Magyar Nagydíj – Forgalmi változások lesznek Mogyoród környékén

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:41

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A Budapest irányából érkezők a 19-es kilométerszelvénynél épült új csomóponton át, valamint a 23-as jelzésű mogyoródi csomópont felől is meg tudják közelíteni a Hungaroringet.
Forgalmirend-változásokra kell számítani az M3-as autópálya Budapest és Mogyoród közötti szakaszán vasárnapig, a Forma-1-es Magyar Nagydíj idején – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az MTI-vel. Mint írták, a korábbi évekhez képest a legnagyobb változás az, hogy a Budapest irányából érkezők a 19-es kilométerszelvénynél épült új csomóponton át, valamint a 23-as jelzésű mogyoródi csomópont felől is meg tudják közelíteni a Hungaroringet. A főbejárat megközelítéséhez a Nyíregyháza felől érkezők is használhatják majd az új csomópontot. Az M3-as autópálya fővárosból kivezető oldalán az M0-s autóút csomópontja és a Ring pihenőhely között (13-18 kilométerszelvény) a leállósávon külön forgalmi sávot alakítanak ki a VIP-vendégeknek és a szerződött taxitársaságnak. Ezen keresztül csak ők és a megkülönböztető jelzést használó járművek közelíthetik meg a versenypályát. Az M3-as autópálya a 10-es kilométerszelvénytől csak útdíj megfizetése ellenében vehető igénybe – hívta fel a figyelmet a közútkezelő. A Liszt Ferenc-repülőtér felől az elmúlt évekhez hasonlóan az M31-es autópályán át is megközelíthető a Hungaroring. Az M5-ös felől érkezők az M0-s autóút 54-es csomópontjánál tudnak ráhajtani az M31-esre, majd azon végighaladva az M3-as autópálya mogyoródi és az új 19-es jelzésű csomópontján át érhetik el a versenypályát. Az ideiglenes forgalmi rendet sárga színű tájékoztató, illetve változtatható jelzésképű táblák jelezik majd. Kiemelték, hogy az M31-es autópálya irányából jövők is csak díjfizetés ellenében használhatják az M3-as autópályát. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet arra is, hogy az M3-as autópálya Budapestről Gödöllő felé vezető szakaszán hosszabb menetidőre kell számítani szombat és vasárnap délelőtt, valamint csütörtök délután, az ingyenes boxutca-látogatás idején. A Budapestre vezető szakasz forgalma szombaton az időmérő edzés után, vasárnap pedig a verseny végeztével, 17 és 20 óra között növekszik majd jelentősen. A torlódások elkerüléséért vasárnap délután az M3-ason a Nyíregyháza felől Budapestre tartóknak Gödöllőtől az M31-es autópálya – M0-s autóút útvonalat ajánlják. A verseny befejezése után a 19-es kilométerszelvénynél épült, valamint a mogyoródi csomópontnál lehet ráhajtani az M3-as autópályára. A Hungaroring környékén a forgalom irányítását a rendőrség koordinálja, kérik az autósokat, hogy a versenypálya körüli utak minél gyorsabb kiürítéséhez kövessék a hatóságok utasításait.

