Marconi 1901-ben bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását és vételét (amiért 1909-ben fizikai Nobel-díjat is kapott), Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A tárgyalások többször elhúzódtak, ám Tesla halála után hivatalosan is neki tulajdonították a rádió feltalálását. Nicola Tesla 1943-ban New York-ban halt meg. Életében 146 szabadalmat (ennek nagyrészét az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Róla kapta nevét a Tesla Motors elektromos autógyártó cég is.  

Szerző
Témák
Nikola Tesla
Frissítve: 2019.08.05. 14:36