Ezerkétszáz rendőr biztosítja majd a versenyt

A mogyoródi Hungaroring környékén mintegy 1200 rendőr ügyel majd a hétvégi Forma-1-es versenyre érkező közönség zökkenőmentes közlekedésének biztosítására és a megfelelő közbiztonságra – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense csütörtökön, a Hungaroring melletti autóparkolóban berendezett ideiglenes rendőrőrsön. András Tamás rendőr alezredes az MTI tudósítása szerint kiemelte, hogy a nagy nemzetközi autóversenyre előreláthatóan az idén is százezres nagyságrendű látogató utazik itthonról és más országokból is, munkájukat a magyar rendőrök mellett osztrák, szlovák és román kollégák is segítik. A Hungaroringhez vezető M3-as autópálya forgalmában – ha elő is fordulhat némi torlódás – a versenyre autóval érkező nagyszámú vendég várhatóan nem okoz fennakadást. A pálya környéki utakat pénteken, szombaton és vasárnap délelőttönként a Hungaroring irányába egyirányúsítják, délutánonként pedig ellenkező irányba lehet majd közlekedni a próbafutamokra, illetve a versenyre érkezők gyorsabb haladása érdekében. A sajtóreferens arról isbeszélt, hogy a közbiztonság érdekében lovas, kutyás, motoros rendőrök is szolgálatba állnak. Az elmúlt évek tapasztalatai kedvezőek, csökkent a bűnesetek száma. Leggyakrabban lopások fordulhatnak elő, ennek megelőzésére a parkoló autókba nem ajánlatos nagyobb értéket hagyni – hívta fel a figyelmet. A Hungaroring mellett felállított ideiglenes rendőrőrs csütörtök déltől vasárnap éjfélig 24 órás szolgálatot tart. Szükség esetén plusz ügyeleti számon is elérhetők a rendőrök a 06-28-309654, illetve a 06-20-4030532-es telefonszámon.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a honlapján azt írta, a rendezvény ideje alatt Szilasligeten, a József Attila úton a 3-as főútig, Mogyoródon a Gödöllői úton és a Dózsa György úton – amíg a forgalom nagysága lehetővé teszi – kétirányú lesz a forgalom. A Mázsa tértől a Dózsa György út irányába viszont a délelőtti órákban csak a versenypálya felé, délután csak onnan kifelé haladhat a forgalom. Az Autós Mozi camping és a Szilasligeti buszforduló között a forgalom végig kétirányú lesz, de a Hungaroring főbejárata és a Szilasligeti buszforduló között, a főbejárat felől a 7-es és a 6-os kapu irányába Szilasliget felé egy irányba lehet haladni. A Mogyoród HÉV átjárótól a délelőtti órákban a versenypálya felé a 2-es kapuig, délután pedig kifelé szintén egyirányú lesz a forgalom. Az M3-as autópálya 19. kilométerszelvényénél épült új kihajtótól a Kerek tóhoz csak egy irányba, befelé lehet közlekedni. Vasárnap a futam után az autópálya felhajtó felé Budapest és Nyíregyháza irányába - az M3-as autópálya Gödöllő csomópontján keresztül – az M31-es autópályán díjmentesen lehet közlekedni Budapest felé - hívták fel a figyelmet. A Mogyoród Kerek-tó és a Hungaroring főbejárata, illetve a 7-es kapu közötti úton délelőtt csak a főbejárat és a 7-es kapu felé, délután csak a Kerek tó felé lehet majd közlekedni. A Kerek tótól a verseny után két irányba lehet haladni: az M3-as autópálya felé és a Mogyoród, Templom tér felé. A verseny után a Super Gold belső parkolóból a 7-es kapu és a Hungaroring főbejárata között csak a főbejárat felé lehet haladni, valamint a 7-es kapun keresztül Kerepes-Szilasligeten át a 3-as főút irányába. A 8-as és 7-es kapu közötti Gratis 1 parkolóból pedig Csömörön keresztül lehet a főváros felé tartani. Kiemelték, a forgalom folyamatosságát minden érintett útszakaszon rendőri irányítással, tájékoztató táblákkal segíti a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. A versenypálya körüli és az odavezető utakon csütörtök reggeltől hétfő reggelig megállási tilalom lesz érvényben. A szabálytalanul parkoló járműveket a rendőrség elszállíttatja, azokat csak a szabálysértési bírság és a szállítási költség kifizetése után kaphatják vissza a tulajdonosok – olvasható a közleményben.
Frissítve: 2019.08.01. 11:59

115 milliárdba is kerülhet a Kocsis Máté által 10 milliárdosra becsült sportcsarnok

Publikálás dátuma
2019.08.01. 08:49
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke
Fotó: Népszava
Megadják a módját három év múlva esedékes kézilabda Eb-nek: az eseményre épített csarnok ára a legjobb esetben is százmilliárd forint körül járhat.
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett. 
Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó. Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly lehetett hallani olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták:
a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.

- tudta meg a G7 portál. A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz. 
A beruházás akkor is horribilis költségekkel jár, ha a  végső ár  elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle. Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani. Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon – írja a lap.

A cikk megjelenése után a portál az új csarnokkal, illetve más, a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkereste a Magyar Kézilabda Szövetséget. Mint írják, a szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy „miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.”

Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 22:27

A cégek büntetlenül trükköznek a szabadsággal

Publikálás dátuma
2019.08.01. 07:30
Egy magyar dolgozó egybefüggő szabadsága átlagosan csak 11 nap
Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
Noha sokan önként mondanak le szabadnapjaikról, minden tizedik ember a munkáltató rosszallása miatt nem megy vakációra.
A dolgozók elsősorban a saját maguk rabszolgái és csak másodsorban a munkaadóké – ez az egyik legfontosabb tanulsága annak a közvélemény-kutatásnak, amit a Népszava megbízásából készített a Publicus Intézet. Tavaly a magyar munkavállalók ötöde nem vette ki az összes szabadságát, és ennek legfőbb oka pedig a válaszok szerint nem a felettesei nyomásgyakorlás volt, hanem az „öndolgoztatás”.
A fizetett szabadnapokról lemondók 39 százaléka ugyanis saját maga döntött úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak kurtább szabadságra megy – különben nem tudná ellátni munkáját. További 22 százalék a hivatalos verzió szerint egyszerűen nem akarja kivenni az összes pihenőnapját, például azért, mert nincs rá szüksége. Arról csak találgatni lehet, hogy az előbbi két magyarázat mennyire önáltató – mert meglehet, valójában a vélt vagy valós főnöki elvárásoknak akarnak megfelelni a szabadságukról önként lemondók. Az viszont biztos, hogy a szabadnapjaik egy részét tavaly bennhagyó alkalmazottaknak 14 százaléka mondta azt, hogy munkáltatója nem engedi szabadságra. Bármilyen furcsa, a mérés azt mutatja, hogy minél képzettebb valaki, annál inkább úgy érzi: megszakítás nélkül kell robotolnia. Azoknak a diplomásoknak, akik nem vehették ki az összes szabadnapjukat, 69 százaléka érezte úgy, hogy csak ilyen megfeszített tempóban tudja ellátni munkáját. Így maga határozta el, hogy egyáltalán nem, vagy kevesebbet pihen. Ugyanez az arány a szakmunkások között 59 százalék.
Igaz, ennek a körnek az esetében megjelenik egy másik szempont is: 6 százaléka azoknak a szakmunkásoknak, akik lemondanak szabadságuk egy részéről, azért tesz így, mert azt szeretné, ha kifizetnék pihenőnapjait. Ez a motiváció egyébként a legfeljebb nyolc általánost végzett „szabadság-bennhagyók” között a legerősebb: e csoport 22 százaléka a szeretné megkapni a szabadnapok ellenértékét. (Esetükben nyilván a szükség felülírja a fáradtságot.) Mindenesetre az idei szabadságremények jobbak, legalábbis a munkavállalóknak csupán tíz százaléka gondolja úgy, hogy biztosan pocsékba megy pihenőnapjai egy része. Ez azonban csak formálisan örömhír, ugyanis azt jelzi: egyes ágazatok teljesítménye csökken, így kevesebb robotra van szükségük.

Többször keveset

Aki kiveszi az összes szabadnapját, jellemzően az sem tudja egy tömbben felhasználni pihenőnapjait: egy magyar dolgozó egybefüggő szabadsága átlagosan 11 nap. A diplomások ez az idő 16 napra nyúlik, a legfeljebb nyolc általánost végzők esetében viszont 8 napra rövidül.

Nyaralás papíron - de csak papíron

Évek óta bevett szokás, hogy a munkavállalók csak papíron veszik ki a szabadságukat, de valójában dolgoznak. Az így teljesített plusz napokat vagy akár heteket - többnyire az év végén – kifizetik a munkáltatók. Mindez azonban jogellenes, a szabadságot nem lehet pénzben megváltani – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Mindez főként a kisebb cégeknél jellemző, hiszen egy 5-6 fős vállalkozásnál, ha a például az egyetlen informatikus elmegy nyaralni, akkor nehéz megoldani a helyettesítését. Így a dolgozó és a munkaadó tulajdonképpen összekacsint, hiszen előbbinek jól jön egy kis pluszpénz, utóbbinak pedig nem fáj a feje a helyettesítés miatt – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Csakhogy mindez hosszú távon a dolgozók egészségének rovására megy, hiszen az éves szabadság éppen azért van, hogy kipihenjék magukat. Ha ezt nem teszik meg, fogékonyabbak lesznek a betegségekre, többet lesznek betegállományban. Hosszútávon tehát a munkaadók sem nyernek a szabadságok megspórolásával – figyelmeztetett Kordás László. Hasonló visszaélések a nagyobb cégeknél már nem annyira jellemzőek, ám miután a munkavállalók mintegy kétharmada kis és közepes vállalkozásoknál dolgozik, igen elterjedt gyakorlatról van szó – mutatott rá Kordás László. A közszféra egyes ágazataiban – például az egészségügyben, a közigazgatásban vagy az ügyfél-szolgálatoknál – a munkaerőhiány miatt hasonlóképp nehéz a helyettesítés megoldása, így szintén gyakran előfordul, hogy a dolgozók nem tudják kivenni maradéktalanul éves szabadságukat. A szabadságok kiadásával ugyanakkor lényegében büntetlenül trükközhetnek a cégek. A munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát olyan mértékben lecsökkentette ugyanis a kormány, hogy ha most ellenőriznének egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. A 4,5 millió munkavállaló közül tavaly például alig 70 ezer dolgozó foglalkoztatását vizsgálta a hatóság. A szakszervezetek szerint ezért nem is a valós helyzetet mutatja a munkaügyi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól szóló pénzügyminisztériumi jelentés. Aszerint ugyanis csaknem a felére csökkent a szabadságok kiadásával kapcsolatos jogsértések száma: 2017-ben még mintegy 6400, tavaly már alig 3700 dolgozót érintett a probléma. Azt azonban a jelentés is alátámasztja: a legtipikusabb jogsértés, amikor a szabadságot ugyan kiírják, a munkavállaló mégis dolgozik. - Varga Dóra 
Szerző